tóth gabi
Beszálltak a politikai meccsbe, nem kétséges.
Soros-féle médiavásárlás és NGO-finanszírozás, az uniós pénzek megvonása és politikusi nyomásgyakorlások, az Action for Democracy beavatkozása – mindezek együtt segítették a lengyel balliberális oldalt a múlt vasárnapi választások előtt. Magyar szemmel nézve, a 2022-es magyarországi választásokhoz képest is komoly külföldi erők mozdultak meg a lengyelországi kormányváltás érdekében.
A tét nagy volt: az Európai Egyesült Államok irányába való további elmozdulás, a kötelező migránskvóta bevezetésének elfogadása, illetve Ukrajna ellátása pénzzel és fegyverekkel.
A Magyar Nemzet cikksorozatban mutatta be a lengyel választásokat meghatározó külföldi befolyásolást, mert ez komoly tanulságokkal szolgál a magyar nemzeti önrendelkezés szempontjából is. A második részben bizonyos NGO-k Sorosék általi finanszírozását, illetve ezen szervezetek, személyek politikai szerepét tárjuk fel.
Soros György lengyelországi tevékenységében kulcsszerepet játszik az általa a 80-as évek végén alapított Fundacja im. Stefana Batorego, azaz a Báthory Alapítvány, amelyen keresztül az amerikai tőzsdespekuláns a 2015 óta hatalomban lévő jobboldali kormányt megdönteni kívánó médiumokat, szervezeteket, tüntetéseket, illetve politikai pártokat támogatta. Az egyik ilyen kísérlete, hogy szövetségeseinek 2015-ös veresége után utcai demonstrációk segítségével kezdte el befolyásolni a 2019-es választások kimenetelét, elsősorban egy lengyel kormányellenes, feminista mozgalom, az úgynevezett „czarny protest” pénzügyi támogatásán keresztül.
Soros aktivistái 2017-ben Lengyelországban ukrán mintára Euromajdant vizionáltak, amire válaszul a lengyel hatóságok kitiltották a tőzsdespekuláns ukrán szervezetének, a Nyílt Párbeszéd Alapítványnak a vezetőjét.
2020-ban aztán a Báthory Alapítvány a jobboldali elnökkel, Andrzej Dudával szemben induló ellenzéki jelöltnek, Rafal Trzaskowskinak kedvezve kapcsolódott be a választási kampányba. Mint arról a Magyar Nemzet akkoriban beszámolt, a kampány egyik fő témájában a konzervatív, illetve liberális álláspont helyezkedett szembe egymással. Duda elnök a választási programjában a konzervatív családi értékek, a kizárólag férfi és nő kapcsolatán alapuló házasság mellett állt ki, és kizárta, hogy támogassa a homoszexuálisok örökbefogadási jogát. A Soros-párti szakértők azonban a szexuális kisebbségeknek még több jogot kínáló álláspont mellett sorakoztak fel.
A Báthory Alapítványhoz köthető megszólalók ezenkívül az ellenzéknek kedvező véleményeket és ajánlásokat fogalmaztak meg az elnökválasztás sokáig egyébként bizonytalan lebonyolításával kapcsolatban is.2020 tavaszán még a koronavírus-járvány, valamint alkotmányos aggályok miatt a választások megtartása ellen foglaltak állást, szemben a Jog és Igazságosság (PiS) jobboldali kormánypárttal, amely akkor is Duda elnök mögött állt.
Miután azonban az eredetileg fő ellenzéki jelöltnek számító Malgorzata Kidawa-Blonska az alacsony támogatottsága miatt visszalépett, Trzaskowski pedig bekapcsolódott a kampányba, s esélyei folyamatosan javultak, ugyanezek a szakértők nézőpontot váltottak.
A lengyelországi demokráciáért és jogállamiságért aggódva ekkor már a választásokon való részvételre buzdítottak.
Ezek egyébként a Soros Györgyhöz köthető szervezetek fő témáinak számítanak a lengyel közéletben.
Nem ez volt azonban az egyetlen csapásirány a Soros-szervezetek politikai tevékenységében. A wPolityce lengyel hírportál beszámolt arról, hogy a járvány kellős közepén a Soros által finanszírozott Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért azzal foglalkozott: szerintük nem volt szabályos a lengyel Országos Bírói Tanács tagjainak megválasztása.
Grégor Puppinck, a Jog és Igazságosság Európai Központjának vezetője pedig akkoriban felhívta a figyelmet arra is: a Soroshoz köthető szervezetek sokrétű együttműködésben állnak a fősodorbeli európai jogfelfogás képviselőivel. Ennek részeként a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságában is befolyással bír, ami erősítette a Dudára és a lengyel kormánypártra nehezedő jogi nyomást is az európai intézményrendszerben, és ismét csak Trzaskowskinak kedvezett a kampányban.
Az Open Society Foundation (OSF), azaz Soros – egyik – alapítványa kevésbé jelentős projekteket és kezdeményezéseket is támogat, amelyeket fontosnak tekint, mert Soros ideológiájával rokon eszméket képviselnek. Ilyen a Stanislaw Brzozowski Társaság, a radikális baloldali Krytyka Polityczna napilap kiadója. A társaságnak 2021-ben 5,36 millió zloty (mintegy 457 millió forint) bevétele volt, amelyből 1,9 millió zloty a Soros-alapítványtól származott. Ők adták ki Sorosnak A nyílt társadalom védelmében című könyvét is lengyel fordításban.
A Soros-féle médiatámogatás filozófiájába bepillantást engedett az a − nem a nyilvánosságnak szánt − interjú, amely Andrej Noskóval készült, és amelyről a Magyar Nemzet számolt be 2022 februárjában, majd több lengyel sajtóorgánum is ismertette. Nosko korábban az európai „think tankek” (agytrösztök) támogatásának felelőse volt az OSF-ben. − Problémát jelent, hogy a fősodratú média a szükségesnél kevesebb külföldi tudósítót foglalkoztat. Ennek következtében olyan helyzet alakult ki, hogy valós bizonyítékok nélkül nagyon könnyen be lehet feketíteni Lengyelországot és Magyarországot – mondta többek között Nosko.
Sok külföldi újságíró közvetlenül az OSF-fel kapcsolatban álló emberekhez fordul segítségért, amikor szakértőket keres.
Ezek pedig világnézeti és pénzügyi szempontból hozzájuk hasonló intézmények, agytrösztök, sajtóorgánumok munkatársait ajánlják nekik. Ez pedig lehetőséget ad a liberális hálózat számára az elfogult tudósítások számának megsokszorozására.
Vannak ugyanakkor olyan Soros György által pénzelt szervezetek, amelyek nem Lengyelországban, hanem európai szinten képviselték a spekuláns érdekeit, és támadták – a magyar mellett – a lengyel kormányt is. Így például Soros karmestere, Gerald Knaus, a European Stability Initiative vezetője 2021 szeptemberében a határok megnyitását, a migránsok beengedését követelte a jobboldali lengyel kormánytól.
Knaus egyébként korábban ennél is tovább ment: 2021 nyarán ötmilliárd eurós büntetés kivetését szorgalmazta Lengyelországra, a szokásos jogállamisági érvelés mentén, sőt, más alkalommal minden Lengyelországnak – és Magyarországnak járó – uniós forrás megvonását is javasolta.
Valamiért egyébként az elvileg független brüsszeli bürokrácia az elmúlt években mindig éppen ezt a stratégiát alkalmazta a nemzeti szuverenitás mellett kiálló két kormány ellen.
2016-ban az Agora − a Gazeta Wyborcza balliberális napilap kiadója − súlyos pénzügyi helyzetbe került, közbelépett a milliárdos által támogatott Media Development Investment Fund: csaknem 17 millió dollárért megvásárolta az Agora ötmillió részvényét. Ugyanez az alap támogatta meg Magyarországon a 444.hu-t, illetve a Magyar Narancs című lapot is. A Gazeta Wyborcza egyébként a Reuters Intézet szerint a tévéből, rádióból, print lapokból tájékozódóknak 12 százalékát éri el hetente, miközben az online lapokból informálódóknak szintén nagyjából az egynyolcada követi legalább heti rendszerességgel.
Mindez azonban még nem volt elég. 2022 januárjában jelent meg a hír, hogy a második legnagyobb lengyel politikai újságban, a naponta az interneten nagyjából hárommillió ember által követett Rzeczpospolita nevű lap kiadójában is egy negyvenszázalékos tulajdonrészt vásárol a részben Soros György érdekeltségébe tartozó Pluralis nevű médiakonzorcium.
Idén augusztusban aztán bejelentették, hogy az amerikai spekuláns által pénzelt alap többségi, 52 százalékos tulajdoni hányadra tett szert az egykor inkább jobboldali lapban.
Érdemes megfigyelni, hogy a Soros-terjeszkedés, miszerint kereskedelmi rádiót, balliberális és jobbközép irányultságú médiumot egyaránt megszerzett a hálózat, az egyéb külföldi tulajdonú médiumokkal egyfajta munkamegosztást volt képes kialakítani. Ezek a médiumok többirányú, sokféle választót befolyásolni képes politikai hatást tudtak kifejteni, amely jól illeszkedett a lengyel ellenzék koncepciójához, amely többek között arról szólt, hogy három különböző listán induljanak.
Szintén ideilleszthető a német tulajdonú média befolyásoló ereje. A Magyar Nemzet már 2020-ban bemutatta, hogy az akkori elnökválasztási kampányban hogyan állt a legfontosabb Lengyelországban működő német kiadó a liberális jelölt, Varsó főpolgármestere mellé.
A kampányát a konzervatív, családi értékekre építő jelenlegi lengyel elnök, Andrzej Duda kapcsán egy személyét támadó cikket jelentetett meg a Fakt, a piacvezető bulvárlapban. A lap tulajdonosa a Ringier Axel Springer Polska, a hazánkban is ismert svájci–német médiakonszern lengyel leányvállalata. A Fakt azzal vádolta meg a címlapján Dudát, hogy kegyelmet gyakorolt egy pedofil elítélt esetében. Holott a férfi már letöltötte börtönbüntetését, az elnök csak hatályon kívül helyezte a bíróság által elrendelt távolságtartási végzést, eleget téve az elkövető már felnőtt áldozata kérésének.
A Fakt elérése önmagában is jelentős. A már idézett Reuters Intézet szerint a tévéből, rádióból, print lapokból tájékozódóknak hetente 14 százalékát éri el, miközben az online lapokból informálódóknak szintén nagyjából 13 százaléka követi legalább heti rendszerességgel.
Szintén fontos tény, hogy nemcsak a legnagyobb televízió, a legnagyobb rádiók, a legnagyobb közéleti lapok, hanem a legnagyobb online hírportál, az onet.pl is külföldi, jelesül német kézben van. A tulajdonos ez esetben is a Ringier Axel Springer Polska. Az Onet egyébként különböző becslések szerint a lengyel internetes olvasók 39-42 százalékát éri el hetente.
A lengyel parlament egyébként még 2021-ben megszavazott egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében korlátozták volna az unión kívüli vállalatok számára, hogy többségi tulajdont vásároljanak egy-egy lengyel médiumnál. A javaslat hatalmas tiltakozást váltott ki, leginkább Brüsszel és Washington részéről, éppen ezért Andrzej Duda elnök megvétózta azt. Ismert, hogy a magyar médiában is hasonló külföldi befolyás volt 2010 előtt, ez azonban az elmúlt években jócskán megváltozott.
Orbán Viktor 2021 februárjában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén beszélt arról, hogy „2010-ben négy olyan szektort jelöltünk meg nemzetgazdasági stratégiai jelentőségűnek minősítve, ahol az volt a célunk, hogy a magyar tulajdoni arány mindenképpen haladja meg az ötven százalékot.” A kormányfő szerint a bankszektor, az energetika és a kiskereskedelem mellett
ilyen volt a média és az ahhoz kapcsolódó iparágaknak a világa, ahol 34 százalékról indultunk, és most 55 százalékon vagyunk.