50 izraeli nő és gyerek szabadulhat ki a fogságból

Legkevesebb ötven izraeli gyerek, illetve nő szabadulhat ki a Gázai övezetet uraló iszlamista terrorszervezetek fogságából a katari közvetítéssel megkötött fogolycsere-megállapodás alapján – jelentette kedden az izraeli katonai rádió.

Ezért cserébe Izrael négy napos tűzszünetet tart a Hamász ellen vívott Gázai övezeti háborúban, és szabadon bocsát száznegyven olyan embert – palesztin nőket, illetve 18 év alattiakat –, akit „biztonsági okból” börtönzött be, és akinek „nem tapad vér a kezéhez”, vagyis nem vett részt izraeliek életére törő terrorakcióban.

A tűzszünet idején, naponta hat órán át Izrael drónokról sem követheti a Hamász és a többi iszlamista szervezet mozgását az övezetben. A megállapodás szerint az övezetbe beléphet élelmiszert és orvosi segélyt szállító háromszáz teherautó.

A Hamász az első ötven túsz átadása és a négy nap lejárta után a továbbiakban három napon át egy-egy újabb tűzszüneti napért cserébe, naponta tízes csoportokban szabadon engedhet további harminc izraeli túszt.

Izrael a megállapodás szerint nyilvánosságra hozza a szabadon bocsátani tervezett palesztinok nevét, de az izraeli törvények szerint szabadon engedésük ellen huszonnégy órán belül fellebbezni lehet bíróságon. Az izraeli kormány várhatóan kedden este összeül a fogolycsere-megállapodás jóváhagyására, és a 13-as kereskedelmi tévé úgy becsüli, hogy leghamarabb csütörtök este térhetnek haza az első túszok.

Joe Biden kedden a Fehér Házban számolt be a fejleményekről a foglyok elengedésére irányuló tárgyalásokat illetően. Az elnök hangsúlyozta, hogy a foglyok egy részéről lehet szó és részleteket nem árult el, ahogy azt sem közölte, hogy hány amerikai lehet közöttük.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője arról beszélt, hogy az Egyesült Államok minden amerikai túsz lehető leggyorsabb elengedését akarja. Egyben hangsúlyozta, hogy jelenleg arra koncentrálnak, hogy létrejöjjön a foglyok elengedéséről szóló megállapodás. John Kirby szavai szerint a folyamat lassú lehet, ugyanis az emberek biztonsága elsődleges.

Hozzátette, hogy az elengedett foglyokat illetően az első az egészségi állapot felmérése lesz, mert sokan rossz állapotban lehetnek, a vélt fogva tartási körülmények miatt.

John Kirby az izraeli hadműveletek kiterjesztését illetően közölte, hogy az Egyesült Államok nem támogatja a Gázai övezet déli részén a katonai akciót mindaddig, amíg Izrael nem gondoskodik az övezet északi részéből oda menekült százezrek biztonságáról.

Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az amerikai adminisztráció szorosan egyeztet mind az izraeli, mind a közvetítésben szerepet vállaló katari kormánnyal. Hangsúlyozta, hogy a túszok elengedéséről szóló egyezség egyelőre nem született meg.

A külügyi szóvivő úgy fogalmazott, hogy „reményteli azt illetően, hogy a túszok egy részét sikerül hazahozni”, ugyanakkor megjegyezte, hogy egy megállapodás végrehajtásához együttműködésre van szükség mindkét oldal részéről, és ebben kérdés lesz a Hamász hozzáállása.

Megismételte, hogy az Egyesült Államok továbbra is részletes egyeztetéseket folytat és tanácsokkal látja el az izraeli kormányt arra vonatkozóan, hogy miként lehet megóvni a katonai műveletek idején a gázai civil lakosságot, de megállapította, hogy Izrael ezt célzó erőfeszítéseit nehézzé teszi az a tény, hogy a Hamász a palesztin lakosság közé „ágyazódva” folytatja harcát.

Matthew Miller kérdésre válaszolva elmondta, hogy a foglyokra vonatkozó megállapodás létrejötte elősegítené az eddiginél több humanitárius segély bejutását a Gázai övezetbe, de hozzátette, hogy az Egyesült Államok szerint a segélyszállítmányok növelése önmagában fontos, azt nem feltétlenül kell összekapcsolni egy foglyokról szóló megállapodással.

A túszokról szóló tárgyalásokon elért előrehaladást örömteli hírnek nevezte Bryan Leib amerikai zsidó közösségi vezető, az antiszemitizmus ellenes CASEPAC civil szervezet vezetője.

A politikai szakértő, a budapesti Alapjogokért Központ főmunkatársa az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a múlt tapasztalatai alapján a tűzszüneteket mindig a Hamász sértette meg, amikor ilyen megállapodás született.

Úgy vélte ugyanakkor, hogy a Hamász beleegyezésével történő megállapodás sem szabad, hogy Izraelt eltérítse eredeti céljától, ami a palesztin terrorszervezet felszámolása, és ebben minden egyéb külföldről érkező hangot figyelmen kívül kell hagynia.

Az amerikai sajtó szerint a katari közvetítéssel zajló nemzetközi tárgyalások eredményeként az október 7-én elhurcoltak egy része – értesülések szerint először 50 gyermek és nő – válhat szabaddá. Elengedésük fejében 4-5 napos tűzszünet lépne életbe, valamint minden elengedett személyért cserében izraeli fogságban tartott 3 palesztin nyerné vissza szabadságát.

Az Európai Bizottság kedden lezárta a Palesztinának nyújtott uniós pénzügyi támogatás felülvizsgálatát, amelynek keretében arra az eredményre jutott, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a pénzeket nem a kívánt célokra irányították volna át. A Telegraph brit lap korábban azt írta, az Európai Unió több mint 50 kilométernyi vízvezeték építéséhez nyújtott segítséget a palesztinoknak, annak ellenére, hogy a Hamász terroristái már korábban utaltak arra, a csövekből házi készítésű rakétákat gyártanak.

A brüsszeli testület két nappal a Hamász terrorszervezet Izrael elleni október 7-i támadása után jelentette be: felülvizsgálják a palesztinoknak nyújtott uniós támogatásokat, arra hivatkozva, hogy „egyetlen uniós finanszírozás se tegye lehetővé még közvetve sem, hogy egy terrorszervezet támadásokat hajtson végre Izrael ellen”.

A bizottság sajtóközleménye szerint a felülvizsgálat kimutatta, hogy a testület ellenőrzési mechanizmusai és a meglévő biztosítékok – amelyeket az elmúlt években jelentősen megerősítettek – jól működnek.

A felülvizsgálat keretében először operatív átvilágításra került sor, hogy a projektek megvalósíthatóságát a helyszínen kialakult új helyzet fényében értékeljék.

E lépés keretében 75,6 millió euró értékben azonosítottak nem megvalósítható projekteket, amelyeket a helyszínen meghatározandó új prioritások fényében átprogramoznak a palesztinok támogatására. Ez főként olyan nagy infrastrukturális programokat érint, amelyek megvalósítása a jelenlegi körülmények között nem lehetséges – olvasható a sajtóközleményben.

Második lépésként a testület kockázatértékelést végzett, amelyhez minden végrehajtó partnertől tájékoztatást kért a meglévő ellenőrzési mechanizmusaikról. A bizottság további intézkedéseket határozott meg, például „uszításellenes” záradékoknak az új szerződésekbe történő beillesztését és ezek szigorú alkalmazásának folyamatos ellenőrzését.

A testület elnöke, Ursula von der Leyen kedden sajtóközleményében azt írta:

az október 7-i szörnyű események után szükségessé vált pénzügyi támogatásunk alapos felülvizsgálata.

Ez a felülvizsgálat megerősítette, hogy a meglévő biztosítékok hatékonyak. Jelenleg a palesztinoknak nyújtott jövőbeli támogatásunk kialakításán dolgozunk, figyelembe véve az állandóan változó helyzetet.

A felülvizsgálat a teljes fejlesztési portfólióra kiterjedt, többek között a palesztin lakosságnak, a Palesztin Hatóságnak, az ENSZ Palesztinai Segélyezési és Munkaügyi Hivatalának (UNRWA) programjaira. Nem vonatkozott azonban palesztin népnek nyújtott humanitárius segítségnyújtásra.

Rakéták vízvezetékből?

Ahogy a Telegraph brit lap azt írta, az Európai Unió több mint 50 kilométernyi vízvezeték építéséhez nyújtott segítséget a palesztinoknak, annak ellenére, hogy a Hamász terroristái már korábban utaltak arra, a csövekből házi készítésű rakétákat gyártanak. A lap emlékeztet: Brüsszel az elmúlt évtizedben csaknem százmillió eurót ölt az iszlamista csoport által ellenőrzött területeken megvalósuló csővezeték-projektekbe.