Belső háború tört ki Kijevben

Kijevben belső háború tört ki egyfelől Zelenszkij és köre, másfelől az ukrán hadsereg vezetése között

– írjaaz Asia Times című lap szerője. Stephen Bryen.

Ahogy Valerij Zaluzsnij  ukrán tábornok Economistban megjelent írásában világossá tette, a felőrlő háború Oroszországnak kedvez, és lehetőséget teremt, hogy újjáépítse katonai erejét, fenyegetést jelentve az ukrán fegyveres erőkre és magára az ukrán államra. Vagyis burkoltan, de határozott lépést tett a tűzszünet elvi lehetőségének felvetése felé. Zelenszkij azonban ellenzi a harcok bármilyen módon való szüneteltetését, és azt szeretné elérni, hogy a hadsereg megtartsa a kulcsfontosságú területeket, például Avdijivkát, és foglalja vissza a fontos városokat, köztük Bahmutot.

Az oroszokat semmi sem ösztönzi arra, hogy beleegyezzenek a tűzszünetbe, sőt, arra sem, hogy bármilyen átmeneti megoldást elfogadjanak, amely azt eredményezné, hogy Ukrajna a NATO tagjává válhat. Moszkva számára ez a legfontosabb kérdés, ebből nem fognak engedni.

Az ukrán vezetés egyik fő hibája az volt – véli a szerző –, hogy orosz területet támadtak, kritikus infrastruktúrát robbantottak fel, repülőtereket semmisítettek meg, és öngyilkos drónokat küldtek a Kreml ellen. Ez nem csak a fizikai veszteségek tekintetében került sokba Oroszországnak, hanem

Putyinék számára is nyilvánvalóvá tette, hogy Ukrajna mennyire veszélyes az orosz nemzetbiztonságra nézve.

Ezek a támadások szinte lehetetlenné tették, hogy Ukrajna és Oroszország között modus vivendi jöjjön létre, hacsak a NATO nem engedi el az ukránok kezét, az ország pedig nem építi le a hadseregét.

Mindezt alátámaszthatja, hogy az ukrán fővárosba érkezett szerdán William Burns CIA-főnök, hogy sürgős, ámde titkos megbeszéléseket folytasson Volodimir Zelenszkij elnökkel. Az Asia Times szerint minderre azért kerülhetett sor, mert Ukrajna összeomlóban van, hiszen túl sokat veszített már ahhoz, hogy még sokáig fennmaradjon.

Ukrajnának vagy meg kell találnia a módját, hogy megegyezzen Oroszországgal, vagy belső lázadással kell szembenéznie.

A lap megjegyzi, Zelenszkij tart attól, hogy félreteszik őt az amerikaiak, és Valerij Zaluzsnij tábornokra cserélik, ezért igyekszik megtisztítani a terepet, három Zaluzsnyihoz kötődő tábornok felmentésével. (Zaluzsnyij legfőbb segítője nemrég halt meg, miután – tisztázatlan körülmények között – a kezében robbant fel egy gránát.)

Az orosz stratégia az ukrán fegyveres erők kivéreztetése és politikai válság előidézése Kijevben. Az orosz erőfeszítések a tervezettnél előbbre haladnak, ami Moszkvát éppúgy meglepte, mint Washingtont.

Az oroszokat semmi sem ösztönzi arra, hogy beleegyezzenek a tűzszünetbe, sőt, arra sem, hogy bármilyen átmeneti megoldást elfogadjanak, amely azt eredményezné, hogy Ukrajna a NATO tagjává válhat. Moszkva számára ez a legfontosabb kérdés, ebből nem fognak engedni.

Az ukrán vezetés egyik fő hibája az volt – véli a szerző –, hogy orosz területet támadtak, kritikus infrastruktúrát robbantottak fel, repülőtereket semmisítettek meg, és öngyilkos drónokat küldtek a Kreml ellen. Ez nem csak a fizikai veszteségek tekintetében került sokba Oroszországnak, hanem

Putyinék számára is nyilvánvalóvá tette, hogy Ukrajna mennyire veszélyes az orosz nemzetbiztonságra nézve.

Ezek a támadások szinte lehetetlenné tették, hogy Ukrajna és Oroszország között modus vivendi jöjjön létre, hacsak a NATO nem engedi el az ukránok kezét, az ország pedig nem építi le a hadseregét.

Ukrán mobil légvédelmi üteg katonáinak gyakorlata Kijev környékén (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)

Bár Burns vélhetően megpróbálja majd rábeszélni Zelenszkijt, hogy mérsékelje magát, az ukrán elnök nemigen fog meghátrálni. Azt viszont nem fogja javasolni, hogy Zelenszkij kezdjen tárgyalásokat az oroszokkal, vagy akár csak változtasson a hangnemén velük szemben, esetleg módosítsa követelését azzal kapcsolatban, hogy az orosz erők hagyják el Ukrajnát. „Burns nem mehet szembe azzal a washingtoni irányvonallal, amely az ukrajnai háború elhúzódását célozza, legalábbis amíg Bident újraválasztják” – fogalmaz Bryen.

Ráadásul Washington Ukrajnát mindenképpen a NATO-ban akarja látni. Ebben az esetben viszont nem védekező, hanem támadó szövetséggé válna, holott nem erre találták ki.

Az oroszok valószínűleg nem akarnak belemenni egy kiterjedt háborúba, hiszen egy ilyen méretű konfliktusban könnyen taktikai atomfegyverek is szerepet kaphatnának. Moszkvára éppen ezért nagy nyomás nehezedik, hogy egy éven belül lezárja az ukrajnai háborút, ami pedig arra késztetheti az orosz erőket, hogy támadásaikat Kijevre vagy más fontos ukrajnai városokra összpontosítsák.

Végül Bryen hozzáteszi, nincs meggyőződve arról, hogy a CIA vezetője tisztában van Washington politikájának következményeivel.

Oroszországot nem lehet legyőzni a harctéren, Ukrajnának és az Egyesült Államoknak engedniük kell – közölte vasárnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

„Kijevben és Washingtonban is be kell látniuk: Oroszországot nem lehet legyőzni a harctéren” – mondta Peszkov a Moszkva. Kreml. Putyin című politikai műsorban.

A Kreml szóvivője kiemelte: az, hogy Joe Biden amerikai elnök saját szavai szerint hisz az ukrán területek visszafoglalásában, azt mutatja, hogy

az amerikai politika zsákutcába jutott.

Peszkov szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétségbeesésből ígérget újabb offenzívákat, mert a nyugati támogatás megcsappanását érzi. Mindeközben Nyugaton is egyre nő „a fáradtság és az elutasítás, hogy további pénzeket utaljanak át, illetve fegyvereket és lőszert szállítsanak Ukrajnának, különös tekintettel arra, hogy most ezeket Izraelbe kell küldeni” – fejtegette a szóvivő.

Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke a Telegram közöségi oldalon arról írt, hogy Kijevnek előbb-utóbb be kell látnia, hogy vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, mégpedig

Oroszország feltételei és „a meglévő területi valóság” mellett.

Véleménye szerint a nyugati elit is egyre inkább arra a következtetésre tűnik jutni, hogy az ukrajnai konfliktus közelít a „tárgyalási ponthoz”.

Megjegyezte, hogy a Nyugat gyorsan változtat retorikáján „a Zelenszkij vezette kijevi junta halálos rángatózása közepette”.

A Kreml egyetért Joe Biden amerikai elnöknek azzal a kijelentésével, amely szerint a világnak új rendre van szüksége, ám ez a világ többé nem fog az Egyesült Államok körül forogni – jelentette ki Dmitrij Peszkov.

„Teljes mértékben egyetértünk Biden úrral. Ez az a ritka eset, amikor teljesen egyetértünk azzal, amit mondott. A világnak valóban új világrendre van szüksége, amely egészen más elveken alapul” – mondta Peszkov. „Biden úrnak volt egy másik mondata is: »És az Egyesült Államok képes egy ilyen rend kiépítésére«. Itt, ebben a részben nem értünk egyet” – fogalmazott.

„Mert az Egyesült Államok bárhogy is, bármilyen rendről szóljon is, egy Amerika-központú rendre gondol. Vagyis egy olyan világra, amely az Egyesült Államok körül forog. Ez többé nem lesz így” – tette hozzá.

A Kreml szóvivője szerint olyan világrendnek kell lennie, amely a nemzetközi jogon, a kölcsönös tiszteleten, a kölcsönös előnyökön, az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson alapul.

Mint mondta, ennek a rendnek mentesnek kell lennie az arra irányuló kísérletektől, hogy az összes ellenőrzési mechanizmus egyetlen állam kezében összpontosuljon, és attól, hogy egyesek akaratát és döntéseit ráerőltessék más országokra.