Urán tartalmú lőszerek érkeznek Ukrajnába

A kazettás bombák után Amerika most egy újabb, civilekre is veszélyes fegyvert küldhet Ukrajnába. A Reuters szerint ugyanis hamarosan szegényített urán tartalmú lőszerek szállítását jelentheti be Washington. A hírügynökség szerint Biden elnök lépése ismét óriási vitákat válthat ki, ezek a lőszerek ugyanis veszélyesek lehetnek a civil lakosságra is.

A Joe Biden vezette demokrata kormány hamarosan elindíthatja az első szegényített urán tartalmú amerikai lőszerszállítmányt Ukrajnába – erről írt a Reuters. Washington ugyanis várhatóan a jövő héten jelenti be a következő Kijevbe indított több száz millió dolláros fegyverszállítmányát.

A hírügynökségnek nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint a szegényített urán tartalmú páncéltörő lőszereket abból a 31 amerikai Abrams harckocsiból lehet majd kilőni, amelyek Joe Bidenék januári döntését követően szintén heteken belül megérkeznek Ukrajnába.

Szakértők szerint azzal, hogy Washington szegényített urán tartalmú lőszert szállít Ukrajnába

egy újabb, civilekre is veszélyes fegyver jelenik meg a háborúban.

A szegényített urán tartalmú lőszereket világszerte elítélik, és nagy vitára lehet számítani Joe Bidenék lépése után. Ugyanis ezeket a fegyvereket az Egyesült Államok már bevetette az öbölháborúkban, ahogy a NATO is hatalmas mennyiséget használt belőlük a volt Jugoszlávia területén végzett akciókban.

Mérgező és rákkeltő fegyverek

A lőszerekben lévő urán a bevetés után olyan porrá alakul, ami

belélegezve mérgezést okozhat, hosszabb távon pedig növelheti a daganatos megbetegedések kockázatát is.

A Magyar Nemzet szerint a szegényített urán tartalmú amerikai lőszerek maradványai pedig tovább nehezíthetik Ukrajna háború utáni megtisztítását és újjáépítését is.

Nem az Egyesült Államok szállítana elsőként urántartalmu fegyvereket Ukrajnának. London még márciusban közölte, hogy urántartalmú lövedékeket ad át Kijevnek. Nem sokkal később érkezett is a válasz Oroszországból. Vlagyimir Putyin azt mondta: ha a Nyugat ilyen fegyvereket telepít Ukrajnába, akkor Oroszországnak nem lesz más választása, mint válaszlépéseket tenni.

„Úgy látszik a Nyugat valóban kész az utolsó ukrán katonáig folytatni a harcot Oroszországgal szemben. Figyelmeztetnem kell azonban őket: ha a nyugat nukleáris komponensű fegyvereket telepít Ukrajnába, Oroszország megteszi a szükséges és arányos válaszlépéseket” – közölte Vlagyimir Putyin, orosz elnök még tavasszal.

óriási fenyegetést jelentenek a civil lakosságra

Ráadásul szakértők szerint nem csak a szegényített urán tartalmú lőszerek szállítása a Biden-adminisztráció egyetlen megkérdőjelezhető lépése a közelmúltból. Washington még a nyáron okozott világszerte felháborodást azzal, hogy kazettás lőszereket szállított Kijevnek.

Ugyanis a szegényített urán tartalmu lőszerekhez hasonlóan a kazettás lőszerek is óriási fenyegetést jelentenek a civil lakosságra és

sokak halálát okozhatják még évekkel a háború befejezése után is.

A világ nagy része úgy véli, hogy a kazettás lőszerek elfogadhatatlan kockázatot jelentenek, ezért 15 évvel ezelőtt egy ENSZ egyezmény – több mint száz aláíró országgal – betiltotta ezek használatát. Csakhogy a megállapodást mások mellett Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok sem írta alá.

Új kockázatokat jelent az uránnal ellátott fegyverek bevetése az ukrajnai háborúban, és erre Magyarországnak is fel kell készülnie – mondta az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője korábban a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A szakértő azt mondta, hogy

ezek az anyagok az atomerőművek dúsított uránjának melléktermékeként jönnek létre. Az Egyesült Államoknak ebből akár több százezer tonna is a rendelkezésére áll, és az ezekkel felszerelt fegyvereket korábban már az Öböl-háborúban, illetve a délszláv háborúban is bevetették

– tette hozzá.

Ha ilyen szegényített uránnal felszerelt lövedékkel kilőnek egy harckocsit, radioaktív anyagok is a levegőbe kerülhetnek, és azoknál, akik ezt a porral kevert anyagot belélegzik, jóval nagyobb eséllyel alakulhat ki daganatos betegség – ismertette a fegyver egészségügyi kockázatait Horváth József. Ezen fegyverek alattomos és rendkívül veszélyes hatásai miatt is „kapta fel a fejét a világ” arra, hogy ezeket ismét bevethetik – jegyezte meg.

A szakértő szerint

az ukránoknak éppen ezért kellene megfontolniuk, hogy elfogadják-e ezeket a felajánlott fegyvereket, mivel elsősorban Ukrajna területén okoznának komoly károkat.

Elmondta azt is: joggal feltételezhető, hogy atomhatalomként az oroszok is rendelkeznek több százezer tonnányi ilyen anyaggal, vagyis ők is képesek lehetnek ezzel felszerelt fegyvereket gyártani. Ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy a mostani háborúban vetettek-e már be ilyen fegyvereket.

Horváth József beszélt az úgynevezett kazettás bombákról is, amelyeknek a használata elvileg tiltott, de a hírek szerint az oroszok már bevetették az ukrajnai háborúban. Ezek a pusztító fegyverek többszörös robbanótöltettel vannak ellátva és miután ledobják őket, több kisebb robbanóegységre esnek szét, majd késleltetve is végeznek pusztítást a gyalogsági erőknél vagy akár a lakókörnyezetben is – ismertette.

Mi a szegényített urán?

Az 1970-es években kifejlesztett DU lőszerek nem nukleáris fegyverek, és nem okoznak nukleáris robbanást, de a katonák és a civilek ki lehetnek téve az urán egyéb hatásainak nem csupán a harcok során, hanem azt követően is.  A szegényített uránt a lövedékekben egyáltalán nem a radioaktivitása miatt alkalmazzák, és a fegyver alkalmazása során maghasadásos láncreakció sem következik be. A szegényített urán enyhén radioaktív, de aktivitása még a természetes uránénál is kisebb - írja blogjában Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

A szegényített urán az urándúsítás melléktermékeként nagy mennyiségben és olcsón áll rendelkezésre. A fémurán rendkívül sűrű anyag, egy szegényített uránból készült lövedék nagy mozgási energiára tesz szert, becsapódáskor a mozgási energia hővé alakul, ami felhevíti a lövedéket. Az urán kis fém porszemcsékre esik szét, amely szemcsék jelentős részben spontán módon meggyulladnak, így további energia szabadul fel. Ez a lövedék a harckocsi páncélzatán áthatolva olyan magas hőmérsékletet hoz létre, aminek következtében a tankban található lőszer felrobban, és akár a harckocsi üzemanyaga is felrobbanhat. Ez a harckocsi megsemmisüléséhez vezet. Amikor a lövedék áthatol a páncélzaton, a nagy energiabevitel következtében a személyzet is életét veszti.

Hol alkalmaztak szegényített urán tartalmú lőszert?
A szegényített urán tartalmú lőszert 1990–1991-ben az öbölháborúban, 1998–1999-ben a balkáni-koszovói konfliktusban, valamint az Egyesült Államok iraki és afganisztáni hadműveleteiben használtak - írja a the conservation.com. Ismeretes, hogy az Egyesült Államokon és az Egyesült Királyságon kívül Oroszország, Franciaország és Kína fegyvertárában vannak DU lőszerek, és más országok is importálhatják azokat.
A szegényített uránnak vannak nem katonai alkalmazásai is. Nagy sűrűsége alkalmassá teszi a sugárzás megállítására orvosi, kutatási és nukleáris létesítményekben. Használható ballasztként is a súly kiegyensúlyozására, stabilitás biztosítására hajókon és repülőgépeken. A DU által kibocsátott alfa-sugárzás nem elég erős ahhoz, hogy áthatoljon az emberi bőrön, így pusztán a szegényített urán közelében való tartózkodás nem jelent egészségügyi kockázatot, de veszélyt jelenthet az egészségre, ha lenyelik vagy belélegzik, vagy a repeszdarabok a szervezetben maradnak.

Egészségügyi hatások

Számos tanulmány vizsgálta a szegényített urán lehetséges egészségügyi hatásait. Az Öböl-háborúban és a Balkánon bevetett fegyverekben használt gyengített uránium igen alacsony radioaktivitású, kémiai mérgező hatása azonban nagyon magas, és apró részecskéi az emberi szervezetbe beépülve súlyos egészségügyi kockázatokat idézhetnek elő. Henri Delolme orvos tábornok, a francia hadsereg egészségügyi aligazgatója korábban elemezte az Öböl-szindróma, majd az újabban Balkán-tünetegyüttes néven ismertté vált
megbetegedéseket. Delolme szerint a gyengített uránium rá tud épülni az emberi csontvázra, beágyazódik a mirigyes nyirokcsomókba és a májba. Másrészt az ezzel bevont lövedékek becsapódásuk idején nagyon finom részecskékből álló permetben párolognak szét, melyet a célzott terület környékének népessége belélegezhet. Amikor az uránium bekerül a szervezetbe, apró, fel nem oldódó tűcskék formájában elárasztja a tüdőt vagy a vesét, és jelentős károsodásokat okozhat.

Az ENSZ környezetvédelmi szervezete, a United Nations Environment Programme (UNEP) azzal számol, hogy Koszovóban körülbelül 30 000 szegényített urán lövedéket lőttek ki. A UNEP-től 2000 novemberében kiküldött Balkan Task Force kereső-expedíció azonban mindössze csak 7 teljes és 1 fél lövedéket talált meg. És éppen itt kezdődik a bonyodalom: eddig csak a mérgezési és környezetvédelmi szempontból célba talált, csekély számú szegényített urán lövedéket vették számításba, amik becsapódáskor elégnek uránoxid-porrá és terhelik a levegőt vagy megfertőzik a tárgyi környezetet. A szegényített lövedékek jelentős része azonban a földbe csapódott, és ott maradt. Az urán mérgező nehézfém, ami elsősorban a csontozatban dúsul fel és különböző betegségeket okozhat, kezdve a vesék, a tüdő, és a máj működési zavaraitól, folytatva a rákig és az öröklési anyag megváltoztatásáig. Nem véletlen, hogy a szegényített uránt a veteránok a becstelenség fémének (Metal of Dishonor) nevezték el. 

Már most világos, hogy Ukrajna hatalmas területei lesznek fegyverdarabokkal, robbanószerekkel, üzemanyag-maradványokkal szennyezettek, ehhez társulhat az urántartalmú lövedékek okozta szennyeződés.

Kitért arra:

orosz részről is történnek a nukleáris technikához kötődő „megkérdőjelezhető” cselekmények.

Emlékeztetett arra, hogy már Fehéroroszországban állomásoztatják a taktikai atomfegyverek első eszközeit. Az orosz nyilatkozatok szerint azonban – tette hozzá – ezeknek a használatára csak akkor kerülhet sor, ha Oroszország területét éri fenyegetés. Horváth József véleménye szerint ugyanakkor ez akár az a bizonyos „fogadjisten” is lehet, amelyet korábban Orbán Viktor említett.

Tény – mondta Horváth József – hogy ezzel az oroszok néhány száz kilométerrel közelebb vitték a NATO-hoz, illetve a nyugat-európai stratégiai célpontokhoz ezeket a robbanófejeket. Szerinte ez ugyanakkor demonstratív lépésnek tekinthető. A háború eszkalációja felé mutat, de nukleáris összecsapás lehetőségét nem jelenti – tette hozzá.

Értékelése szerint jelenleg tehát elsősorban nem az atomháborúhoz, hanem a háború kiszélesedéséhez vagyunk közel.

Emlékeztetett azokra a tervekre, hogy ha az ukrán hadsereg stabilitása meginogna, a NATO lengyel vagy baltikumi katonákat vagy zsoldosokat dobna át ukrán területre.