POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2023.11.04.

A magyarok leginkább az ellenzéktől szeretnének megszabadulni

Ellenzékváltásban reménykednének...

A szót érteni képtelen baloldali politikusok a prémiumok kifizetéséről tudnak tárgyalni, de abban már nem képesek megállapodni, hogy 2024-ben ki induljon az egyébként fontos tisztségek megszerzéséért – mondta Tóth Erik a Magyar Nemzetnek. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója hangsúlyozta, hiába ismeri el Dobrev Klára, hogy a Gyurcsány-korszak restaurálása a cél, a magyarok ezt a politikát elutasítják.

 

„Jelenleg Budapesten szinte mindenhol kétharmadunk van, de a viták miatt jó pár kerületet bukhatunk, ami a fővárosi többséget veszélyezteti” – fogalmazott Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester, aki szerint „ez tragédia lenne”. Ferencváros vezetője a Jelennek adott interjúban többek közt azt mondta, „ez a hajcihő odáig vezethet, hogy akár Karácsony sem nyer, mert annyira eltántorítja az ellenzéki szavazókat”. „Ők egyébként is szörnyen apatikusak a tavalyi katasztrofális, negyedik Fidesz-kétharmad miatt, és 

már az is nagy eredmény lenne, ha ezt az orbitális zakót esetleg sikerülne feledtetniük velük ezeknek a pártoknak”

– fogalmazott Baranyi, aki saját esélyeit ettől függetlenül jónak látja, mint mondta, „már csak azért is, mert az elmúlt években érdemi eredményeket értünk el, és abszolút függetlenként voltam jelen”. „Ezen nem tervezek változtatni, és ha kell, a falig is elmegyek a kerületiek érdekében. Mást nem tudok tenni, bízom benne, hogy ezt értékelni fogják a választók is” – tette hozzá a polgármester, aki szerint talán egyetlen kerületben sincs ennyire sokszínű ellenzéki koalíció, mint náluk, hiszen a „hatpárti szövetségen” kívül a Kétfarkúak is fontos szerepet kaptak a kerület vezetésében. „Én pedig egyik pártnak sem vagyok a tagja. Ennyi különböző érdek óhatatlanul is súrlódásokhoz vezet” – mondta Baranyi Krisztina, aki nyilatkozatával újabb pofont adott az amúgy is egyre nehezebben együttműködő ellenzéknek.

 

Baloldali acsarkodás

Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója úgy látja, Budapesten az történik az ellenzéki vezetésű önkormányzatokban, amit korábban látni lehetett Egerben, de több megyei jogú városban is, ahol hatalomra jutottak négy éve:

a széthúzó, egymással általában szót érteni képtelen baloldali politikusok a prémiumok kifizetéséről tudnak tárgyalni, ellenben abban már nem képesek megállapodni, hogy 2024-ben ki induljon az egyébként fontos tisztségek megszerzéséért.

– Ez az ellenzéki acsarkodás nemcsak Ferencváros, de Zugló és több ellenzéki vezetésű kerület fejlődését megakasztotta Budapesten. Ráadásul a főpolgármester nem létező „Budapest-koncepciója” is azt mutatja, hogy a fővárost kifizetőhelyként kezelők kerültek 2019-ben a döntéshozói székekbe: ezért szavazott meg két nap leforgása alatt a nyáron még csődközeli helyzetben lévő fővárosi baloldali vezetés több százmilliós prémiumokat Gyurcsány Ferenc bizalmasainak, és ezért tart negyvennél is több tanácsadót maga körül a Városháza – fogalmazott az elemző, aki szerint mindezekre azért van szükség, hogy Karácsony Gergely bebiztosíthassa indulását 2024-ben. – Ugyan ő a politikai egység létrehozásáról beszél, de az továbbra sem látszik létrejönni a főpolgármester mögött, Gyurcsány Ferenc korábban éppen ezért üzente meg neki, hogy álljon jobban bele a kormánnyal szembeni konfliktusokba és teljesítse „hazafias kötelességét” – emlékeztetett Tóth Erik.

 

Anyagi érdekek

Az elemző hozzátette:

éppen az anyagi érdekek azok, amik miatt arra lehet számítani, hogy 2024-ben részleges együttműködés lesz az önkormányzati választáson a felek között. – Egyrészt a külföldi finanszírozóik érdeke ezt kívánja, a guruló dollárokból ugyanis nemcsak Márki-Zay Péter vagy Karácsony Gergely 99 Mozgalma részesülhetett, hanem a többi ellenzéki formáció is.

Másrészt külön-külön indulva senkinek sem lenne esélye megnyerni egy helyhatósági választást: az MSZP, az LMP és a Párbeszéd a megszűnés szélén táncolnak, a DK és a Momentum pedig épp a napokban estek egymásnak – mutatott rá Tóth Erik, hozzátéve, utóbbi konfliktus hitelessége ugyanakkor megkérdőjelezhető: a DK 2018 óta szisztematikusan megpróbálta leuralni az ellenzéki térfelet, amihez a Momentum és a kritikákat megfogalmazó Donáth Anna is hozzájárult. – Ők voltak ugyanis azok, akik azt mondták megalakulásuk után, hogy nem fognak soha közös listán szerepelni Gyurcsány Ferencékkel. Ez 2022-ben megtörtént, a Momentum pedig annak rendje szerint össze is gyurcsányozta magát. Innen nézve

érthetetlen, hogy Donáth Annának miért csak most esik le az, amit a politikai elemzők már évek óta hangoztatnak: a baloldalon Gyurcsány Ferenc a főnök, ennek intézményi és informális bizonyítékai is vannak

– hangsúlyozta.

Ismét Gyurcsány-korszak

Tóth Erik szerint innen nézve az sem meglepő, hogy a szereplők továbbra sem érzékelik azt, hogy Magyarországon évek óta ellenzékváltó hangulat uralkodik. – Sőt,

Dobrev Klára magabiztossága olyan nagyra duzzadt, hogy most már egyértelműen ki meri jelenti: a Gyurcsány-korszak restaurálása a DK célja.

A probléma azonban az, hogy ezt a politikai programot a magyarok 85-90 százaléka mind a mai napig elutasítja. Senki sem akar tizenkétszeres rezsiemelést, egekbe szökő munkanélküliséget, több ezer milliárd forintos egészségügyi és oktatási forráselvonást vagy épp a magyar nemzeti vagyon kiárusítását, ami Gyurcsányék programja volt egykor és amit képviselnek mind a mai napig – mutatott rá Tóth Erik.

Csattanós pofont kapott a Momentum Donáth Anna írása után, ráadásul épp a DK-s lap hasábjain. „Az beszél a hitelességről, aki a saját végzettségéről sem mondott igazat a választóinak” – szúrt oda a momentumos Hajnal Miklósnak a Nyugati Fény szerzője.

Donáth Anna a héten váratlan támadást indított az ellenzék legnagyobb pártja, a Demokratikus Koalíció ellen” – olvasható a Nyugati Fény nevű gyurcsányista lap hasábjain megjelent véleménycikkben.

A gyurcsányista lap szerzője támadás alatt Donáth Anna napokban megjelent publicisztikáját értette, melyben

a Momentum EP-képviselője közölte: szerinte a DK súlyos gátja a kormányváltásnak.

 

Jött is a válasz, nem is akármilyen

Az előzmények közlése után a Nyugati Fény szerzője is támadásba is lendült. Mint rámutatott: Donáth Anna írását a Momentum több politikusa is megosztotta Facebookon, többek között a diplomabotrányáról elhíresült Hajnal Miklós is – szúrta ki a Mandiner.

„Amíg a kormányváltásért dolgozó ellenzékben van olyan szereplő, amely az igazság kultúrája helyett – a kormányhoz hasonlóan – a hazugságon alapuló politikai kultúrát képviseli, addig nem lehet meg a kormányváltáshoz szükséges egység. Sőt, az ilyen szereplő, bármit mond is, akadálya a kormányváltásnak” – idézte a cikk szerzője Hajnal Miklós Facebook-oldalán megosztott bejegyzését, majd jött a „pofon” is.

Hajnal Miklós bejegyzése Donáth Anna publicisztikája kapcsán. Forrás: Hajnal Miklós Facebook-oldala

Mint a Nyugati Fény szerzője fogalmazott: „meglehetősen ironikus, amikor éppen Hajnal Miklós vádolja hazugsággal a szövetségeseit”.

A lap szerzője itt felidézte, hogy egy a 2022-es ellenzéki előválasztás hivatalos weboldalára feltöltött dokumentum igen nagy port kavart fel, amikor kiderült: Hajnal Miklós önéletrajza szerint nincs felsőfokú végzettsége, így a botrány kirobbanásakor közgazdásznak sem nevezhette volna magát.

Ezzel éppen

az beszél a hitelességről, aki a saját végzettségéről sem mondott igazat a választóinak

– vágott vissza a DK lapjának szerzője a Momentumnak, hozzátéve, hogy a lila pártnak „legközelebb lehet, hogy nem ártana a saját politikusain számonkérnie a hitelességet, mielőtt másokat támadna ugyanezzel”. „Enélkül elég nehéz elhinni, hogy a Momentum tényleg »az igazság kultúráját« képviseli” – zárta sorait a gyurcsányista Nyugati Fény szerzője.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek