Nem lesz tűzszünet a Gázai övezetben

Egy tűzszünetre a Gázai övezetben jelenleg nem megfelelő az idő, mert az most csak a radikális iszlamista Hamásznak kedvezne – jelentette ki az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács koordinátora hétfőn a Fehér Ház sajtótájékoztatóján.

John Kirbyt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az Egyesült Államok is azon országok között van, amelyek elutasították az ENSZ Közgyűlésében múlt héten elfogadott – tűzszünetet sürgető – határozatot. Az amerikai tisztségviselő ugyanakkor hozzátette, hogy Washington támogatna, és megfontolásra is javasol egy átmeneti, korlátozott, azaz területre leszűkített humanitárius tűzszünetet annak érdekében, hogy a segélyek bejuthassanak a Gázai övezetbe és a lakosság evakuálása lehetővé váljon.

A helyi lakosságnak szánt humanitárius segélyekre vonatkozóan az Egyesült Államok első körben azt szeretné elérni, hogy napi 100 kamion beléphessen Egyiptom felől – mondta John Kirby elismerve, hogy ez a mennyiség is elmarad az elegendőtől, ugyanakkor előrelépés lenne a jelenlegi helyzethez képest. Állítása szerint amerikai közvetítés nélkül nem jött volna létre a jelenlegi mennyiségű humanitárius szállítmány sem.

Az illetékes közölte azt is, hogy az Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy izraeli partnereit felszólítsa a palesztin civil halálos áldozatok minimalizálására.

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora mélységesen aggasztónak nevezte a válság kiszélesedésének lehetőségét. Hangsúlyozta, ezért ragad meg az Egyesült Államok minden lehetőséget arra, hogy ezt megakadályozza. Az elnök minden lépése ezt a célt, vagyis a konfliktus elmélyülésének megakadályozását szolgálja, legyen az katonai pozíciók átalakítása, valamint a diplomáciai egyeztetések a világ vezetőivel – tette hozzá, utalva arra, hogy az amerikai hadsereg nagyobb erőket vonultatott fel a térségben, több repülőgép-hordozóval, a légierő egységeivel és a tengerészgyalogság készenlétbe helyezésével a térségben.

John Kirby Recep Tayyip Erdogan hétvégén tett, Hamászt támogató szavait úgy kommentálta, hogy „nem kell mindenben egyetértenünk azzal, amit a török elnök mond”, ugyanakkor hozzátette, hogy Törökország változatlanul fontos NATO-szövetséges, amely nagyon pozitív hatást gyakorolt, amikor közreműködésével létrejött a fekete-tengeri gabonaszállításokat lehetővé tevő megállapodás.

A Fehér Ház hétfői tájékoztatóján Karinne Jean-Pierre szóvivő a Joe Biden amerikai elnök által kongresszustól kért sürgősségi költségvetési támogatással kapcsolatban azt mondta, nem látják értelmét annak, hogy kettéválasszák az Izrael és Ukrajna számára kért keretet, és abból – a minél gyorsabban elfogadás érdekében – az Izraelnek szánt biztonsági támogatást kivegyék.

Mike Johnson, a kongresszus alsóházának múlt héten megválasztott, republikánus elnöke hivatalba lépése után közölte, hogy azt szeretné, ha az elnök által kért összesen 105 milliárd dolláros költségvetési keretből az Izraelnek szánt mintegy 14 milliárdos fejezetet kivennék, és arról külön szavazna a törvényhozás. A republikánus megfontolás oka az, hogy Izrael támogatása mögött egységes a republikánus képviselőházi többség kiállása, miközben Ukrajna folytatódó katonai és egyéb támogatását a republikánus képviselők egy része feltételekhez kötné, illetve ellenzi.

Fogytán az idő a túszok kiszabadítására és a szükséges segélyszállítmányok eljuttatására a Gázai övezetbe, mielőbbi humanitárius tűzszünetre van szükség Izrael és a palesztinok között – foglalt állást Mélanie Joly kanadai külügyminiszter Torontóban.

„Négyszáz, Gázában rekedt kanadai él félelemben és kétségbeesésben. (…) Ezért van szükség Gázában humanitárius szünetekre, humanitárius fegyverszünetre” – mondta a miniszter egy gazdasági fórumon.

Meglátása szerint minden fél egy olyan egyezségre vár, amelynek köszönhetően a külföldi állampolgárok, köztük a kanadaiak is kijuthatnak a térségből, a túszokat szabadon engedik, továbbá lehetővé teszik élelmiszer, üzemanyag és víz bejuttatását a Gázai övezetbe.

Mélanie Joly elmondása szerint a konfliktus kezdete, október 7. óta napi kapcsolatban áll Katarral, Izraellel, Egyiptommal és az Egyesült Államokkal.

Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia egyetért annak fontosságában, hogy eltántorítsanak bármilyen állami és nem-állami szereplőt a Közel-Keleten kirobbant konfliktus kiszélesítésétől – hangzott el az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és a szaúdi védelmi miniszter hétfői tárgyalásán.

A Fehér Ház a találkozóról kiadott közleménye szerint Jake Sullivan és Háled bin-Szalmán Ál Szaúd felhívta a figyelmet a Gázai övezetbe irányuló humanitárius segítség sürgető szükségességére, és egy fenntartható béke érdekében tett további lépések fontosságát is hangsúlyozták az izraeliek és palesztinok között.

A Fehér Házban tartott amerikai-szaúdi találkozó témái között szerepelt a két ország közötti védelmi partnerség erősítése, amely – a Fehér Ház közleményének szavai szerint – évtizedeken keresztül sarokköve volt a regionális stabilitásnak és elrettentésnek.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szintén hétfőn telefonon egyeztetett a Gázai övezeti helyzetről Muhammad bin Abdul Rahman Ál Szánival, Katar miniszterelnökével, aki egyben az arab állam külügyminisztere is. A megbeszélésről kiadott washingtoni közlemény szerint a két politikus kulcsfontosságúnak nevezte a civilek életének védelmét, valamint a palesztin embereknek szánt humanitárius segítséget. Antony Blinken egyben köszönetet mondott a katari erőfeszítésekért a Gázában rekedt amerikaiak és más külföldiek kijutásának érdekében, valamint az iszlamista Hamász fegyveresei által foglyul ejtett emberek elengedésében, aminek eredményeként két amerikai is kiszabadult.