Bűnbandák harca a szerb-magyar határon

A Nemzetbiztonsági Bizottság számára készített, nyilvánossá tett titkosszolgálati jelentés alapján egyre súlyosabb a helyzet a szerb-magyar határon.

A jelentés megállapítja, hogy az embercsempészek fokozódó erőszakkészsége mögött nagyrészt üzleti érdekek állnak. Az embercsempészet mint üzletág ugyanis egyre jövedelmezőbb, ezért egyre többen vennének részt a benne, miközben a rivális bandák igyekeznek nem csak megőrizni, hanem növelni is a piaci részesedésüket.

A jelentés szerint „ebben a helyzetben egy olyan csoport megjelenése, amely tagjainak nyíltan felvállalt erőszakkészsége és gátlástalansága, az az >otthonról< hozott magatartásforma, miszerint az >ellenséges katona< megtámadása  és legyőzése dicsőség, kiemelt kockázati tényezőt jelent”.

40-059 kontra 313

Ez pedig abban is testet ölt, hogy az egyik, déli határunk túloldalán aktív afganisztáni bűnbanda a TikTok nevű közösségi médiumon már nem is annyira csempésztevékenységét, hanem önmaga harcias erőszakosságát reklámozza. 

A 40-059 nevű banda által közzétett videók kísérteties hasonlóságot mutatnak az ISIS, illetve az al-Kaida korábbi felvételeivel.

Az is beazonosítható a jelentés szerzői szerint, hogy ez a 40-059 kódnevű csoport, illetve egy másik, a 313-as nevezetű banda állnak gyakorlatilag az összes délvidéki, embercsempészek közötti fegyveres összetűzés mögött. Ahogy arról a magyarországi média is beszámolt, nemrégiben a szerb rendőrökre is rálőttek a csempészek. 

Ahogy jeleztük, két nagyobb afgán embercsempészcsoport között immár rendszeres fegyverhasználattal is járó konfliktus alakult ki, de ezt immár a tálibok sem nézik tétlenül. A titkosszolgálatok információi szerint döntés született arról, hogy lezárják ezeket a belső vitákat, a pénzügyi források küldésének ellenőrzését pedig teljes egészében átveszik.

Az embercsempészettől a terrorig

Innentől fogva – ha ez a tevékenység a jövőben is működőképes lesz – az embercsempészek bevételei tehát részben a terrorizmus finanszírozására, vagy akár a helyi hatóságok korrumpálására, illetve további fegyverek beszerzésére is mehetnek majd. 

Összességében mind a közelmúlt, mind pedig a közeljövő várható eseményei kapcsán számos kockázat azonosítható. Az embercsempészek egyre agresszívabbak, vélhetően egyre több köztük a harci övezetből érkező, harci tapasztalattal rendelkező személy. A fegyveres erejük egyre nő, miközben az embercsempészet egyre jövedelmezőbb. Ráadásul immár egyre szervezettebbek, nem függetlenül attól, hogy a tálibok is lehetőséget látnak Európa kapujának ellenőrzésében. Arról nem is beszélve, hogy a közel-keleti események nyomán terrorszervezetek számára is vonzó lehet az embercsempészet uralása.

Még mindig óriási a migrációs nyomás a déli határnál, az Európába bejutni akaró, illetve már ott lévő, katonailag képzett migránsok pedig potenciális terrorveszélyt jelenthetnek – többek között erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Balog Gábor alezredes.

Az idei évben az illegális migrációval kapcsolatos rendőri intézkedések száma már meghaladta a 170 ezret. Folyamatos a nyomás, leginkább a déli a határon, ahol naponta ezrek próbálnak átjutni Szerbia felől. 

Hajszálon múlt a tragédia, ahogy abban az esetben is, amikor a kollégák ellen már lőfegyvert is használtak”  – emelte ki az alezredes, hozzátéve, hogy ezeket a támadásokat jól képzett embercsempészek irányítják:

Jól csenghet a tálib márkanév

– hangsúlyozta Balog Gábor.  

Az alezredes nyomatékosította: van arra is adat, hogy a csempészésben résztvevő személyek közül többen az úgynevezett 313-as csoport „márkanevet” használják:

Hagyják meghalni a migránsokat

A főosztályvezető hozzátette, hogy az agresszió nemcsak a határon jelenik meg, hanem Magyarország mélységi területein is, amikor a jórészt a határon átjutó, migránsokat szállító csempészek a rendőri jelzés ellenére sem állnak meg, és gépjárművükkel sok esetben halálos balesetet okoznak.

„Itt jegyezném meg azt is, hogy borzalmas körülmények között szállítják az illegális migránsokat, nem törődve azzal, hogy ezzel meg is ölhetik őket. Volt erre nem egy példa, illetve vannak olyan nyomozások is, amelyek halálos kimenetelű segítségnyújtás elmulasztása miatt folynak. Mondok rá példát: rosszul lesznek a migránsok a gépjárműben, kiteszik és otthagyják őket, nem hívnak hozzájuk orvosi segítséget, hagyják őket meghalni. Elképesztő tragédiákat láttunk már” – tette hozzá az alezredes.  

Potenciális terrorveszélyt jelentenek

A nemzetközi bűnözés elleni főosztály vezetője arra is kitért, hogy az elfogott migránsok közül sokaknak van katonai képzettsége, hiszen még mindig az a jellemző, hogy a határon átjutni akaró migránsok nyolcvan-kilencven százaléka húsz és negyven év közötti férfi. 

 Európába költöznek az afgán keresztapák

„Nagy veszély, hogy nem tudni, hány olyan migráns lehet még, akik fenyegető céllal érkeznek a célországokba. Ezek az embercsempész bűnbandák kapcsolatban állnak terrorszervezetekkel és azok kéréseit teljesítik. Ez oda vezethető vissza, hogy az embercsempészés óriási haszonnal kecsegtet, még a kábítószer-kereskedelemnél is nagyobb üzlet” – hangsúlyozta Balog Gábor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábban Afganisztánban élő, az embercsempész-maffiát irányító „keresztapák” a székhelyüket egyre inkább áthelyezik azokba az európai országokba, amelyek érintettek az illegális migráció útvonalán:

Nagyobb baj lenne a magyar határkerítés nélkül

„Akikkel mi a nemzetközi bűnügyi együttműködésünk során kapcsolatba kerülünk, legyen az szerb, osztrák, német, francia, szlovák, lengyel, cseh rendőri képviselő, valamennyi esetben megköszönik Magyarországnak a segítséget és elmondják, nagyobb bajba kerülhetett volna Európa, ha nincs a magyar kerítés. Ezen országok közül többen megerősítő erőt is küldenek a határunkhoz, amit ezúton is nagyon köszönünk.”