Kövér László: Ha az EU erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja

Ha az Európai Unió erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja, ha gyengébb akar lenni akkor Ukrajnát – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten.

Kövér László a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján az Országházban azt mondta, az Európai Unió jelenleg egy olyan hajó, amely eltérítetten és léket kapva sodródik, de a hajó még menthető.

Kifejtette, a 20. század második felében ez a hajó a legragyogóbb európai politikai terv megvalósulásaként indult útjára, az utóbbi időkben azonban a hajónak „kicserélték a térképeit, átprogramozták az irányító berendezéseit: a nemzeti államok demokratikus együttműködése által megszabott útirány helyett egy birodalmi kikötő felé kezdték el kormányozni”.

Hozzátette: az Európai Unió hajótestének szilárdságát a tagállamok szuverenitása adja, a brüsszeli vezetés azonban folyamatosan erodálja azt, miközben minden sziklának és szembe úszó jéghegynek nekivezeti a hajót. Ezért a koronavírus-járvány, az illegális migráció, az orosz-ukrán háború sorra ütött léket rajta – fogalmazott.

Kövér László azt mondta,

hisznek abban, hogy a hajó még menthető, hogy az Európai Unió számára még elkerülhető a Titanic sorsa.

Elérhető a változás a kapitányi hídon, az Európai Unió jelenlegi vezetése 2024-ben leváltható, az eltérített hajó még a helyes irányba állítható – közölte.

Hozzátette: ebben a helyreállítási munkában nemcsak a régi tagállamokra, hanem az újakra, a délkelet-európai országokra is szükség lesz. Magyarország hívja és várja a délkelet-európai országokat az Európai Unió tagjainak a sorába, erejéhez mérten a jövőben is minden politikai és szakértői segítséget megad nekik a csatlakozáshoz – jelentette ki. Közölve azt is, Magyarország 2024 második félévében a magyar EU-elnökség alatt tevőlegesen is hozzá tud járulni csatlakozási ügyének sikeréhez.

Kövér László kitért arra, hogy van olyan ország a Balkán nyugati részén, amely már 2005 óta tagjelölt, és ez a 2010-es évek eleje óta már a legtöbbjükről elmondható, ezen erőfeszítéseket az uniónak el kellene ismernie.

Fontosnak nevezte azt is, hogy ezek az országok ne tegyék meg azt a szívességet a brüsszeli bürokratáknak és a bővítéstől viszolygó egyes nyugati tagállamoknak, hogy késedelemmel hoznak létre szükséges intézményeket, vagy parlamentjük nem tudja gyakorolni az állami vezetőkkel kapcsolatos kinevezési jogköröket.

Közölte,

az EU-nak legalább akkora szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a Nyugat-Balkánnak az Európai Unióra.

Szólt arról is, hogy a csatlakozás ügyében két fajta döntési eljárás van: a konkrét csatlakozási feltételek teljesítésétől részlegesen vagy teljesen eltekintő politikai döntés, illetve a csatlakozás minden technikai feltételének teljesítésén alapuló szakmai döntés.

Baj abból lehet – folytatta – , ha ezt a két döntéshozatali módot összekeverik. Elmondta, nem méltányos, ha a csatlakozni akaró országok körében szelektíven alkalmazzák a politikai és szakmai szempontú döntéshozatalt, azaz, ha valakiket úgy akarnak felvenni, hogy politikai alapon mentesítik őket a szakmai kritériumok teljesítése alól, másokat pedig a szakmai kritériumok teljesítése ellenére sem engednek csatlakozni.

Ezt brüsszeli kettős mércének nevezte és azt mondta, a jelek arra utalnak, a keleti partnerség egyes országait politikai alapon akarják beemelni az Európai Unióba, míg a nyugat-balkáni országokat szakmai alapon akarják az Európai Unión kívül tartani.

A politikus szerint ép ésszel fel sem fogható, miért kell egy geopolitikailag ma még rendkívül kockázatos, háborúval sújtott térséggel előre haladni, ugyanakkor nem hozni döntést a belépésről egy geopolitikailag konszolidált térséggel, ahol nincs háború.

Kövér László szerint amennyiben az Európai Unió erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja, ha gyengébb akar lenni akkor Ukrajnát.

Közölte, a brüsszeli döntéshozók jelenlegi csatlakozási politikája nem az EU stabilizálásának, hanem destabilizálásának irányába mutat. Ugyanez a helyzet az illegális migráció, az orosz-ukrán háborúra válaszul szánt szankciós politika, az európai gazdák szisztematikus ellehetetlenítésének szándéka, a háztartásokat és az autóipart egyaránt sújtó klímapolitika vagy az LMBTQ-rögeszme erőszakos propagálása esetén, nem is beszélve a tagállamok szuverenitásának egyre nyíltabb, jogellenes aláásásáról – mondta.

Bizakodását fejezte ki, hogy a következő évtized megadja arra a választ, kinek áll érdekében az Európai Unió teljes destabilizálása.

Kövér László megemlékezett a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánról, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökéről is.

Meggyőződésünk, hogy a Nyugat-Balkán helye az Európai Unióban van – hangsúlyozta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán kedden közzétett bejegyzésében.

Zsigmond Barna Pál a közösségi oldalán arról tájékoztatott, hogy tárgyalt Filip Toszevszki észak-macedón külügyi államtitkárral, aki a megbeszélésen jelezte: hazája számára fontos, hogy a 2024-es magyar uniós elnökségi félév alatt Észak-Macedónia is lehetőséget kapjon arra, hogy minél több fórumon képviselhesse álláspontját és bemutathassa az integráció érdekében tett lépéseit.

Magyarország elkötelezett a térség uniós integrációjának ügye mellett, ezért mindig kiemelt partnerként tekintünk a térség országaira, és aktívan is támogatjuk a csatlakozási folyamatukat – írta az államtitkár, hozzátéve,

biztosak abban, hogy az Európai Unió erősebbé és versenyképesebbé válhat a régió integrációjával.

Zsigmond Barna Pál közölte, a megbeszélésen elhangzott, hogy az integráció Észak-Macedónia számára – a gyakorlati szempontokon túl – azért is kiemelt jelentőségű, hogy az egész országuk láthassa, a csatlakozás jó cél, és az EU valódi perspektívát, lehetőséget kínál számukra.

Az államtitkár beszámolója szerint a migráció kérdésében nagyon közel áll egymáshoz Magyarország és Észak-Macedónia álláspontja. „A cél az, hogy illegálisan senki ne tartózkodjon a területünkön, és ennek érdekében fizikailag is megvédjük a határainkat” – hangsúlyozta.

A bejegyzésből kiderült, hogy a megbeszélés során a két politikus részletesen áttekintette az Európai Bizottság múlt héten bemutatott, 2023-as, bővítésre vonatkozó csomagjának Észak-Macedóniát érintő pontjait.

Zsigmond Barna Pál tájékoztatása szerint biztosította tárgyalópartnerét arról, hogy minden lehetséges eszközzel azon lesznek, hogy előremozdítsák azon országoknak az integrációját, amelyek érdemi lépéseket tesznek a csatlakozásuk érdekében. „A Nyugat-Balkán számíthat Magyarországra, a támogatásunk töretlen” – írta Facebook-bejegyzésében az államtitkár.