Hogyan úszhatta meg a vakcinabotrányt Urusla von der Leyen?

A Magyarország elleni brüsszeli támadásokban meghatározó szereplő az Európai Bizottság, amelynek elnöke, Ursula von der Leyen korábban egy Pfizer-vakcinabeszerzéssel kapcsolatos korrupciós botrányba keveredett. Amit utóbb eltussoltak.

Brüsszel többek között a gyermekvédelmi törvény, a rezsicsökkentés, a kamatstop és az extraprofitadó eltörlését, valamint a migránsok kötelező elosztásával és a migránsgettók létrahozásával járó új migrációs paktum elfogadását követeli a kormánytól. 

A Magyarország elleni brüsszeli támadásokban az Európai Bizottság is élen jár, melynek elnöke, Ursula von der Leyen korábban egy Pfizer-vakcinabeszerzéssel kapcsolatos korrupciós botrányba keveredett.

Sms-ek és eurómilliárdok

Súlyos korrupciós botrány Ursula von der Leyen körül – ezzel a címmel írt cikket egy éve az Origó az Európai Bizottság vakcinabeszerzési botrányáról, melynek a testület elnöke az egyik főszereplője. Ursula von der Leyen 2021 márciusában előzetes tárgyalásokat folytatott a Pfizer vezetőjével a koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről és gyakorlatilag sms-ben egyeztetett a részletekről a gyógyszeripari óriás vezérigazgatójával, Albert Bourlával. A mintegy 35 milliárd eurós üzlet kapcsán 2022 januárjában vizsgálat is indult, de az Európai Bizottság elnökének stábja nem találta meg a kérdéses sms-eket.

Jourová, a védangyal

Az uniós ombudsman arra jutott, hogy Von der Leyenék szándékosan hátráltatták a munkáját, amikor azt állították, semmiféle szöveges üzenetet nem találtak a bizottsági elnök és Bourla között. Később kiderült, hogy állítólag csak a belső dokumentum-nyilvántartást tekintették át, az sms-eket nem, mondván, azok túlságosan „rövid életűek”, ezért nem tartoznak a szakpolitikával kapcsolatos dokumentumok megőrzésére vonatkozó uniós jogszabály hatálya alá.

Emily O’Reilly ombudsman álláspontja szerint viszont a bizottság tagjainak viselkedése nem felelt meg az uniós szabályok által megkövetelt átláthatóságnak, és meg sem próbáltak átfogó kutatást végezni az ügyben.

Feljelentették Von der Leyent 2023. február 13-án úgy döntött a New York Times, hogy feljelentést tesz az Európai Unióval szemben az Európai Bizottság elnökének sms-eivel kapcsolatban, de a német Bild is bírósági úton próbált hozzáférni a vakcinabeszerzéssel kapcsolatos bizottsági dokumentumokhoz. Az ügy további fejleményeként egy belga lobbista, Frédéric Baldan 2023 áprilisában feljelentette Ursula von der Leyent a Pfizer-vakcinák beszerzése miatt egy belga bíróságnál.

Az Euroactiv cikke szerint Baldan egy uniós akkreditációval rendelkező lobbista, aki azért fordult a bírósághoz, mert úgy vélte, Von der Leyen döntésével nemcsak aláásta országának államháztartását, de az általános közbizalmat is gyengítette a belga kormánnyal szemben. Baldan a feljelentésben azt is hangsúlyozta, hogy a Pfizer-vakcinabeszállítóként kivételes helyzetet élvezhetett az Európai Unió területén, és így a Belgium számára eljuttatott 40,4 millió koronavírus elleni oltóanyagból 27,9 millió darab az amerikai vállalattól származott.

Óriási extraprofit 

Az Európai Bizottság elnöke egyébként azzal védekezett, hogy nem vett részt a tárgyalásokban, ezért az üzenetek sem befolyásolták az üzlet menetét. Nem véletlen, hogy Ursula von der Leyen megpróbálta kisebbíteni az sms-tárgyalás jelentőségét, a Pfizer-vakcinák beszerzése ugyanis pénzügyi veszteséget is okozott az Európai Uniónak: 

Az egy oltásra jutó 19,5 eurós ár azért elképesztően magas, mert a Pfizer mindössze 5,9 eurós „önköltségi” áron adott el vakcinákat az Afrikai Unió országainak. Az EU-val kötött ügylet révén az amerikai–német cég tehát nagyjából 25 milliárd eurós extraprofitot könyvelhet el.
 Segít az Európai Parlament

Ezek után nem véletlen, hogy az uniós intézmények megpróbálják eltussolni az ügyet. 2023. január 11-én az EP Covid–19 bizottsága arra jutott, felszólítja a bizottság elnökét, hogy jelenjen meg az Európai Parlament előtt a gyanús körülmények között történt vakcinabeszerzés kapcsán. Később azonban az utóbbi hónapok korrupciós botrányaitól megtépázott Európai Parlament úgy döntött, hogy zárt ajtók mögött, „valamikor a jövőben” kérdezi ki a kétes vakcinabeszerzés kapcsán Ursula von der Leyent.

 A bizottságot 2022 márciusában állította fel az Európai Parlament, és az akkori tervek szerint a demokratikus elszámoltathatóság visszaállítása volt a célja. 2023. május 30-án azonban – alig több mint egy héttel a bizottság záróülése előtt – az Európai Parlament vakcinák beszerzésével foglalkozó bizottságában részt vevő képviselők egy kiválasztott csoportja titoktartásra esküdött fel, és csak bizalmasan tájékoztatták őket az Európai Bizottság és a Pfizer között létrejött új vakcinaüzlet eredményéről. A jelenlévők nem jegyzetelhettek és a mobiltelefonjukat sem vihették be az ülésterembe. A brüsszeli Politico szerint az egyik képviselő asszisztense, akit nem hívtak meg az ülésre, véletlenül értesült a találkozóról, amikor összefutott az egyik kollégájával, aki beszélt róla.

A The  New York Times című amerikai lap bírósághoz fordult az Európai Bizottsággal (EB) szemben, amiért nem adják ki az EB elnöke, Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti szöveges üzeneteket. A vesztegetésgyanús ügyben mintegy 35 milliárd euróról van szó.Az amerikai lap szerint a bizottságnak kötelessége közzétenni az üzeneteket, hiszen az EU országai több milliárd eurót költöttek a Covid–19-oltásokra, a Brüsszel által kötött szerződések alapján.

 Két, az ügyet ismerő személy megerősítette az ügy részleteit a Politicónak.

A The New York Times nem akart nyilatkozni az ügyben, mint közleményükben fogalmaztak:

a The Times számos információszabadság-kérelmet nyújt be, és aktív nyilvántartást vezet. A per tárgyát jelenleg nem tudjuk kommentálni.

A per az európai ombudsma, Emily O’Reilly egy évvel ezelőtti vizsgálata nyomán indult, amely hivatali visszaéléseket állapított meg. Az ügy előzménye, hogy egy internetes lap újságírója hozzáférést kért az Ursula von der Leyen és Albert Bourla közti üzenetváltáshoz, ezt viszont a bizottság úgy utasította vissza, hogy meg sem kérdezték, léteznek-e az SMS-ek – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Albert Bourla, a Pfizer amerikai gyógyszergyár elnök-vezérigazgatója az 51. Világgazdasági Fórumon, a svájci Davosban 2022. május 25-én (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron)

Amikor O’Reilly kifogásai nyomán kérdezték Vera Jourovát, az „átláthatóságért” felelős uniós biztos azt válaszolta, hogy az SMS-eket már törölték,

mert „múlandó jellegűek” voltak.

Vera Jourová, az Európai Bizottság értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnöke a bizottság hetenkénti ülése után tartott brüsszeli sajtóértekezleten 2021. június 30-án (Fotó: MTI/EPA/AP pool/Francisco Seco)

Ursula von der Leyen 2021 márciusában tárgyalásokat folytatott a Pfizer főnökével hatalmas mennyiségű koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről. Fontos megemlíteni: ez nem az eredeti szerződés volt, hiszen az már előző évben megszületett, és 2020. decemberétől a szérummal oltottak is. Ekkor, 2021 tavaszán már megfelelő mennyiségű oltóanyag volt Európában

– idézte fel az Origo. 

Ursula von der Leyen azonban gyakorlatilag SMS-ekben megegyezett Bourlával legalább 900 millió, legfeljebb 1,8 milliárd adag vakcina beszerzéséről 35 milliárd euróért, adagonként nagyjából 19 euróért.

Ez irreálisan magas szám, hiszen az EU teljes lakossága kevesebb mint 450 millió, vagyis minden lakosra jutott opcionálisan négy vakcina úgy, hogy más gyártókkal is voltak megállapodások, ráadásul ekkor még 18 év alattiakat nem is oltottak.