Ukrajnát felveszik az Európai Unióba?

Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését fogja javasolni Brüsszel sajtóértesülések szerint. Kijev tavaly nyújtotta be csatlakozási kérelmét, és röviddel ezután meg is kapta a tagjelölti státuszt. Az Európai Bizottság elnöke szerint Ukrajna még úgy is jól halad a csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtásával, hogy közben háborúban áll. Elemzők szerint ugyanakkor újabb konfliktusokhoz vezethet, ha Ukrajna gyorsabban csatlakozhat, mint a régebben sorban álló országok- írja a hirado.hu.

Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését fogja javasolni az Európai Bizottság – így értesült a Bloomberg hírügynökség.

A lapnak Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke adott interjút, ebben úgy fogalmazott: „csak ámulok, hogy képes Ukrajna végrehajtani a szükséges reformokat, miközben háborút vív, jól haladnak.

Ukrajna hamarosan az Európai Unió tagja lehet.”

A háborúban álló ország még tavaly nyújtotta be csatlakozási kérelmét, és röviddel ezután meg is kapta a tagjelölti státuszt. Kijev azt szeretné, ha még ebben az évben elkezdhetné a tárgyalásokat a tagságról. Uniós tagállam azonban csak az lehet, amely teljesíti az ezzel járó feltételeket – erről a közmédia brüsszeli tudósítója beszélt.

„Az EB júniusban rövid szóbeli értékelést adott, és akkor azt mondta, hogy a hétből két feltételt teljesítettek, az igazságszolgáltatást és a médiára vonatkozót. Viszonylag jól állnak alkotmánybírósági reformmal”– mondta Baraczka Eszter.

Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseivel több tagállam sem ért egyet.

Egyesek azért, mert ők már évek óta várnak a csatlakozásra, és most megelőzné őket Ukrajna.

Mások szerint pedig ez akár újabb konfliktusokhoz vezetne, és belesodorná az uniót a háborúba. Orbán Viktor hétfőn a parlamentben arról beszélt, hogy

hazánk a kárpátaljai magyarok helyzete miatt jelenleg semmilyen kérdésben sem támogatja Ukrajnát.

„Ukrajnát semmilyen kérdésben sem támogatjuk a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítja azokat a törvényeket, amelyek garantálják a kárpátaljai magyarok jogait” – szögezte le Orbán Viktor.

Közben a háborúban álló országnak – korábbi legnagyobb szövetségesével – Lengyelországgal is egyre inkább mélyül a konfliktusa. Lassan mindennapossá válik az üzengetés a két ország között.

„Nem szállítunk semmilyen fegyvert Ukrajnába”

– közölte nemrég Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, miután az ukrán gabonaexport tilalma miatt Volodimir Zelenszkij elnök közölte, hogy Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ellen is pert indít a Világkereskedelmi Szervezetnél, sőt, importtilalmat is bevezet a lengyel termékekre.

Volodimir Zelenszkij burkoltan oroszbarátsággal is megvádolta Lengyelországot.

Tovább élesedett a konfliktus, amikor

a lengyel elnök nem volt hajlandó találkozni az ENSZ-ben Volodimir Zelenszkijjel.

„Egy fuldokló ember rendkívül veszélyes, mert a mélybe ránthatja az embert” – fogalmazott Ukrajnáról Adrzej Duda lengyel elnök.

Volodimir Zelenszkij szombaton Lengyelországba utazott, valószínűleg békülni, viszont ez sem sült el jól. Egyetlen lengyel tisztviselő sem volt hajlandó találkozni vele.

Elege van a Nyugatnak Zelenszkijből

– ezt már egy világhírű brit történész mondta a Bloomberg vezércikkében. Niall Ferguson szerint az Egyesült Államok támogatása is kezd csökkenni, és bár az európai kormányok tartanák a lépést, a polgárok kezdik elveszíteni a hitüket.

A történész szerint az eufória elszállt, és átadta a helyét a kimerültségnek. Úgy fogalmazott: fennáll a veszélye, hogy csökken a nyugati támogatás.

Beszédes az is, amilyen fogadtatásban részesült Zelenszkij Kanadában. Tüntetők hangosan azt kiabálták,

takarodjon az országukból és fejezze be a háborút.

Ukrajnának helye van az Európai Unióban – jelentette ki korábban Annalena Baerbock német külügyminiszter, amikor váratlanul megérkezett Kijevbe.

A politikus hangoztatta: Ukrajna számíthat ránk és arra, hogy az EU bővítését az orosz háború szükséges geopolitikai következményeként értelmezzük. Hozzátette, hogy Ukrajna már tagjelölt. „Most pedig arra készülünk, hogy döntést hozzunk az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséről”.

Az igazságügyi reform és a médiatörvények terén Ukrajna reformeredményei már most is lenyűgözőek. De még hosszú út áll előttünk az oligarchaellenes törvény végrehajtása és a korrupció elleni küzdelem terén – fejtette ki.

Baerbocknak ez már negyedik látogatása az országba azóta, hogy 2022 februárjában Oroszország megkezdte „különleges műveletét”. Mivel az Ukrajna feletti légtér még mindig le van zárva, a német külügyek irányítója Lengyelországból éjszaka vonattal utazott az ukrán fővárosba.

Magyarország semmilyen kérdésben sem támogatja Ukrajnát a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítják azokat a korábbi törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

A kormányfő emlékeztetett: a tanévkezdéskor a kárpátaljai munkácsi magyar középiskola új ukrán vezetése megtiltotta, hogy az iskolai eseményeken a magyar himnuszt énekeljék és a magyar nemzeti színeket viseljék.

Az ukránok évek óta sanyargatják a magyar iskolákat, ukrán iskolákká akarják azokat alakítani, és ha ez nem megy, be akarják őket zárni – fogalmazott Orbán Viktor. Hangsúlyozta: a magyar kormány minden nemzetközi fórumon harcol a kárpátaljai magyarok, különösen a magyar gyerekek jogaiért.

Amíg a magyar kisebbség sorsa nincs garanciálisan rendezve, addig szó sem lehet Ukrajna semmilyen EU vagy NATO-csatlakozásról – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön.

Semjén Zsolt a Hír Tv Napi aktuális című műsorában felidézte: Magyarország korábban ajánlott megoldást erre a kérdésre. Az Európai Néppárt máltai kongresszusán Orbán Viktor azt mondta Porosenko akkori ukrán elnöknek, hogy ha Ukrajna az unió felé törekszik, akkor mind a nyelv, mind az oktatás kérdésében rögzítsék, hogy az unió tagállamainak a nyelve elfogadott Ukrajnában is. Ezt a javaslatot fenntartják továbbra is – erősítette meg.

Magyarország a kettős állampolgárság ügyében pedig azt ajánlja – folytatta Semjén Zsolt –, hogy az EU és a NATO-tagországok állampolgárságát ismerjék el.

A legegyszerűbb azonban amit Magyarország ajánl, hogy ismerje el Ukrajna a magyarságot őshonos nemzetiségnek

– mondta a miniszterelnök-helyettes, kiemelve: a krími tatárok esetében ez biztosított, és ha az ő jogaikat a magyarságnak is biztosítanák, akkor „nagyjából rendben volna”.

Kiemelte, vannak a magyarságnak szerzett jogai, amit az ukrán-magyar alapszerződés garantál, ehhez kell visszatérni, mert az nagyon ingoványos talaj, hogy ilyen-olyan részletkérdésekről kezdenek el tárgyalni, amit demonstrálnak az unió és a Velencei Bizottság felé. Aztán születik egy jogszabálymódosítás, azt visszacsinálják az ukránok, vagy ha nem csinálják vissza, akkor is elszabotálják miniszteriális vagy helyi szinten – fejtette ki.

Semjén Zsolt azt mondta,

ha Munkács polgármesterét, ezt a „magyargyűlölő maffiózót” nem tudja megfékezni az ukrán hatalom, akkor hogyan várhatják, hogy egy megállapodást végrehajtanak.

Kitért arra is, hogy a magyar nyelvű oktatást korábban a gyakorlatban is megvalósították, a magyar nyelvű oktatási rendszer a Maidan-i eseményekig tökéletesen működött. Ide kell visszatérni – rögzítette a kormányfő helyettese.

Semjén Zsolt arról, hogy Novák Katalin ukrán elnökkel tartott találkozóján Zelenszkij arról beszélt, hogy szorosabbra szeretnék a kétoldalú kapcsolatokat fonni, azokon javítanának, azt mondta: ezek szavak. Korlátlan lehetőségük lett volna a magyarság számára a minimális jogokat biztosítani.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta,

magyar nemzeti érdek Ukrajna létezése, Magyarország ismerte el elsőként a szuverén Ukrajnát. Felidézte, hogy Orbán Viktor „préselte ki” az unióból a vízummentességet az ukránok számára, és a magyarországi ukrán szószólóval Semjén Zsolt járta ki, hogy az Országgyűlés ismerje el a nagy éhínség megtörténtét. Annyi segélyt, oltóanyagot, támogatást senki nem szállított Kárpátaljára és Ukrajnába, mint Magyarország.

Kijelentette: nem rajtunk múlik a jó viszony, boldogan támogatjuk Ukrajna EU-s vagy NATO-s elképzeléseit, ha ez a magyar nemzeti érdekeknek megfelel. A magyar nemzeti érdekek egyik legfontosabb pillére, hogy a kárpátaljai magyarság jogait minden tekintetben és csorbítatlanul biztosítani kell garanciális jelleggel – fogalmazott, megjegyezve: ne történhessen meg még egyszer az, hogy egyszer van, aztán elveszik.

Semjén Zsolt azt mondta, szívesen segít és tíz perc alatt megírja azt a törvénymódosítást, ami összhangban van az Európai Unióval, a Velencei Bizottsággal, a józan ésszel, az ukrán-magyar alapszerződéssel és az ukrán alkotmánnyal egyaránt.

Beszélt arról is, hogy konkrét, Magyarország irányába történt megkeresésről ukrán menekültek kiadására vonatkozóan nem tud, de általánosságban ukrán részről ez elhangzott. Megjegyezte, hogy a lengyelek eljárásán – ha igaz, hogy kiadnak ukrán menekülteket – megvan döbbenve. Az osztrákok és a csehek elutasító magatartását egyúttal nagyon deréknak nevezte.

Kijelentette:

Magyarország egyetlen menekültet sem fog kiadni senkinek.

Ennek első okát az elemi humánumban jelölte meg, másodikként a nemzeti okot nevezte meg. Mint mondta, nem fognak kiadni egy magyart, hogy kiküldjék a frontra meghalni egy olyan ügyben, amihez a magyarságnak semmi köze. Jogilag sem lehet kiadni – folytatta -, hangsúlyozva: a legelemibb dolog, hogy nem lehet kiadni valakit egy olyan országnak, ahol az élete veszélyben van, márpedig a fronton az emberek meghalnak.

Minden ukrán menekült Magyarországon teljes biztonságban van, szabad emberek, akik azt tesznek, amit akarnak: ha akarnak maradnak, ha akarnak tovább mennek nyugatra és akár vissza is mehetnek, de mi nem adjuk ki őket

– húzta alá.

Semjén Zsolt szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy ellenséges hangulat fogadná az új ukrán nagykövetet Magyarországon. Aki most érkezik, nagyon szimpatikus interjút adott, úgy érzi, egy tiszta tanár ember, aki valóban az ukrán-magyar jó kapcsolatokért munkálkodik – mondta, egyúttal reményét fejezte ki, hogy van felhatalmazásra erre Kijevből. Milyen kár – jegyezte meg – hogy az elődjei nem ilyenek voltak.