Nem tudni, ki lőtt ki rakétát a gázai kórházra

Mindegyik fél a másikat hibáztatja, egyelőre bizonytalan, ki is lőtte ki a rakétát, amely teljességgel romba döntötte a kórházat, orvosok, betegek, köztük nagyon sok gyerek halálát okozva.

A rakétatámadás után a Hamász és a Palesztin Nemzeti Hatóság Izraelt okolta és „mészárlással” vádolta az ország hadseregét. Amennyiben megerősítést nyer az értesülés, úgy ez lenne a 2008 óta történt öt Gázai övezeti háború legtöbb áldozatot követelő izraeli bombatalálata.

Nem sokkal később jött a hír, hogy

nem utazik Jordániába az amerikai elnök, miután Jordánia lemondta a Joe Biden részvételével tervezett regionális csúcstalálkozót a kórházát ért rakétatámadás miatt.

A jordániai külügyminiszter szerint „semmi haszonnal nem jár egy ilyen csúcstalálkozó jelenleg”.

Biden szolidaritása jeleként találkozott volna arab vezetőkkel Jordániában, ugyanis az amerikai diplomácia nem szeretné, ha az USA Izrael melletti karakán kiállása elidegenítené a szövetségesének számító arab országokat. Ezek az erőfeszítések egyelőre – legalábbis nyilvánosan – nem tűnnek túlságosan eredményesnek, elég csak arra gondolni, hogy a szaúdi koronaherceg több órán át várakoztatta Antony Blinken amerikai külügyminiszert vasárnap, mielőtt hajlandó lett volna vele találkozni, majd határozottan az izraeli offenzíva ellen foglalt állást. Ezt követően pedig Rijád kijelentette, szünetelteti a diplomáciai kapcsolatok felvételét Izraellel, hiába szorgalmazza ezt az Egyesült Államok. 

A találkozó tehát elmaradt, de a kórházat ért rakétatámadás ügye azonban korántsem került nyugvópontra, hiszen Izrael szerint egészen más történt, mint amit a palesztinok állítanak.

Oroszország bűncselekménynek minősíti a Gázai övezetben lévő egyik kórházra mért csapást – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Az orosz diplomata szerint Izraelnek be kell bizonyítania, hogy nem részese a gázai kórház elleni csapásnak.

„Nemcsak a médiában és a közösségi médiában kell kommentárokat közölniük, hanem tényekkel kellene szolgálniuk” – tette hozzá.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője felszólította az Egyesült Államokat, hogy mutasson be olyan műholdfelvételeket, amelyek segíthetnek tisztázni a helyzetet és azonosítani a tragédiát okozó elkövetőt.

A szóvivő szerint a közel-keleti helyzet drámaian alakul és szörnyűséges lendületet vesz.

António Guterres ENSZ-főtitkár szerdán úgy fogalmazott, hogy „elszörnyedt” a gázai kórház ellen kedden elkövetett, több száz áldozatot követelő rakétatámadás miatt, amelyet egyúttal határozottan elítélt.

Guterres már korábban felszólította a Hamászt a túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, Izraelt pedig arra kérte, hogy engedélyezze a humanitárius segélyek azonnali és korlátlan hozzáférését a gázai lakosság legalapvetőbb szükségleteinek ellátására. Emellett azonnali humanitárius célú tűzszünetre is felszólított, valamint felhívást intézett „a mérhetetlen emberi szenvedés enyhítése” érdekében.

A Gázai-övezetben működő baptista kórházat kedden ért rakétatámadásban palesztin közlés szerint 500 ember halt meg. A Hamász és a Palesztin Nemzeti Hatóság Izraelt okolta és „mészárlással” vádolta a hadsereget, míg Izrael szerint a robbanás az Iszlám Dzsihád elhibázott rakétakilövésének a következménye. A terrorszervezet szintén tagadja felelősségét a robbanásban.

Franciaország legfelsőbb közigazgatási bírósága, az Államtanács szerdán kiadhatja a rendeletet a palesztinbarát tüntetések általános tilalmáról.

Egyelőre nem ismert, hogy a testület keddi ülésén, eleget téve Gérald Darmanin belügyminiszter kérésének, támogatta-e a palesztinbarát megmozdulások teljes és „végleges” betiltását.

Attól tartva, hogy

az Izrael és a Hamász közötti konfliktus Franciaországra is átterjed,

Gérald Darmanin belügyminiszter október 12-én elrendelte a palesztin-párti demonstrációk betiltását – idézi fel az ügy előzményeit a Le Figaro.

Gyilkosokat dicsőítők

Az intézkedés előzménye, hogy a Hamász Izrael elleni, többek között 260, egy koncerten részt vevő fiatal lemészárlásával járó terrortámadását hangosan ünnepelték Nyugat-Európa számos nagyvárosában a többnyire észak-afrikai hátterű migráns csoportok, majd

egyre agresszívabb, a palesztinok melletti és a gyilkosságokat továbbra is dicsőítő gyűlést tartottak.

Darmanin így minden prefektust (a helyi közigazgatási szervek vezetőit –a szerk.) arra utasított, hogy tiltsa be a palesztinbarát tüntetéseket, mert attól tartott, hogy azok „megzavarják a közrendet”. A belügyminiszter azt is világossá tette, hogy a tilalmat megszegőket letartóztatják.

Dönt az Államtanács

A tiltás ellenére több francia városban, Nantes-ban, Nîmes-ben, Toulouse-ban, Rennes-ben, Lille-ben és Bordeaux-ban is újabb palesztinpárti tüntetésre került sor.

A múlt hét végén, október 14-én

az intézkedés ellen fellebbezést nyújtottak be az Államtanácshoz,

kezdeményezve, hogy függesszék fel az úgymond „kapkodva meghozott döntéseket” és hogy vonják vissza a palesztinbarát tüntetések betiltását. Vincent Brengarth, a fellebbezést benyújtó két ügyvéd egyike, a Palesztin Akcióbizottság tagja.

A francia sajtó legkülönfélébb orgánumai intéztek támadást „a macronista önkény ellen”, többek között a vélemény- és a sajtószabadság eltiprását emlegetve. A napokban mind Darmanin, mind zsidó érdekvédelmi szervezetek kilátásba helyezték ugyanis, hogy az ügyészséghez fordulnak „a terrorizmus mentegetésének” bűntette miatt.

Az Államtanács, miután keddi ülésén vitatta meg, hogy eleget tesz-e a kérésnek és elrendeli-e a palesztinpárti tüntetések általános tilalmát, szerdán egy feszült pillanatban hirdetheti ki döntését:

csütörtökön 18 órára ugyanis a palesztinok deportálása ellen tiltakozva tömegdemonstrációt szervez Párizsban a CAPJPO-Europalestine egyesület.

A Hamász felhívásához köthető újabb gyűlést tiltott meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A BRFK police.hu oldalon megjelent szerdai közlése szerint, egy magánszemély jelentette be, hogy az Izrael és a Hamász terrorszervezet között folyó fegyveres harc kapcsán pénteken Budapest II. kerületében gyűlést kíván tartani.

A főkapitányság a gyülekezési jogról szóló törvény alapján megtiltotta a gyűlés megtartását, mert az a „közbékét és a jelenlévők biztonságát is veszélyeztetné”.

A BRFK felhívja a figyelmet, hogy a betiltott gyűlésen történő részvétel szankciót von maga után – áll a közleményben.