Jó hír! Scholz tárgyalni akar Putyinnal

Olaf Scholz német kancellár szombaton bejelentette, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta befagyasztott kapcsolatokat újra felvéve tárgyalni akar Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

„Beszélni fogok vele” – jelentette ki Scholz Nuthetalban, a városházán rendezett tanácskozáson. Hozzáfűzte, hogy még nem egyeztetett időpontot, és nem várja, hogy a tárgyalás bármiféle megállapodással végződhet.

Scholz és Putyin legutóbb tavaly december 2-án beszélt egymással telefonon. A német kancellár ismételten jelezte, hogy alapvetően kész a tárgyalásra, de Putyinnak is lépéseket kell tennie ez ügyben.

A kancellár Nuthetalban arra figyelmeztetett, hogy a világnak nem kellene túlbecsülnie Németország befolyását. Elődjét, a szociáldemokrata Helmut Schmidtet idézte, aki annak idején arról beszélt, hogy „Németország egy közepes méretű hatalom, és jó lenne, ha nem tekintenénk magunkat nagyobbnak, mint amekkorák valójában vagyunk”.

A kancellár a kétállami megoldást támogatta a közel-keleti konfliktus megoldásával kapcsolatban. „Kell hogy legyen kilátás Izrael mint állam és egy palesztin állam békés egymás mellett élésére” – fogalmazott hozzátéve, hogy ez Izrael jól felfogott érdeke is.

Scholz abbeli reményének adott hangot, hogy a Hamász legyőzése növeli a két állam békés egymás mellett élésének esélyét. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Németország elutasítja a zsidó telepek építését Ciszjordániában, és elítélte, hogy a telepesek támadásai megszaporodtak a palesztinok ellen a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i terrortámadása óta.

Scholz nem sokkal később közleményt adott ki, amelyben beszámolt arról, hogy telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és kijelentette neki: azonnal javítani kell a Gázai övezet civil lakosságának humanitárius helyzetén. Egy humanitárius tűzszünet jelentősen növelné ennek esélyét – tette hozzá.

Nem titok, hogy Németország és Törökország másképpen ítéli meg az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti konfliktust, de éppen ezért fontos, hogy a két ország vezetője közvetlen megbeszélést folytasson egymással, mert közös az aggodalmuk amiatt, hogy a Közel-Kelet lángba borulhat – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár pénteken Berlinben a török államfővel tervezett tárgyalás és vacsora előtti sajtótájékoztatón.

Scholz megerősítette, hogy Németország számára „megkérdőjelezhetetlen Izrael joga a létezéshez”. A zsidó államot továbbá a nemzetközi jog alapján megilleti az önvédelem joga – tette hozzá.

„Országunkban nincs helye az antiszemitizmusnak, mindegy, hogy az politikai vagy vallási alapú, hogy jobb- vagy baloldalról érkezik, hogy évszázadok óta jelen van vagy külföldről árad be”

– fogalmazott a kancellár. Ezzel egyidejűleg felemelte a szavát azokkal szemben is, akik a Németországban élő muszlimok helyét vitatnák el. Kiemelte, nagyon aggasztó a palesztin civil lakosság szenvedése a Gázai övezetben.

Elmondta, hogy a török elnökkel arról akar egyeztetni, milyen módon tudnák elkerülni a válság további súlyosbodását.

Recep Tayyip Erdogan török államfő a német kancellári hivatalban a sajtó képviselői előtt ismét bírálta Izraelt a Gázai övezeti hadműveletei miatt.

„Mindent földig rombolnak ott” – fogalmazott, és megjegyezte azt is: „nincs benne a Tórában, hogy lehetne kórházakat bombázni vagy gyerekeket gyilkolni”.

Hozzátette, hogy bár most mindenki a Hamászról beszél, a palesztin szervezet katonai erejét nem lehet összehasonlítani az izraeli hadsereg erejével. Erdogan hangsúlyozta: mielőbb humanitárius tűzszünetre van szükség a Gázai övezetben.

A török államfő kérdésre válaszolva kifejtette, hogy saját magát az antiszemitizmus elleni küzdelem vezetőjének tartja a világon.

„Számunkra elfogadhatatlan mindenféle megkülönböztetés zsidók, keresztények és muszlimok között a térségben”

– mondta.

Erdogan a héten terrorista államnak nevezte Izraelt, mely szerinte háborús bűncselekményeket követ el a Gázai övezetben, és azt hangoztatta, hogy nem tartja terrorszervezetnek az övezetet irányító Hamászt.

A gázai övezeti hatóságok pénteken arról számoltak be, hogy a háborúnak az övezetben immár legkevesebb 12 ezer halálos áldozata van, köztük több mint ötezer gyerek.

A Gázát uraló Hamász iszlamista terrorszervezet fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, mintegy 1200 embert meggyilkoltak, háromezret megsebesítettek, 240 embert pedig elraboltak és a Gázai övezetbe hurcoltak, ahol feltehetően túszként tartják fogva őket.

Joe Biden amerikai elnök szombaton Ciszjordánia és a Gázai övezet jövőbeni újraegyesítését szorgalmazta egy „megújult Palesztin Hatóság” keretében, és szankciókkal fenyegette meg a ciszjordániai palesztinokra támadó „szélsőséges” telepeseket.

„A Gázai övezetet és Ciszjordániát egységes kormányzati struktúra alatt kellene újraegyesíteni, végső soron egy újjáélesztett Palesztin Hatóság alatt”, miután a Hamászt kiszorították az általa 2007 óta irányított palesztin területről a jelenlegi izraeli katonai műveletet követően – írta az amerikai elnök a The Washington Post című helyi lapban közzétett véleménycikkében.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy sajtótájékoztatón azt válaszolta, hogy „a Palesztin Hatóság jelenlegi formájában nem képes felelősséget vállalni Gázáért”.

„Nem lehet olyan civil hatóságunk Gázában, amely támogatja, bátorítja, finanszírozza és tanítja a terrorizmust”

– mondta.

Mahmúd Abbász palesztin elnök, aki Ciszjordánia autonóm területeit kormányozza, november elején a Palesztin Hatóságnak a Gázai övezetbe való visszatérését a megszállt Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is magában foglaló „politikai rendezéshez” kötötte.

„A Gázai övezet a Palesztin Állam szerves része, és mi teljes mértékben vállalni fogjuk felelősségünket a Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem és a Gázai övezet átfogó politikai megoldás keretében” – mondta Abbász, amikor Rámalláhban fogadta Antony Blinken amerikai külügyminisztert.

Joe Biden hangoztatta: „A ciszjordániai palesztinok elleni szélsőséges erőszaknak véget kell vetni, és az ilyen erőszakot elkövetőket felelősségre kell vonni”.

„A kétállami megoldás az egyetlen módja annak, hogy hosszú távon biztosítsuk az izraeli és a palesztin nép biztonságát. Ma ez a kilátás távolabbinak tűnik, mint valaha, de a jelenlegi válság miatt minden korábbinál nagyobb szükség van rá” – mondta a 80 éves demokrata, és azokat az elveket említette, amelyeknek szerinte érvényesülniük kell.

Gázát soha többé nem szabad a terrorizmus bázisaként használni. Nem szabad a palesztinokat erőszakkal kitelepíteni a Gázai övezetből, nem szabad újra megszállni, nem szabad ostromolni vagy blokád alá vonni, és nem szabad csökkenteni a területet

– sorolta.

A Gázai övezet elleni megtorló bombázások azóta szüntelenül folynak, hogy a Hamász iszlamista mozgalom október 7-én példátlan méretű és erőszakú támadást hajtott végre izraeli területen, 1200 embert, többségében civileket ölt meg, és más fegyveres csoportokkal együtt mintegy 240 embert rabolt el az izraeli hatóságok szerint.

A Hamász ellenőrzése alatt álló palesztin egészségügyi minisztérium szerint az izraeli csapások legalább 12 ezer palesztin civilt öltek meg, köztük ötezer gyermeket.

Ciszjordániában, az Izrael által 1967 óta megszállt területen is nagy a feszültség, ahol a palesztin egészségügyi tárca szerint október 7-e óta mintegy kétszáz palesztint öltek meg izraeli telepesek és katonák.

A Fehér Ház szombaton közölte, továbbra is dolgozik azon, hogy Izrael és a Hamász iszlamista mozgalom között megállapodás szülessen a túszok kiszabadításáról és a harcok szüneteltetéséről.

„Még nem jutottunk megállapodásra, de továbbra is keményen dolgozunk” ezen a téren – írta Adrienne Watson, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője az X közösségi oldalon, cáfolva a Washington Post című lap értesülését, amely szerint a harcoló felek között létrejött egy olyan megállapodás, amely a túszok szabadon bocsátását írja elő a harcok ötnapos szüneteléséért cserébe.

Szombaton palesztinpárti tüntetéseket hirdettek meg az Egyesült Államok több városába, egy nappal azután, hogy Washingtonban és New Yorkban is rendőröknek kellett beavatkozni a tiltakozásokon.

Péntek este New Yorkban és Washingtonban a csúcsforgalom idején tartottak tömegtüntetést. New York vasútállomása, a Penn Station bejáratát elzárták a tűzszünetet követelő tüntetők. Washingtonban a Union Station fő pályaudvar bejáratát zárták el a tüntetők, akik közül három embert őrizetbe vett a rendőrség.

A tiltakozó táblákon az Izraelnek küldött amerikai támogatások leállítását követelték,

valamint az Izrael megalakulása előtti, 1948-as határokat a Közel-Keleten, „imperialista mohóságot” emlegettek az izraeli válaszcsapás nyomán, és a „Tisztelet a palesztin mártíroknak” felirattal vonultak.

Izrael az elmúlt hetekben indított támadásokat Gáza ellen, hogy megtorolja a Hamász iszlamista mozgalom október 7-i izraeli terrorakcióját. A konfliktusban eddig több mint 11 500 palesztin vesztette életét Gázában, míg az izraeli oldalon mintegy 1200 a halálos áldozatok száma, többségük a Hamász támadásakor vesztette életét.