Jordánia a palesztinok elüldözését hadüzenetnek fogja tekinteni

Jordánia a palesztinok Gázai övezetből vagy Ciszjordániából való elüldözését, vagy az ezt szolgáló feltételek megteremtését hadüzenetnek fogja tekinteni – jelentette ki Biser Haszavni, a hásimita királyság miniszterelnöke, akit a Petra állami hírügynökség idézett.

A mentők és humanitárius dolgozók elleni brutális támadások a Gázai övezetben ellentmondanak az önvédelem elvének – mondta a kormányfő és hangsúlyozta, hogy „minden lehetőség az asztalon van”.

Miután az arab országok és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) képviselői a hétvégén Jordániában megvitatták a Gázai övezeti eseményeket, a jordániai miniszterelnök szerint szombatra újabb arab csúcstalálkozót készítenek elő Szaúd-Arábiában.

Ammán már visszahívta nagykövetét Izraelből, válaszul a Gázai övezeti háborúra. Az izraeli nagykövettel, aki már korábban elutazott Jordániából, tudatták, hogy nem várják vissza Ammánba.

Menekülthullámtól tartva Egyiptom és Jordánia sem fogad be menekülteket a Gázai övezetből. Ennek oka részben az, hogy arra számítanak: ezek az emberek belátható időn belül nem térhetnek vissza a palesztin területekre.

Minden órával sürgetőbb egy humanitárius fegyverszünet az Izrael és a Hamász közötti háború okozta katasztrófa miatt – közölte hétfőn az ENSZ főtitkára, aki „gyermekek temetőjének” nevezte a Gázai övezetet.

A konfliktusban szembenálló felek és a nemzetközi közösség felelőssége azonnali és alapvető: vessenek véget ennek az embertelen kollektív szenvedésnek és növeljék jelentősen a Gázai övezetnek nyújtott humanitárius segítséget – mondta António Guterres New Yorkban újságírók előtt.

„A gázai rémálom több mint emberiesség elleni bűncselekmény, ez az emberiség válsága” – mondta a főtitkár,

ismételten elítélve az október 7-i „gyűlöletes terrorcselekményeket”.

Gáza gyermektemető lesz – jelentette ki. A Hamász egészségügyi minisztériumának legutóbbi, hétfői jelentése szerint 10 022 embert, többségében polgári személyt, közöttük több mint 4000 gyermeket öltek meg a Gázai övezetben október 7. óta a pusztító légitámadásokban.

Több újságírót öltek meg négy hét alatt, mint bármely más konfliktusban az elmúlt három évtizedben – tette hozzá António Guterres. A Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) nevű újságíró szervezet szerint legkevesebb 36 újságírót és médiaalkalmazottat (31 palesztint, négy izraelit és egy libanonit) öltek meg október 7. óta.

ENSZ-segélymunkást is többet öltek meg, mint bármikor egy hasonló időszakban a szervezetünk történelme során – mondta a főtitkár, fejet hajtva az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezetének (UNRWA) megölt 89 munkatársa előtt.

Az ENSZ-főtitkár keményen bírálta a Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista palesztin szervezetet és más csoportokat, amiért „polgári személyeket használnak élő pajzsként és válogatás nélkül lőnek ki rakétákat Izraelre”.

Guterres bírálta, hogy kevés humanitárius segély érkezik a Gázai övezetbe az egyiptomi határon lévő rafahi átkelőhelyen.

A korábban naponta érkező 500 teherautó helyett a két hét alatt belépő 400 annyi, mint csepp a tengerben – mondta, kifogásolva, hogy üzemanyag nem érkezik a segélyszállítmányokkal.

„Üzemanyag nélkül meghalnak az inkubátorba helyezett csecsemők és a lélegeztetőgépre szoruló paciensek. A vizet nem lehet szivattyúzni vagy tisztítani. A szennyvíz rövidesen elárasztja az utcákat, betegségeket terjesztve” – tette hozzá a főtitkár, emlékeztetve, hogy az ENSZ 1,2 milliárd dolláros adományra tett felhívást, hogy segítséget nyújtsanak a Gázai övezetben és Ciszjordániában élő 2,7 millió palesztinnak.

Az amerikai kormányzat változatlanul sürgeti az izraeli kormányt, hogy egyezzen bele egy „humanitárius szünetbe” a Gázai-övezetben zajló katonai műveleteket illetően – jelentette ki hétfőn a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.

John Kirby újságírók számára tartott online beszélgetésen úgy fogalmazott, hogy „továbbra is hiszünk egy átmeneti humanitárius szünet értékében bizonyos célok elérése érdekében – így dolgok bejuttatását és emberek kijuttatását illetően”.

Hozzátette, hogy Izrael mellett más regionális partnerekkel is zajlanak egyeztetések, de

ennek a folyamatnak az elején tartanak, így egy „humanitárius szünet” időtartamáról sem lehet egyelőre pontosat tudni.

Arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy Izrael vállaljon szerepet a Gázai övezet feletti ellenőrzésben, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora azt mondta, hogy a regionális partnerekkel erről is zajlanak egyeztetések, de megállapította, hogy a történtek után a radikális iszlamista Hamász többé nem gyakorolhat ellenőrzést a palesztin terület felett.

John Kirby ugyanakkor határozottan cáfolta az iráni külügyminiszter szavait, aki hétfőn azt állította, hogy az Egyesült Államok az elmúlt három napban arról értesítette, hogy tűzszünet elérésére törekszik a Gázai övezetben.

A nemzetbiztonsági szóvivő azt mondta, hogy a humanitárius tűzszünet érdekében lépnek fel, ami lehetővé teszi, hogy a Hamász elengedje a Gázában tartott túszokat is. Hozzátette, hogy

Teherán számára a washingtoni adminisztráció világossá tette, hogy következményekkel járna, ha a konfliktus kiszélesítését akarná elérni.

Az Egyesült Államok több nagyvárosában lezajlott hétvégi palesztinpárti tüntetésekre vonatkozó kérdésekre John Kirby azt mondta, hogy az adminisztráció tiszteletben tartja a békés tiltakozás jogát, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja az antiszemita megnyilvánulásokat, ide értve bizonyos szimbólumok használatát.

Az adminisztráció megérti a zsidó közösség aggodalmát, és komolyan veszi a történteket, valamint látja, hogy a zsidóellenesség növekszik, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte is – fűzte hozzá a fehér házi illetékes.

Espen Barth Eide norvég külügyminiszter közölte hétfőn, hogy Oslo segítene helyreállítani egy izraeli-palesztin diplomáciai csatornát, ezzel kínálva politikai megoldást az évtizedek óta tartó konfliktusra.

Norvégia közvetítőként vett részt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PLO) között az első hivatalos izraeli-palesztin béketárgyalásokon, amelyeket 1993-ban a norvégiai Oslóban rendeztek meg titokban.

A skandináv ország azóta is szerepet vállal a közel-keleti diplomáciában, jelenleg a palesztin területekre irányuló segélyeket koordináló nemzetközi bizottság (AHLC) elnöke.

Barth Eide elmondta, hogy több ország szerint az AHLC egy potenciális diplomáciai csatorna lehetne a felek között.

„Most több oldal – amerikai, európai, arab és a konfliktusban érintett több fél – is arra kíváncsi, hogy lehet-e az AHLC újra egy diplomáciai csatorna. Ez a háború mindenkit arra emlékeztet, hogy nincs más út, csak a kétállami megoldás, amelyben már a 30 évvel ezelőtti oslói megállapodások után reménykedtünk” – mondta a norvég külügyminiszter az NRK közszolgálati televíziónak.

Véleménye szerint a „borzalmas és drámai gázai helyzetből” akár a „politikai folyamatokhoz való visszatérés” is következhet, azzal a feltétellel hogy a háború nem terjed át a Közel-Kelet más országaira. „Mi ebben reménykedünk, és ha az érintettek is ezt akarják, akkor Norvégia természetesen kész támogatni ezt minden lehetséges eszközzel” – tette hozzá Barth Eide.

Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök szombaton beszélt Ebrahim Raiszi iráni elnökkel a Gázai övezeti helyzettel kapcsolatban egyebek között arról, hogy „a kétállami megoldást újra meg kell vitatni, és jelezte, hogy Norvégia évek óta elkötelezett ebben a kérdésben”.

„Már most gondolnunk kell arra, hogy ezután mi következik. Diplomáciai kezdeményezésekre és megoldásokra van szükség”

– mondta Störe a norvég miniszterelnöki hivatal által vasárnap kiadott közleményében. A skandináv ország, amely az Egyesült Államok szoros szövetségese, több békefolyamatban is szerepet vállal, egyebek között Kolumbiában és Venezuelában.

Norvégia október 13-án jelentette be, hogy hetvenmillió norvég koronával (2,7 milliárd forint) növeli a Gázai övezet civil lakosságának nyújtott humanitárius segély összegét. Oslo tavaly több mint 900 millió norvég koronával támogatta a palesztinokat, ez tartalmazott humanitárius, illetve hosszú távú fejlesztési segélyt és az ENSZ palesztin menekülteket segélyező hivatalának (UNRWA) támogatását.