A szlovák államfő túllépi alkotmányos hatáskörét?

A közlemény szerint az államfő, Zuzana Caputova azzal indokolta döntését, hogy a környezetvédelmi tárca élére jelölt Rudolf Huliak nem tudja biztosítani a szaktárca „rendes működését.” Mert, hogy szerinte nincs is klímaválság. Sokak szerint azonban korrupciós vádak állnak a háttérben

 A döntéssel összefüggésben Zuzana Caputová annak a véleményének adott hangot, miszerint a szaktárcát nem vezetheti és képviselheti egy olyan személy, aki nem ismer el a klímaváltozással kapcsolatos „tudományos konszenzust”, és aki azt állítja, hogy a valóságban nincs is klímaválság.

Az elnök bejelentésére reagálva a Rudolf Huliakot jelölő Szlovák Nemzeti Párt közölte: ragaszkodnak Huliak jelöléséhez, majd felszólították Zuzana Caputovát, tartsa tiszteletben a parlamenti választás eredményét, és ne lépje túl hatáskörét. A párt közleményében megjegyezte: értik, hogy az államfő környezetének félelmei vannak azzal kapcsolatban, hogy hamarosan megkezdődnek az ellenőrzések néhány olyan projekt esetében, amelyeknél „nem hatékony” támogatáskihelyezések történtek.

Az államfő nyilatkozatát az SNS tudomásul veszi, ugyanakkor emlékeztet, hogy a parlamenti választáson kapott felhatalmazást, továbbá koalíciós partner az alakuló kormányban, és joga van személyi kérdésekben döntést hozni. Az SNS szóvivője hozzátette,  pártjuk sem minősíti például a Progresívne Slovensko elnöke,  Michal Šimečka jelölését a parlament alelnöki posztjára, és tiszteletben tartja a választási eredményeket.

„Értjük, hogy az államfő környezetében levő emberek félnek, hogy megkezdődik az egyes projektekre fordított pénzek nem gazdaságos felhasználásának ellenőrzése” – áll az SNS állásfoglalásában.

Mivel a szlovák kormányok történetében hasonló fejleményre nincs példa, megoszlanak a vélemények arról, hogy a kormányalakítás folyamatában most mi lehet a következő lépés. Ivan Gasparovic korábbi kétszeres államfő a kialakult helyzet kapcsán a szlovák hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: az államfőnek az alkotmány csak olyan esetekben ad lehetőséget egy kormánytagjelölt kinevezésének elutasítására, ha például az adott személy letartóztatásban van. Rámutatott: a kormány kinevezésére akkor is sor kerülhet, ha annak összetétele nem teljes.

Robert Fico, a választásokon győztes párt, az Irány elnöke, a kormányfői poszt várományosa a hét elején, a koalíciós szerződés aláírását követően adta át a leendő kormánytagok neveit tartalmazó listát az államfőnek.

Ha semmi nem jön közbe, október 25-én szerdán lesz az új szlovák parlament alakuló ülése, melyen egyben a friss kormányt is megválasztják a képviselők – írta meg szerdán a pozsonyi Új Szó. Mint a cikkben olvasható, ekkor először megválasztják az új házelnököt és a parlament alelnökeit, majd az ülést megszakítják.

Ezt követően veszik át kinevezésüket az új kormány tárcavezetői az elnöki palotában, majd a bizottsági elnököket választják meg. Utóbbiak közül tizenkettő élére kerül kormánypárti, hétére pedig ellenzéki politikus. Utóbbiak egyébként főleg a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ), a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) és a Katonai Hírszerzés tevékenységét ellenőrzik.

Természetesen apró csúszás lehetséges, hiszen az ülés szabatos dátumát Zuzana Čaputová államfő hirdeti ki.

Első fokon két év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte adócsalás miatt Andrej Kiska korábbi szlovák államfőt a poprádi járásbíróság szerdán – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

A volt államfőt és volt cége, a KTAG ügyvezetőjét azzal vádolták, hogy áfa-visszaigénylés során jogosulatlanul számoltak el a vállalkozással össze nem függő költségeket. Az eset még Andrej Kiska 2014-es elnökválasztási kampányának finanszírozásával függ össze.

Az egyelőre nem jogerős ítéletben a bíróság a felfüggesztett szabadságvesztés mellett 15 ezer eurós bírság megfizetésére is kötelezte a volt államfőt, valamint hat évre eltiltotta a cégvezetéstől. Kiska szerdán a szlovák hírügynökségnek adott reagálásában azt mondta: meglepte őt az ítélet, nem ért egyet vele, és fellebbezni készül.

A Kiska család tulajdonában álló KTAG (Kiska Travel Agency) vállalat a 2014-es elnökválasztás során jogtalanul számolt el olyan költségeket, amelyek a kampány során keletkeztek. A centrista liberális Emberekért (Za ludí) párt alapítóját két éve, pár hónappal elnöki mandátuma - és ezzel mentelmi joga - lejárta után gyanúsították meg a hatóságok azzal, hogy a KTGA vezetősége a kampányra fordított összeget leírta a cég adóalapjából.

Kiska a vádakat tagadta, és azt hangoztatta, hogy „a mocskos politikai kampány” mögött korábbi riválisa, Robert Fico egykori kormányfő áll. Kiska a magyar kormányfőnek is keményen beszólt egy 2017-es EU-csúcs után, amikor azt mondta, az unió eszméjének már az is árt, ha politikusok csak szitokszóként tudják Brüsszelt emlegetni, és emellett csak a hazai céljaikat tartják szem előtt, az unió jobbítása egyáltalán nem céljuk.