Amerikai egyetemek az antiszemitizmus központjai?

Az amerikai oktatási minisztérium vizsgálatot indított hét nagy oktatási intézménynél az elmúlt időszakban tapasztalt antiszemita és iszlámellenes megnyilvánulások miatt – közölte Miguel Cardona miniszter pénteken.

Eljárás alá került a nagy elit egyetemek közül a Columbia, a Cornell és a Pennsylvaniai Egyetem (UPenn), valamint egy Kansas állambeli teljes iskolakerület, amely általános és középiskolákat tömörít. A vizsgálat bejelentésre indult, amelyek zsidó- és iszlámellenes jelenségekről szóltak. Miguel Cardona miniszter közlése szerint várhatóan további intézményeknél is nyomozást kezdenek az incidensek miatt.

Az eljárások az amerikai polgárjogi törvény (Civil Rights Act) alapján indultak, amely kimondja, hogy az oktatási intézménynek minden diák számára garantálnia kell a diszkriminációtól mentes környezetet.

A Hamász által Izrael ellen indított támadás nyomán, illetve az izraeli katonai válaszcsapást követően diákszervezetek számos amerikai egyetemen szerveztek palesztinpárti tüntetéseket, a Hamászt is támogató, Izrael-ellenes megnyilvánulásokkal, amelyek nyomán zsidó diákok megfélemlítő hangulatra panaszkodtak. A New York államban működő Cornell Egyetemen zsidó diákok megölésével fenyegető hallgatót vett őrizetbe a rendőrség.

Az oktatási tárca által indított vizsgálat öt esetben antiszemitizmus, két helyen iszlámellenes megnyilvánulás gyanújával zajlik, és az oktatási intézmények számára ajánlással zárulhat, ha igazolódik a diszkriminatív gyakorlat. Amennyiben az intézmények nem felelnek meg a törvényi előírásnak, akkor a szövetségi támogatás elvesztését kockáztatják – hívta fel a figyelmet Miguel Cardona miniszter.

New Yorkban a Columbia Egyetemen és a New York Egyetemen péntekre újabb tüntetést szerveztek palesztinbarát diákszervezetek. Szerdán a Columbia Egyetemen szervezésében egy palesztin diákszövetség hívására tömegmegmozdulást tartottak, amelyen oktatók is részt vettek, miután az intézmény vezetése a tanulmányi időszak további három hetére felfüggesztett két palesztinpárti diákszervezetet.

Pénteken New Yorkban újabb palesztinpárti tüntetéseken a rendőrök többeket letartóztattak. Tiltakozók jelentek meg a News Corp médiavállalkozás és egy befektetési cég, a BNY Mellon székhelyén. A vállalkozásokat Izrael támogatásával vádolták, a médiacéghez tartozó médiumokat pedig Izrael iránti elfogultsággal.

Csütörtökön San Franciscoban a rendőrök 50 embert vettek őrizetbe, akik lezárták a kaliforniai nagyváros egyik legfontosabb hídját, az öböl feletti Bay Bridge-t. A híd forgalmát hosszabb időn keresztül bénította meg a tűzszünetet követelő több száz tiltakozó, akik először teherautókkal zárták el a forgalmat, majd élőláncot alkottak a reggeli csúcsforgalomban.

A fővárosban, Washingtonban szintén csütörtökön több tucat tiltakozó sérült meg, amikor a rendőrség felszámolta a Demokrata Nemzeti Bizottság, a Demokrata Párt irányító testületének központi irodája elé szervezett tüntetést. A tiltakozók tűzszünetet és az izraeli hadsereg Gázai övezetben zajló műveletének leállítását követelték.

Az Egyesült Államokban és Európában is folytatódtak a palesztinpárti tüntetések ezen a héten. A főként bevándorló hátterű tiltakozók azt követelik, hogy Izrael szüntesse be a Hamász ellen indított támadásait. Franciaországban egy katonai temetőben zsidó síremlékeket gyaláztak meg, Szlovéniában pedig megrongálták a fővárosban található zsidó közösségi központ bejáratát.

Hatalmas közlekedési fennakadást okoztak palesztinpárti tüntetők a San Franciscót Oaklanddel összekötő hídon. Keresztben álló autókkal lezárták a forgalmat és molinókat feszítettek ki. Ezeken a többi között azt követelték, hogy az Egyesült Államok ne nyújtson katonai támogatást Izraelnek, amely az október 7-i terrortámadás óta harcol a Hamász terrorszervezettel.

Rohamrendőrökkel csaptak össze Washingtonban a palesztinpárti tüntetők.

A rendkívül erőszakos és engedély nélkül megtartott demonstrációt szabályos utcai harcok árán tudták csak megfékezni a rendőrök.

Palesztinokat támogató tüntetők a washingtoni Freedom téren, a háttérben a kongresszus épülete, a Capitolium 2023. november 4-én (Fotó: MTI/AP/José Luis Magana)

Közben egyre aggasztóbb méreteket ölt az antiszemitizmus Európában is. Franciaországban, ahol a legtöbb zsidó él, szinte folyamatosan éri valamilyen támadás a közösséget. A legutóbbi incidens Oise regióban, Párizstól 40 kilométerre történt egy első világháborús katonai temetőben. Itt zsidó katonák síremlékét rongálták meg.

„Egyértelműen antiszemitizmusról van itt szó. A temetőben ötszáz sír van, ezek közül tíz zsidó katonának állít emléket, csak ezeket rongálták meg” – mondta a temető fenntartásával foglakozó egyesület vezetője.

Szlovéniában ismeretlen tettesek megrongálták a ljubljanai zsidó központ kapuját. Fekete festékkel egyenlőségjelet festettek egy Dávid-csillag és egy horogkereszt közé.

„Elítéljük a szlovéniai zsidó közösség ellen egyre jobban terjedő gyűlöletet és intoleranciát. Reméljük a rendőrség a lehető leggyorsabban elfogja az elkövetőket. Ami történt az borzasztó” – mondta Bostjan Poklukar szlovén belügyminiszter. Hozzátette, a közel-keleti háború kitörése óta a szlovén rendőrség megerősítette a zsidó temetők és a zsinagógák őrzését országszerte.

Franciaországban 1518 antiszemita cselekményt regisztráltak a Hamász iszlamista palesztin terrorszervezet október 7-én Izraelben elkövetett terrortámadása óta – közölte Gérald Darmanin belügyminiszter az Europe1 francia kereskedelmi rádióban.

Ez a szám háromszor annyi, mint amennyi a tavaly egész évben elkövetett antiszemita cselekmények száma: 2022-ban 436 esetet jelentettek a hatóságoknak.

Az elmúlt hónapban 571 embert állítottak elő, s 330 eljárást indítottak antiszemita cselekményekkel kapcsolatban – jelezte a belügyminisztérium az AFP hírügynökségnek.

„Történtek muszlimellenes cselekmények is, de ezek nem érik el azt a mértéket, amit az antiszemitizmus esetében tapasztalunk” – hangsúlyozta Darmanin.

„Vannak mecsetek, amelyekbe halálos fenyegetéseket, merényletfenyegetések érkeztek, és nagyon sok az iszlámellenes megszólalás, a többi között a televíziós műsorokban” – tette hozzá, jelezve vagy az igazságszolgáltatás vagy a médiahatóság, az Arcom, már vizsgálja ezeket az ügyeket.

A tárcavezető az X-en azt is jelezte: az idei év kezdete óta 1762 antiszemita, 564 keresztényellenes és 131 muszlimellenes cselekményt regisztráltak a hatóságok.

A miniszter részletezte is a rögzített antiszemita cselekmények jellegét, miután Abdelali Mamoun, a párizsi nagymecset imámja kedden az RMC rádióban azt a kérdést tette fel, hogy hol van az a mintegy 1500 antiszemita cselekmény, amelyek Franciaországban történtek. „Szeretném, ha nyilvánosságra hoznák őket, hogy szolidaritást vállalhassunk a franciaországi zsidókkal” – fogalmazott a vallási vezető.

A belügyminiszter elítélte a szerinte „nagyon megdöbbentő célozgatásokat”.

A tárca összesítése szerint az antiszemita cselekmények fele „feliratok, plakátok, transzparensek, egyebek mellett „halál a zsidókra” és a horogkeresztek”, 22 százalékuk fenyegetések és sértegetések, 10 százalékuk terrorizmus dicsőítése, 8 százalékuk rongálás, 6 százalékuk gyanús viselkedés, 2 százalékuk testi sértés és 2 százalékuk közösségi helyek elleni támadás. A legtöbb esetet Párizsban jelentették.

A párizsi nagymecset rektora, Chems-Eddine Hafiz elhatárolódott az imám megjegyzésétől, szerinte a vallási vezető „saját nevében” beszélt. A rektor hozzátette: az imám vele tudatta, „sajnálja, hogy nagyon félreérthetően fogalmazott”, s nem állt szándékában „megkérdőjelezni a riasztó számokat”.

„A párizsi nagymecset nem tagadja, nem bagatellizálja és nem relativizálja az elmúlt hetekben Franciaországban történt antiszemita cselekményeket, és teljes mértékben bízik a belügyminisztérium által közzétett adatokban” – olvasható a közleményben.

Az intézmény „mélységesen sajnálja az antiszemita cselekmények növekedését, és teljes mértékben elítéli azokat” – tette hozzá a párizsi nagymecset. „Szeretnék köszönetet mondani a párizsi nagymecsetnek a tisztázásáért, és azért, hogy nem kívánja kisebbíteni a Franciaországot érintő antiszemita cselekményeket” – írta az X-en a belügyminiszter a közleményre reagálva.

Franciaországban él Európában a legnagyobb – 500-600 ezresre becsült – zsidó közösség, és muszlimok is Franciaországban élnek a legnagyobb számban Európában, számuk 5 és 6 millió közötti.

Vasárnap csaknem 200 ezren vettek részt országszerte az antiszemitizmus elleni tiltakozó meneteken, amelyeken több vallás képviselője is jelen volt, de a párizsi nagymecset és a Muzulmán Vallás Tanácsa képviselői nem csatlakoztak, és sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy az iszlamofóbia ellen nem emeltek szót a szervezők.