Atomcsapásról beszélt egy izraeli miniszter

A Gázai övezet elleni nukleáris csapás lehetőségéről beszélt egy rádióinterjúban Amiháj Elijáhu izraeli miniszter, amitől vasárnap Benjámin Netanjahu kormányfő és Joáv Galant védelmi miniszter is elhatárolódott.

A The Times of Israel angol nyelvű izraeli lap beszámolója emlékeztet, hogy Elijáhu a jobboldali Zsidó Erő politikusa, örökségügyi miniszter, és nem tagja a hadműveleteket irányító biztonsági kabinetnek. Az interjúban arról kérdezték, hogy szerinte atomcsapást kell-e mérni a Gázai övezetre. Erre Elijáhu azt mondta: ez is egy lehetőség.

Erre reagálva Benjámin Netanjahu miniszterelnök az X-en közölte, hogy Amiháj Elijáhu nyilatkozatának semmi köze a valósághoz.

Joáv Galant védelmi miniszter alaptalannak és felelőtlennek nevezte Amiháj Elijáhu kijelentését. „Még jó, hogy nem ilyen emberek kezében van Izrael biztonsága” – írta a politikus.

A miniszter szavait Jaír Lapid ellenzéki vezető is elítélte, és egy felelőtlen miniszter elborzasztó, őrült megjegyzésének nevezte. Lapid egyúttal felszólította Netanjahut, hogy távolítsa el a kormányból Elijáhut, mert szerinte a szélsőségesek jelenléte a kormányban veszélyt jelent ránk és a háború sikerére.

Izrael hivatalosan soha nem ismerte el, hogy rendelkezik nukleáris fegyverekkel.

Amiháj Elijáhu az interjúban azt is ellenezte, hogy humanitárius segély bejuthasson a Gázai övezetbe, arra hivatkozva, hogy a náciknak sem adnánk humanitárius segélyt, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Gázai övezetben nincsenek olyan civilek, akiknek ne lenne közük a konfliktushoz. A politikus arról is beszélt, hogy aki palesztin vagy Hamász-zászlót lenget, annak nem szabadna a Földön élnie a továbbiakban. Kitért arra is, hogy szerinte Izraelnek vissza kellene foglalnia a Gázai övezetet, és újjáépítenie azokat a telepeket, amelyeket 2005-ben, az egyoldalú kivonuláskor hátrahagyott. Az ott élő palesztinok sorsával kapcsolatban pedig azt mondta, hogy mehetnek Írországba vagy a sivatagba.

Egyiptom szombat óta felfüggesztette a gázai sérültek és a külföldi útlevéllel a Gázai övezetben tartózkodók evakuálását a rafahi határátkelőn – jelentette vasárnap a Reuters hírügynökség egy egyiptomi biztonsági szolgálattól és egy orvosi forrástól kapott tájékoztatásra hivatkozva.

Az egyik biztonsági forrás és az orvosi forrás szerint az evakuálásokat azt követően függesztették fel, hogy pénteken izraeli csapás ért egy sebesültek szállítására használt mentőautót. Mindkét forrás megerősítette viszont, hogy a segélyszállító teherautók továbbra is bejuthatnak a határátkelőn a Gázai övezetbe.

A dpa német hírügynökség palesztin vörösfélhold segélyszervezetre hivatkozó vasárnapi jelentése szerint szombat este 30 humanitárius segélyt szállító teherautó haladt át a rafahi átkelőhelyen a Gázai övezetbe. Ezzel a szervezet szerint október 21. óta összesen 451 segélyszállító teherautó érkezett Egyiptomból a rafahi határátkelőn keresztül a Gázai övezetbe.

Az egyiptomi Sínai-félszigetre vezető rafahi átkelő az egyetlen olyan kijárat a Gázai övezetből, amelyet nem Izrael ellenőriz.

Péntek este Gázából érkező rakéták csapódtak be a határ izraeli oldalán. Elsőként a határ közelében tartózkodó újságírók számoltak be a támadásról. Bár ezúttal senki nem sérült meg, a lassan egy hónapja tartó háborúban eddig már több mint harminc helyszíni tudósító vesztette életét.

Az izraeli védelmi erők szombaton újabb felvételeket osztottak meg Gázaváros ostromáról. Közleményük szerint legutóbbi támadásaikban sikerült megsemmisíteniük a Hamász három megfigyelőállomását. Szakértők szerint a Debrecennél is kisebb területű övezet alatt megközelítőleg ötzáz kilométernyi alagútrendszer található.

Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium Diplomáciai Műhelyének vezetője az M1-en arról beszélt, hogy az iszlamisták gerilla-támadásokkal lassítják az izraeli csapatok előrenyomulását.

A harcok hevessége miatt a zsidó állam hadvezetése arra kérte a civileket, hogy vonuljanak az övezet déli területeire. A lakosok biztonsága azonban még itt sem garantálható. A térségben tartózkodó ENSZ dolgozók szerint Gázában jelenleg sehol nem biztonságos. Az Egyesült Államok után Kanada is csatlakozott az átmeneti tűzszünet szorgalmazóihoz. Benjámin Netanjáhú izraeli minszterelnök szerint azonban csak akkor hajlandóak szüneteltetni a támadást, ha a Hamász további túszokat enged szabadon.

Az övezet egyiptomi határán az emberek arra várnak, hogy elhagyhassák a térséget. Először a súlyos sérülteket, majd a külföldi útlevéllel rendelkezőket engedik át. A folyamatot a kommunikációs eszközök rendszeres megbénulása lassítja.

Az izraeli védelmi erők a szárazföldön, a tengerről és a levegőből is támadják a Hamászhoz köthető célpontokat – közölte pénteken a hadsereg szóvivője. Daniel Hagari megerősítette, hogy

az izraeli egységek csütörtök estére körbezárták Gázavárost, és házról házra járva kutatnak az iszlamista fegyveresek után.

A hadsereg által közzétett felvételeken a város alatt húzódó alagútrendszer egyik bejárata is látható. A földalatti rejtekhelyen az izraeli katonák újabb fegyvereket és robbanószereket találtak. Több tucatnyi fegyveressel végeztek, köztük a Hamász egyik parancsnokával, közölte a katonai szóvivő.

Fokozta támadásait az izraeli légierő

Pénteken az övezet déli részén fekvő Han Júniszra is újabb csapást mértek. A várost és a hozzá tartozó menekülttábort egy hét alatt már harmadszor bombázták, palesztin források szerint több tucatnyi civil halt meg a támadásokban.

Izrael a nemzetközi humanitárius jognak megfelelően jár el – jelentette ki Jichák Hercog izraeli elnök, aki a Tel-Avivba látogató amerikai külügyminiszterrel találkozott.

„Ebből a szórólapból már több, mint egymillió-kétszázezret küldtünk a gázai lakosságnak. Ezekkel, valamint hatmillió sms-sel és négymillió telefonhívással figyelmeztettük őket a támadások előtt. Jogunk van az önvédelemhez, ezért arra kértük őket, hogy menjenek el azokról a helyekről, ahonnan a népünk elleni szörnyű támadásokat indították, hogy megvédhessük magunkat” – magyarázta az államfő.

Washington a végsőkig kitart Izrael mellett

Antony Blinken – aki Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, valamint a háborús kabinet tagjaival is találkozott – Washington töretlen támogatásáról biztosította Izraelt. Az amerikai diplomata ugyanakkor azt tanácsolta, hogy tartsanak ideiglenes humanitárius szüneteket a gázai polgári lakosság védelmében.

„Határozottan kitartunk amellett, hogy Izraelnek nemcsak joga, hanem kötelessége megvédeni magát, hogy az október hetedikei terrortámadás soha nem ismétlődhessen meg. Ugyanakkor mindent meg kell tennie a Hamász által tűzvonalba tolt civilek védelméért,

és azért, hogy a segítség eljusson a rászorulókhoz” – fogalmazott az amerikai diplomata.

Benjamin Netanjahu péntek délutáni tévébeszédében elutasította az amerikai javaslatot. „Minden erőnket bevetve folytatjuk a harcot. Elutasítjuk az olyan ideiglenes tűzszünetet, amely nem foglalja magában a túszok átadását” – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy Izrael továbbra sem enged be üzemanyagot a Gázai övezetbe.

Péntek reggel több ezer, mostanáig Izraelben dolgozó palesztin vendégmunkást küldtek vissza Gázába. Közülük többen azt állítják, hogy október 7-e óta börtönben tartották őket. Az izraeli hatóságok bejelentették: a jövőben minden kapcsolatot megszakítanak az övezettel, és visszavonják a gázaiaknak kiadott, nagyjából 18 ezer munkavállalási engedélyt.

Feszültségek a libanoni határnál

Közben a legmagasabb szintre emelték a készültséget Izrael északi részén, ahonnan már korábban evakuálták a lakosságot. A Libanonnal határos térségben újabb összetűzések voltak, az izraeli hadsereg csütörtök este felszámolta a Hezbollah libanoni síita szervezet egyik sejtjét.

Bejrútban pénteken többezres tömeg hallgatta az Irán által támogatott Hezbollah befolyásos vezetőjét, aki október 7-e óta először szólalt meg nyilvánosan. Hasszan Naszrallah dícsérő szavakkal beszélt az Izrael elleni terrortámadásról, de hangsúlyozta, hogy azt „teljes egészében palesztinok” követték el. Figyelmeztette Izraelt, hogy a gázai konfliktus totális háborúvá szélesedhet.