Szijjártó Péter: Világszintű a terrorfenyegetettség

Az ankarai terrortámadás újra rávilágít arra, hogy mennyire fontos lenne a terrorizmus elleni globális erőfeszítések növelése – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán olvasható bejegyzésben.

Azt írta: a világszintű terrorfenyegetettség soha nem volt még annyira súlyos, mint manapság. Ennek alapvetően két kiváltó oka van: az extrém, szélsőséges ideológiák gyors terjedése és az egyre erőteljesebbé váló migrációs folyamatok felerősödése – fűzte hozzá.

A terrorizmus megfékezésének leghatékonyabb módja tehát a szélsőséges ideológiák visszaszorítása és a migráció megállítása lenne – olvasható a miniszter bejegyzésében.

„Mi török barátaink mellett állunk és szorgalmazzuk az Európai Unió és Törökország terrorellenes együttműködésének szorosabbra fűzését”

– szögezte le Szijjártó Péter.

Vasárnap egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát a török belügyminisztérium épülete előtt, társát agyonlőtték. A robbantást követő lövöldözésben két rendőr megsérült. Ankarában 2016 óta ez volt az első robbantás.

Bomba robbant vasárnap Törökország fővárosában, egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát az ankarai parlamentnél. Társát még időben ártalmatlanították a biztonsági erők. A támadásban két rendőr megsebesült. Ali Yerlikaya török belügyminiszter terrortámadásnak minősítette a merényletet, amelynek elkövetéséért egyelőre egyik szervezet sem vállalta a felelősséget.

Szirénák hangja törte meg csendet Ankara belvárosában vasárnap reggel. A környéket egy pillanat alatt ellepték a mentő- és tűzoltóautók. Mindenütt rendőröket és katonákat lehetett látni.

A biztonsági szolgálatok emberei golyóálló mellényben, gépkarabéllyal a kezükben intézkedtek. Az útkereszteződéseket páncélozott gyalogsági járművek torlaszolták el.

Ezalatt néhány sarokkal távolabb egy védőfelszerelésbe öltözött bombaszakértő közelítette meg azt a járművet, amivel a terroristák a rendőrség országos parancsnokságához hajtottak.

A fehér kisteherautóból két ember szállt ki néhány perccel korábban.

Egyikük egészen a belügyminisztérium bejáratáig jutott, ahol működésbe hozta a testére erősített pokolgépet, felrobbantotta magát.

A másik támadót a biztonsági szolgálatok munkatársai még azelőtt ártalmatlanították, hogy robbanthatott volna.

A merényletbe – amelyet Ali Yerlikaya török belügyminiszter terrortámadásnak nevezett – két rendőr megsebesült.

Az ügyben az ankarai főügyészség nyomozást indított. Egyelőre nem közölték, melyik szervezetet gyanúsítják a támadással, amelyet a török parlament őszi ülésszakának első napjára időzítettek a terroristák.

A Törökországban terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárthoz köthető Halhatatlanok Zászlóalja nevű fegyveres csoport állhat a vasárnapi ankarai robbantás mögött.

A Kurdisztáni Munkáspárthoz közeli ANF hírügynökség a PKK közleményére hivatkozva tudatta, hogy az akciót válasznak szánták Törökország kurd térségekben folytatott tevékenységére.

Ali Yerlikaya török belügyminiszter beszámolója szerint a reggeli órákban egy

öngyilkos merénylő felrobbantotta magát a belügyminisztérium épülete előtt, társát agyonlőtték.

A robbantást követő lövöldözésben két rendőr könnyebb sérüléseket szenvedett.

Recep Tayyip Erdogan török elnök „a terrorizmus utolsó rúgkapálásáról” beszélt a parlamentben. Hangsúlyozta, hogy „a gazemberek” nem érték el és sosem fogják elérni céljaikat. Kiemelte azt is, hogy a terrorizmus kérdését Törökországon belül nagyrészt már megoldották, de továbbra is védeni kell az ország déli – Szíriával és Irakkal közös – határtérségeit.

A merényletet szimbolikus jelentőséggel bíró napon követték el. Vasárnap ült össze ismét a török parlament a nyári szünetet követően, megkezdve őszi ülésszakát.

Ez volt az első robbantásos merénylet Ankarában 2016 óta. Egy magas beosztású rendőrtiszt közlése szerint a terroristák a fővárostól 260 kilométerre délkeletre fekvő Kayseriben

rabolták el a támadásra használt kisteherautót, amelynek vezetőjét megölték.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az X közösségi platformon tett bejegyzésében szolidaritásáról biztosította Ankarát a terrorizmussal szembeni harcban.

A török parlament jóváhagyja Svédország NATO-csatlakozását, ha az Egyesült Államok átadja Törökországnak a régóta kért F-16-os vadászgépeket – jelentette ki kedden a török elnök.

Recep Tayyip Erdogan az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseváni Köztársaságban tett látogatást, ahol Ilham Aliyev azeri elnökkel folytatott tárgyalásokat. Hazatérőben, a repülőgép fedélzetén nyilatkozva újságíróknak azt mondta, hogy a kérdés már a múlt heti New York-i, török-amerikai külügyminiszteri találkozón is szóba került.

Hozzátette, hogy Washington a svéd NATO-csatlakozás török jóváhagyását szabta az F-16-osok átadásának feltételéül. Majd kifejtette, „ha az Egyesült Államok betartja ezt az ígéretét, akkor a török parlament is betartja a sajátját, és támogatni fogja a svéd NATO-csatlakozást”.

A török elnök arról is beszélt, hogy az Örményországon, Azerbajdzsánon és Iránon áthaladó Zangezur kereskedelmi folyosó kiépítését be kell fejezni. Hangsúlyozta, ha Örményország nem járul hozzá, hogy a folyosó áthaladjon a területén, akkor Iránon keresztül építik tovább, mert az iráni vezetés pozitívan áll a kérdéshez.

A Zangezur folyosó nemcsak Törökország, hanem Azerbajdzsán számára is fontos lenne, mert közvetlen összeköttetést hozna létre a hozzá tartozó, de a jelenlegi földrajzi területén kívül álló Nahicseváni Köztársasággal. A két ország már a 2020-ban lezajlott, második hegyi-karabahi háború óta szorgalmazza az átkelő kiépítését.

Erdogan a hegyi-karabahi helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy Azerbajdzsánnak a területen nemrég végrehajtott offenzívája óta újraindultak Karabahba azok a kamionszállítmányok, amelyek segéllyel és egyéb anyagokkal látják el a régió lakosságát.