Feszültség az ENSZ és Izrael között

Az ENSZ szerint szerint tilos minden olyan ostromzár, amely a polgári lakosságot veszélyezteti.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa Volker Türk  arra figyelmeztette a palesztin terroristákat, hogy a nemzetközi jog tiltja a túszejtést, és felszólította a Hamász fegyvereseit, hogy azonnal engedjék szabadon a foglyokat.

Közleményében Volker Türk felhívta a figyelmet arra, hogy a Gázai övezetben polgári létesítményeket, köztük iskolákat is támadás ért, és civil áldozatokról is tudni.

„Minden, a civil lakosság szabad mozgását és az áruforgalmat korlátozó, blokád kialakítását célzó döntést alá kell támasztani katonai indokokkal, máskülönben kollektív büntetésről van szó”

– jelentette ki.

Türk egyúttal felszólította a világ országait, „tegyenek meg minden a feszültség csökkentésére Izraelben és a megszállt területeken”.

A 2007 óta szigorú izraeli korlátozások alatt álló Gázai övezetben mintegy 2,3 millióan élnek. Az övezetet irányító Hamász szombaton indított támadást Izrael ellen, a megtorlásnak pedig palesztin hivatalos források szerint már csaknem 700 halálos áldozata van Gázában, köztük körülbelül 140 gyerek. A Hamász fegyveresei szombat óta mintegy 900 embert öltek meg Izraelben.

Joáv Galant izraeli védelmi miniszter hétfőn jelentette be a Gázai övezet totális blokádját, leszögezve, hogy Izrael mostantól sem villanyáramot, sem élelmiszert, sem üzemanyagot nem enged be az övezetbe. Jiszráel Kac infrastrukturális miniszter a vízellátás leállítását jelentette be.

Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) humanitárius folyosó megnyitását sürgette, a felszólításhoz pedig csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is.

A WHO emellett bejelentette, hogy kifogytak az övezetben az egészségügyi készletei, valamint a kórházak túlzsúfoltságára figyelmeztetett, kiemelve, hogy az intézményeknek sürgős segítségre van szükségük.

A szervezet egyik szóvivője Genfben azt közölte, hétfő délutánig 13 kórházat ért támadás és hat egészségügyi dolgozó vesztette életét, négyen pedig megsebesültek.

Izraeli oldalon hivatalos források szerint egy mentő halt meg a hét végén a Gázai övezetből indított rakétatámadás során.

A kormány kapcsolatban van minden, konzuli védelemre jelentkezett magyar állampolgárral Izraelben, a konzuli szolgálat mindenkinek tájékoztatást nyújt a legfrissebb információk alapján – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az ománi Maszkatban.

A Külgazdasági és Külügyminiszter közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió és az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) közös tanácsülése után arról számolt be, hogy vasárnap éjszaka és hétfőn három járattal összesen 325 embert szállítottak haza Magyarországra, azonban azóta is többen jelentkeztek evakuációra.

„Most is arra szeretnék kérni mindenkit, hogy ne halogassa a konzuli védelemre történő regisztrációt” – jelentette ki. Majd hozzátette, hogy az érintettek úgy járhatnak, mint akik most jelentkeznek, hogy ők is hazajöttek volna, de amikor a figyelemfelhívást közzétettük, akkor még nem érezték úgy, hogy a helyzet ennyire nehéz lenne, és inkább nem jelentkeztek vagy még elmentek egy-egy kirándulásra”.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik az izraeli biztonsági helyzetet, s arról is értesültek, hogy előző nap rakétatalálat érte a tel-avivi repülőtér közvetlen környezetét.

Ennek kapcsán tudatta, hogy a Budapestről Tel-Avivba tartó járatokat mostanra mindegyik légitársaság törölte. Ugyanakkor szavai szerint vannak rendkívül korlátozottan hozzáférhető alternatív útvonalak, amelyeken Izraelt el lehet hagyni.

Ezekről konzuljaink folyamatosan tájékoztatást adnak azoknak a magyar állampolgároknak, akik még mindig Izraelben vannak, és a napokban jelentkeztek csak konzuli védelemre (…) Velük mind tartjuk a kapcsolatot, mindenkit informálunk az aktuális helyzetről – hangsúlyozta.

A miniszter közölte: „Izraelben jelenleg háborús helyzet van, ezért természetes, hogy mindenki meg van ijedve, természetes, hogy mindenki azonnali információkat akar, de higgyék el, a konzul kollégák a legjobb tudásuk és a legaktuálisabban rendelkezésükre álló információk alapján adnak mindenkinek tájékoztatást.”

Ha nem lenne háború, nyugalom és béke lenne, nyilván sokkal könnyebb lenne a helyzet, de háborús helyzetben, kérem, értsék meg, hogy a helyzet percről percre változik – jelentette ki.

„Addig is minden, konzuli védelemre regisztrált magyar állampolgárral tartjuk a kapcsolatot, fel tudják hívni a konzuli szolgálatot, és a konzuljaink a szükséges felvilágosítást és információkat megadják. Mivel a biztonsági helyzet rendkívül törékeny, ezért minden döntést a lehető legalaposabb óvatossággal és körültekintéssel kell meghozni” – összegzett.

A nemzetközi közösségnek együttes erővel kell fellépnie az izraeli-palesztin konfliktus eszkalációjának elkerülése érdekében, felelősségteljes viselkedésre van szükség, ugyanis a helyzet könnyen példátlanul súlyos humanitárius katasztrófához vezethet – emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Úgy vélekedett, hogy

mindez a lehető legrosszabb időben történt, miután épp megkezdődött a helyzet normalizálásának folyamata, a felek jelentős lépéseket tettek a béke irányába, és most az eredmények veszélybe kerülhetnek, semmissé válhatnak.

Fontosnak nevezte a Közel-Kelet hosszú távú, fenntartható békéjét és kijelentette, hogy a nemzetközi közösségnek együttes erővel kellene fellépnie az eszkaláció elkerülése érdekében, a világpolitika összes szereplőjének felelősségteljesen kellene viselkednie.

Szijjártó Péter felszólalásában aláhúzta, hogy a GCC tagállamainak jelentős szerepük lehet az eszkaláció elkerülésében, a hat ország beavatkozása korábban is számos alkalommal pozitív és stabilizáló hatással bírt különböző regionális konfliktusok esetén.

Reményét fejezte ki, hogy ezúttal is számíthat a világ az öböl menti országok „stabilizáló és közvetítői” erőfeszítéseire, ez ugyanis hozzájárulhatna a válság rendezéséhez, ezáltal pedig az európai biztonsági helyzet javításához is.

Közölte, hogy napjainkban minden korábbinál nagyobb szükség van a szövetség megerősítésére, az EU és a GCC közötti együttműködés szorosabbra vonására. Ezért minél előbbi tárgyalásokat sürgetett azon ügyekben, amelyek ezt elősegíthetik, például a vízummentességet és a szabadkereskedelmi egyezséget illetően.

„Az Európai Unió és az Öböl Menti Együttműködési Tanács együttműködés nagyon fontos eszköz lehet a humanitárius válságok megoldásában világszerte”

– mondta.

A miniszter arra is kitért, hogy Európa súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe az ukrajnai háború és a fokozódó migrációs nyomás miatt is, Magyarország ráadásul pont a kettő metszéspontjában fekszik.

„Mindannyian jól tudjuk, hogy a migrációs áradatok első számú kiváltó okai a fegyveres konfliktusok, a háborúk, a növekvő terrorfenyegetettség. És a globális biztonsági helyzetnek közvetlen kihatása van az Európai Uniót érő bevándorlási nyomásra”

– hangsúlyozta.

Leszögezte, hogy amikor javul a világ biztonsági helyzete, akkor enyhül a migrációs nyomás az EU-ban, amikor romlik, akkor pedig erősödik. „Mind ismerjük a következményeit a jelenségnek, legyen szó a párhuzamos társadalmak létrejöttéről, legyen szó a terrorfenyegetettségről, legyen szó a társadalmi integráció kudarcáról” – sorolta.

„Ez az egyik oka annak, hogy miért is érdekelt abszolút Európa abban, hogy a lehető legtöbb fegyveres konfliktust sikerüljön békés úton rendezni” – összegzett.