Drónokkal is támadják Izraelt

Jemenből indított katonai drónt semmisített meg az amerikai haditengerészet hajója az Arab-öbölben – közölték szerdán amerikai katonai tisztségviselők.

A beszámoló szerint a USS Carney romboló egy iráni gyártmányú, pilóta nélküli légieszközt lőtt le, amelyet a húti lázadók indítottak. Az eset nem járt károkkal, vagy sérülésekkel. A USS Carney októberben egyetlen napon belül 15 drónt és 4 irányítható rakétát semmisített meg, amelyet a jemeni iszlamista fegyveresek dél-izraeli célpontok felé lőttek ki.

Az amerikai haditengerészet középső parancsnoksága (US Naval Forces Central Command) eközben bejelentette, hogy kedden egy Iránból származó, pilóta nélküli repülő veszélyes közelségbe került a USS Dwight D. Eisenhower amerikai hordozóhajóhoz. Brad Cooper, altengernagy tájékoztatása szerint a drón minden figyelmeztetést figyelmen kívül hagyva, kevesebb, mint 1500 méterre volt az amerikai repülőgép-hordozótól.

Az amerikai álláspont szerint Irán ezzel szakszerűtlen és nem biztonságos cselekményt követett el, valamint megsértette a tájékoztatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségét.

További egy nappal meghosszabbították az Izrael és a Hamász iszlamista terrorszervezet között a múlt héten megkötött tűzszünetet – jelentette be az izraeli hadsereg és a terrorszervezet csütörtök hajnalban.

A megállapodás létrehozásában közreműködő katari közvetítők tájékoztatása szerint a fegyvernyugvás meghosszabbításáról mindössze néhány perccel az egyezség lejárta előtt sikerült megállapodniuk a feleknek, és az utolsó pillanatokig nézeteltérés volt arról, hogy Hamász milyen további túszokat engedjen szabadon.

A hosszabbítás értelmében újabb, Gázába hurcolt túszok és izraeli börtönökben fogva tartott palesztinok nyerhetik vissza szabadságukat, és további humanitárius segítség érkezhet az ostromlott Gázai övezetbe.

Az izraeli sajtó jelentése szerint

Izrael azt nem volt hajlandó elfogadni, hogy a Hamász hét nő és gyermek mellett három holttest átadását javasolta, és végül hajnalig tartó tárgyalások után, 20 perccel a tűzszünet lejárta előtt állt csak rá arra, hogy életben lévő túszokat engedjen el.

Izrael a korábbi tárgylásokon leszögezte, hogy nem hajlandó holttesteket elfogadni a jelenlegi, humanitárius tűzszüneti megállapodásban, nem fog izraeli börtönökben fogva tartott palesztinokat elengedni holttestekért cserébe.

Előzőleg szerdán késő este a Hamász szabadon bocsájtott tizenhat, a „fekete szombaton” a Gázai övezetbe hurcolt túszt, köztük négy thaiföldi vendégmunkást, két orosz-izraeli kettős állampolgár nőt, valamint öt nőt és gyermeket, akiket különböző izraeli kórházakba szállítottak megfigyelésre.

Joe Biden amerikai elnök beszélt kiszabadulása után a Nir Óz kibucból elrabolt 54 éves Liat Acilivel, akinek amerikai állampolgársága is van. Három, a támadás idején máshol tartózkodó gyermeke várta haza. Férjét továbbra is túszként tartja fogva a Hamász.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán későn Izraelbe érkezett, hogy megvitassa a humanitárius szünet további meghosszabbításának lehetőségét.

Egy korábbi izraeli légitámadásban meghalt a Gázai övezetbe elhurcolt túszok közül a legfiatalabb, egy 10 hónapos csecsemő, valamint 4 éves testvére és édesanyjuk – közölte szerdán a palesztin térséget irányító radikális iszlamista Hamász palesztin szervezet fegyveres szárnya, az Izzedín el-Kasszám Brigádok.

A tájékoztatás szerint Kfir Bibász, Ariel Bibász és anyjuk, Shiri Bibász halt meg. Az izraeli hadsereg közölte, hogy ellenőrzik az Izzedín el-Kasszám Brigádok állítását az október 7-i támadás alkalmával Izraelből elhurcolt túszok haláláról. A hadsereg azt is hangsúlyozta, hogy „a Hamász felel a Gázai övezetben lévő túszok biztonságáért”.

„A Hamász terrorszervezet továbbra is kegyetlenül és embertelenül viselkedik” – szögezték le a közleményben, hozzátéve, hogy a Hamász „veszélyezteti a túszokat, köztük a gyermekeket is”.

A palesztinok a Telegram-oldalukon közölték azt is, hogy az ideiglenes tűzszüneti megállapodás keretében tervezett fogolycserétől függetlenül, az orosz állami vezetés kérelmére szabadon engednek két orosz túszt. Musza Abu Marzuk, az iszlamista szervezet politikai bizottságának tagja és külügyi osztályának vezetője elmondta, hogy a két nő szabadon engedését gesztusnak szánják Moszkva felé.

Izrael elutasította a tartós tűzszünet iránti követeléseket az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) szerdai ülésén.

„Mindenki, aki a tűzszünetet támogatja, az alapjában véve a Hamász terroruralmának folytatását támogatja a Gázai övezetben” – jelentette ki Gilad Erdan izraeli ENSZ-nagykövet a New York-i tanácskozáson. Hangsúlyozta, hogy egy tűzszünettel Izrael nem tudja megvédeni polgárait.

Mint fogalmazott, nem lehet egyszerre tűzszünetet követelni és azt állítani, hogy megoldást keresnek a konfliktusra.

Emellett a radikális iszlamista Hamász nem partner egy megbízható békéhez – szögezte le.

„Nem veszik észre, hogy a tűzszünet és a béke iránti követelés önellentmondás?” – vetette fel Erdan. Kijelentette, hogy az erőszak csak akkor érhet véget, ha a Hamász átadta a túszokat és az Izrael elleni, október 7-i támadásban részt vett terroristákat.

António Guterres ENSZ-főtitkár és a BT-ülést vezető Vang Ji kínai külügyminiszter ugyanakkor átfogó, tartós fegyvernyugvást sürgetett a Gázai övezetben, azt hangoztatva, hogy az erőszak „olyan sorscsapásba fordulhat át, amely felemésztheti az egész régiót”.

Vang azt is bejelentette, hogy Kína további humanitárius segélyeket küld a palesztin térségbe. A szaúdi külügyminiszter szintén úgy fogalmazott, hogy az átmeneti tűzszünet elégtelen, tartós fegyvernyugvás kell a Gázai övezetben.

Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet arról beszélt, hogy

Washington az ideiglenes tűzszünet meghosszabbításában reménykedik, és sürgette Izraelt, hogy önvédelmi jogának gyakorlása során tegyen meg minden lehetséges intézkedést a polgári áldozatok elkerülésére.

„Minden a Hamász kezében van. Az izraeliek azt mondták, hogy ha (a Hamász) naponta tíz túszt elenged, akkor (a tűzszünetet) meghosszabbítják egy-egy nappal” – mondta Linda Thomas-Greenfield. Egyben közölte, hogy az Egyesült Államok továbbra is attól tart, hogy a konfliktus kiszélesedhet.

Az amerikai ENSZ-nagykövet szóvá tette a másik palesztin lakosságú övezet, Ciszjordánia helyzetét is. Mint mondta, Washington aggasztónak tartja az izraeli telepesek túlkapásait a helyi palesztin lakosokkal szemben. Hozzáfűzte, hogy Washington ellenzi a zsidó telepek kibővítését Ciszjordániában.

A kínai kormány egy nagyobb felhatalmazású, szélesebb körű és eredménycentrikusabb békekonferencia mielőbbi összehívását szorgalmazza annak érdekében, hogy a palesztin-izraeli kérdés kétállami megoldásának ütemterve mielőbb lefektethetővé váljon – jelentette ki kedden Vang Ji kínai külügyminiszter az ENSZ főtitkárával, Antonio Guterressel a világszervezet New York-i székházában tartott találkozóján.

Vang közölte, Peking támogatja a szervezet és főtitkára „egyedi és nélkülözhetetlen” vezető szerepét a válság megoldását elősegítő erőfeszítésekben.

„Ebben a kérdésben Kína mindig is a béke, az emberi lelkiismeret és a nemzetközi jog oldalán állt”

– fogalmazott.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának novemberi soros elnöki tisztségét betöltő Kína – szoros kapcsolatokat fenntartva az arab országokkal és más érintett felekkel – az izraeli-palesztin konfliktus kezelését a tanács egyik kiemelten fontos feladatává tette – fűzte hozzá.

A kínai diplomácia vezetője felidézte, hogy kormánya konszenzusra jutott az arab, illetve muszlim országok korábban Pekingben fogadott külügyminisztereivel az ENSZ BT magas szintű ülésének összehívásáról, amelyen Peking reményei szerint a tanács egységes és világos álláspontot fogalmazhatna meg a konfliktus politikai rendezése érdekében.

Vang a kínai álláspontot ismertetve elmondta:

a súlyosabb humanitárius katasztrófa megelőzése érdekében a tűzszünet meghosszabbítására van szükség, emellett meg kell akadályozni a háború folytatását, valamint a feleknek kölcsönösen szabadon kell engedniük a fogságban lévő embereket.

Biztosítani kell továbbá a humanitárius célú szállítmányok akadálytalan bejutását a Gázai övezetbe. Ennek érdekében több határátkelőt kell létrehozni, az ellenőrzésre pedig több hatékony eljárást kell kidolgozni.

Végezetül hangsúlyozta, hogy a palesztin-izraeli kérdés lényegi megoldásaként mielőbb érvényre kell juttatni a kétállami megoldást.