Próbálják titkositani a vagyonnyilatkozatokat Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden megvétózta azt az Ukrajnában közfelháborodást kiváltó törvényjavaslatot, amely azt célozta, hogy egy ideig még ne legyenek nyilvánosak a tisztségviselők kötelező vagyonnyilatkozatai.

A parlament a múlt héten szavazott arról, hogy hogy visszaállítsák a tavaly februárban indított orosz háború kezdetét követően biztonsági okokból felfüggesztett vagyonnyilatkozati szabályt, de azzal a kitétellel, hogy egy évig még nem hozzák nyilvánosságra a nyilatkozatokat.

Zelenszkij a Telegram közösségi üzenetküldő szolgáltatáson hangsúlyozta, hogy a nyilatkozatokat most azonnal – és nem egy év múlva – teljes egészében nyilvánosságra kell hozni. Egyúttal sürgette, hogy a törvényjavaslatot ezzel a módosítással egészítsék ki, mielőtt újból szavaznak róla.

Zelenszkij vétóját ukrán korrupcióellenes aktivisták és képviselők is üdvözölték.

A parlament szeptember 20-a körül dönthet a törvényről.

A nyilvános petíciót, amely a törvény megvétózására kérte az elnököt, rövid idő alatt tízezrek írták alá, jóval többen csatlakoztak hozzá az elnöki megfontoláshoz szükséges 25 ezer aláírónál.

Az ukrán korrupcióellenes adatközpont – egy nem kormányzati szervezet – szintén győzelemként értékelte a vétót.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Ukrajnának szánt 15,6 milliárd dolláros segélycsomag egy részének kifizetését egyéb feltételek mellett a kötelező vagyonnyilatkozatok visszaállításához kötötte.

A korrupció elleni küzdelem az ország európai integrációjának feltételei között is szerepel, és az ukrán kormány is prioritásként kezeli.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbb hazaárulásnak nevezte a kenőpénzek elfogadását és elbocsátotta a toborzóirodák vezetőit, ugyanis egyre több a vesztegetési botrány. A csúszópénzek egészen a védelmi minisztériumig érnek egy legújabb vizsgálat szerint, ahogy a nyugati fegyverszállítmányokat is bűnözők dézsmálják óriási hasznot szerezve.

Január óta jelennek meg erőszakos felvételek az ukrán kényszersorozásról. Kijev ugyanis civilekkel pótolja a fronton elesett katonákat. A toborzókülönítmények szabályos hajtóvadászatot tartanak. Mindenkit elvisznek – ha kell erőszakkal –, aki alkalmas lehet valamilyen katonai szolgálatra – közölte az M1 Híradó.

Ugyanakkor Ukrajna-szerte köztudott, hogy a toborzótisztek között tombol a korrupció. Nyílt titok, hogy 10–12 ezer dollár – mintegy 3,5–4 millió forint – kenőpénzért, hamis igazolásokkal elkerülhető a katonai szolgálat.

A The New York Times szerint eddig 112 eljárást indítottak 33 toborzásban dolgozó tisztviselő ellen,

ami a lap szerint bizonyítja, hogy a háború új utakat nyitott a kormányzati korrupciónak, ami eddig is probléma volt Ukrajnában.

Megszólalt Volodimir Zelenszkij is, aki hazaárulásról beszélt, és kemény szavakat használva bejelentette: a korrupció visszaszorításáért elbocsátják az összes regionális toborzófőnököt.

„A döntésünk a következő: kirúgjuk az összes regionális toborzási főnököt. Ezt a rendszert olyan embereknek kellene irányítaniuk, akik pontosan tudják, mi a háború, és hogy a háború alatti cinizmus és megvesztegetés miért hazaárulás” – mondta az ukrán elnök, aki korábban maga is korrupciós botrányba keveredett.

A sajtó szellőztette meg, hogy Volodimir Zelenszkij egy 3,8 millió eurós, 15 szobás és medencés villát birtokol Toscanában, amit orosz oligarcháknak adott bérbe tavaly nyáron.

Egy másik sok százezer dolláros korrupciós ügy is lázban tartja közben Ukrajnát. A Mandiner írta, hogy

ősszel az ukrán védelmi minisztérium többszörösen túlárazott sisakokat és télikabátotokat vásárolt.

Ráadásul a szállítmányban meleg ruha helyett nyári zakók érkeztek, és az áruk a vámkezelés után varázsütésre a többszörösére emelkedett. A korrupciós ügy szálai a volt védelmiminiszter-helyettesig vezethetnek.

A V4NA pedig a korrupció egy másik veszélyes formájára, az Ukrajnába támogatásként küldött nyugati fegyverek feketekereskedelmére figyelmeztet. A hírügynökség emlékeztet, hogy a NATO és az EU is riasztást adott ki már tavaly nyáron az ukrajnai fegyvercsempészet miatt. Erős a gyanú ugyanis, hogy Nyugat-Európában már több helyen megjelentek az orosz–ukrán háborúba küldött fegyverek, és további államokat is fenyeget a veszélye, hogy bűnözői csoportok szerzik meg a pusztító eszközöket.

Ennek ellenére folyamatosan ömlik a nyugati fegyver Ukrajnába, az Egyesült Államok és az európai országok is sorra jelentik be az újabb szállítmányokat.

„Egyes csoportoknak a háború elnyújtása a célja, mert Oroszországot akarják gyengíteni” – fogalmazott a Mathias Corvinus Collegium kutatója az M1-en. Somkuti Bálint azt mondta:

a folyamatos harcokkal és fenyegetésekkel a kompromisszumos béke lehetősége csökken, ami egy békediktátumhoz fog vezetni.

„Többfajta béke létezik. Van egyfajta békediktátum – ezt nekünk magyaroknak nem kell elmagyarázni, hogyan néz ki egy diktált béke – amikor az egyik félnek semmi beleszólása nincs abba, hogy milyen feltételekkel kötik meg ezt a békét, egyszerűen az az egy választása, hogy aláírja az elé tett feltételeket. Úgy néz ki, hogy itt is egy ilyen békemegállapodás lesz a végén” – fejtette ki.

Közben Ukrajna legnagyobb szponzoránál, az Egyesült Államokban is nő az elégedetlenség. A CNN kutatása szerint az amerikaiak többsége már belefáradt a háborúba és leállítaná Ukrajna támogatását.

Volodimir Zelenszkij négy évvel ezelőtt a korrupció felszámolásának ígéretével nyerte meg az elnökválasztást. Ennek ellenére továbbra is egymást érik a súlyos botrányok, amelyek az államfő környezetét sem kerülik el.

Még májusban letartóztatták a legfelsőbb bíróság elnökét. A nyomozók tetten érték, amikor több millió dolláros kenőpénzt vett át egy ismert oligarcha közvetítőitől. A hatóságok szerint az ügy a bíróságok többségét érinti. Ukrajnában az utóbbi időben több súlyos korrupciós eset is napvilágra került, több ügy szálai Volodimir Zelenszkij elnök közvetlen környezetébe vezettek. Nagyon úgy tűnik, hogy a magas rangú ukrán tisztviselők a háborúból próbáltak hasznot húzni maguknak és az országnak.

Kötegekben álló százdolláros bankjegyek, vastag borítékok és teli páncélszekrény volt látható az ukrán korrupcióellenes hatóság által közzétett felvételeken, amelyek azon a rajtaütésen készültek, amely során egy csaknem hárommillió dolláros vesztegetési ügy szereplőit érték tetten. A hatóságok szerint egy széles körre kiterjedő korrupciós ügyet tártak fel az ukrán legfelsőbb bíróságon.

Őrizetbe vették a legfelsőbb bíróság elnökét

„A korrupcióellenes hatóság nyomozói az év elején kaptak információt a legfelsőbb bírósághoz kapcsolódó csoport létezéséről. A nyomozók hatalmas munkát végeztek a jogi szolgáltatásnak álcázott tevékenység felderítésében. Egy ügyvédi csoportról van szó, amely közvetített a bírósági vezetők és azok között, akik meg akarták oldani az ügyeiket”– mondta Olekszandr Klimenko, az ukrán korrupcióellenes ügyészség vezetője, aki bejelentette, hogy őrizetbe vették a legfelsőbb bíróság elnökét, aki a vádak szerint több millió dollár értékben fogadhatott el kenőpénzt.

Vszevolod Knyazevet 2021 decemberében nevezték ki Ukrajna legfőbb bírájává. Tevékenységét azonban a nyomozók kezdettől fogva gyanakodva figyelték. Tavaly szeptemberben Knyazev az igazságszolgáltatás reformjának veszélyeztetésével vádolta meg a hatóságokat, miután azok kockázatosnak nevezték a legfelsőbb bíróság új tagjainak kiválasztását.

Volodimir Zelenszkij négy évvel ezelőtt a korrupció felszámolásának ígéretével nyerte meg az elnökválasztást. Röviddel hivatalba lépése után a parlament meg is szavazta a képviselők mentelmi jogának eltörlését. Ennek ellenére továbbra is egymást érik a súlyos botrányok, amelyek az államfő környezetét sem kerülték el.

Hasznot húztak a háborúból

Januárban több magas rangú ukrán tisztviselő is kénytelen volt lemondani, miután kiderült, hogy jelentősen túlárazva vásároltak ellátmányt a hadseregnek. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy a magas rangú ukrán tisztviselők a háborúból próbáltak hasznot húzni maguknak és az országnak.

A botrányba belebukott a védelmiminiszter-helyettes, aki a logisztikai támogatásért felelt, de távoznia kellett Olekszij Szimonenk ukrán főügyészhelyettesnek is.

És korrupciós ügy miatt mondott le Zelenszkij elnök hivatalának helyettes vezetője is. Sajtóértesülések szerint Kirilo Timosenko a háború kitörése után nyugati segítségként kapott, nagy értékű terepjárót foglalt le saját használatra, de többször látták egy üzletember tulajdonában levő sportkocsival is közlekedni.

A legkorruptabb európai országok között szokás emlegetni Ukrajnát, ahol időről időre megpróbálkoznak megfékezni a mindent átható korrupciót, eddig inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az elmúlt hónapokban számos olyan hír látott napvilágot, amely egyértelműen jelezte, a korrupció a háború fenyegetettségében sem szűnt meg, sőt, él és virul.

Terjedelmes, az ukrán korrupcióval foglalkozó írást tett közzé néhány hónapja a The Washington Post. Az orosz származású szerző, Max Boot azzal indít, hogy Ukrajna minden valószínűség szerint tavaszi offenzívára készül, hogy visszavegye elvesztett területeit. Van azonban egy másik, kevésbé látványos front, ahol az ukrán elnöknek helyt kell állnia, ez pedig a korrupció.

A szerző szerint a kérdésnek komoly következményei vannak Ukrajna nemzetközi kapcsolataira nézve. Példaként hozza, hogy az Egyesült Államokban az Ukrajnának nyújtott támogatások mértékét bíráló republikánusok gyakran hivatkoznak az ukrán állam korruptságára.

„Az ukrán vezetők tisztában vannak azzal, hogy szinte teljesen a külföldi segélyektől függenek, és nagyon is tisztában vannak azzal, hogy bármilyen botrány hatalmas károkat okozhat országuk jövőjének”

– fogalmaz Boot.

Emlékezteti olvasóit, hogy az elmúlt hetekben az ukrán kormány számos olyan magas rangú tisztviselővel szemben lépett fel, akiket korrupcióval vádoltak. Vjacseszlav Shapovalov védelmi miniszterhelyettest elbocsátották és letartóztatták, miután kiderült, hogy a fegyveres erők a piaci árak kétszeresét és háromszorosát fizették az élelmiszerekért, például a tojásért és a burgonyáért. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter állása is veszélybe került a botrány miatt – igaz, ha hinni lehet a híreknek, őt nem korrupcióval, hanem hanyag gazdálkodással vádolták –, de egyelőre úgy tűnik, ő „túlélte” a tisztogatást.

Vaszil Lozinszkijt, az infrastruktúráért felelős miniszterhelyettest elbocsátották és házi őrizetbe helyezték – folytatja a felsorolást a szerző –, miután az ügyészek azt állították, hogy 400 ezer dollár kenőpénzt fogadott el olyan áramfejlesztő aggregátorok beszerzésével kapcsolatban, amelyekre Ukrajnának égető szüksége van az elektromos infrastruktúrát ért orosz támadások után.

Ennél is jelentősebbnek nevezi Zelenszkij kabinetfőnök-helyettese, Kirilo Timosenko ügyét. A hírek szerint a General Motors által humanitárius célokra adományozott terepjárót saját használatra lefoglalta, és egy új, körülbelül 100 ezer dollárba kerülő Porschét vezetett, amely egy neves üzletemberé volt. A botrány kirobbanása után több, Timosenkóhoz közel álló, a regionális politikát felügyelő tisztviselőt elbocsátottak.

A Kijev melletti Brovariban történt helikopter-baleset helyszínén készített kép Kirilo Timosenkóról, az elnöki adminisztráció helyettes vezetőjéről. Több magas rangú ukrán tisztségviselő is bejelentette távozását tisztségéből, miután a sajtó nyilvánosságra hozta, hogy túlzó áron vásároltak ellátmányt a hadsereg számára. A távozók között van Vjacseszlav Sapovalov védelmi miniszterhelyettes, aki a fegyveres erők logisztikai támogatásáért felelt, valamint Kirilo Timosenko és Olekszij Szimonenko főügyészhelyettes (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Megemlíti azt a razziát is, amelyet az ukrán biztonsági erők  tartottak Ihor Kolomojszkij milliárdos oligarcha otthonában, aki Zelenszkij egyik legbefolyásosabb támogatója és annak a televíziós hálózatnak a tulajdonosa, amely Zelenszkijt a Nép szolgája című vígjátéksorozatának sugárzásával sztárrá tette. A volt regionális kormányzó, Kolomojszkij 2021-ben amerikai szankciók alá került, mert feltételezések szerint jelentős korrupcióban vett részt, de Ukrajnában érinthetetlennek számított egészen mostanáig. Az azonban továbbra sem világos, hogy vádat emelnek-e ellene bármilyen bűncselekmény miatt.

Mindezek ellenére Andrij Borovik, a Transparency International ukrajnai irodájának ügyvezető igazgatója derűsen látja a helyzetet. Bár szerinte a korrupció „az ország első számú belső ellensége”, úgy véli, a háború kezdete óta folyamatos a fejlődés, Ukrajna azon kevés országok közé tartozik a világon, amelyeknek javult a korrupciós mutatója az elmúlt évben. A Soros Györgyhöz köthető NGO munkatársa azt mondta, a fővárosban még a háború első hónapjaiban is lankadatlanul működtek a korrupcióellenes bíróságok.

A cikk szerzője szerint ironikus módon a korrupció felszámolására tett ukrán kísérletek felhívták a figyelmet arra Nyugaton, hogy például az Egyesült Államoknak milyen fájdalmas tapasztalatai vannak a közelmúltból azzal kapcsolatban, hogy miként lehet visszaélni egy harcban álló szövetségesnek nyújtott amerikai segélyekkel. Kifejti: Afganisztánban az amerikai kiadások által táplált, mindent átható korrupció segített aláásni a kabuli rezsim társadalmi támogatottságát. Az pedig véleménye szerint nem engedhető meg, hogy a történelem megismétlődjön Ukrajnában.

Úgy látja, Afganisztánban a korrupció a törzsi viszonyok terméke volt, Ukrajnában viszont a szovjet rendszer öröksége. Alátámasztásul azt írja, a legtöbb volt szovjet köztársaságban a kommunizmus vége az oligarchák felemelkedését hozta el, akik az állami vagyon kisajátításával és a szabályok áthágásával gazdagodtak meg. Végül eljut az orosz elnökig, aki szerinte azzal táplálta a korrupciót, hogy hatalmas mennyiségű rubelt szórt szét, hogy befolyást vásároljon magának Kijevben. A rossz idők után természetesen szót ejt a szép időkről is. A korrupció elleni küzdelem Ukrajnában, írja, 2014-ben kezdődött, miután megdöntötték az oroszbarát elnök, Viktor Janukovics uralmát.

Itt érdemes megemlíteni, hogy néhány hete az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, John Kirby azt állította, hogy az amerikai kormány „semmiféle jelét nem látja” annak, hogy az Ukrajnának küldött segélyek „bármilyen korrupció áldozatává váltak volna”. Nem kormányzati jelentések viszont ennek a szöges ellentétét állítják.

A CBS amerikai hírportál például arról számolt be tavaly augusztusban, hogy a Nyugat által küldött fegyvereknek csupán a 30 százaléka kerül ténylegesen a frontvonalra, a maradékról pedig semmit sem tudni.

Ezzel kapcsolatban az amerikai hírszerzés egy neve elhallgatását kérő forrása azt mondta a CNN-nek, hogy a fegyverek lényegében „egy nagy fekete lyukban” tűnnek el, miután beléptek Ukrajnába.

Visszatérve, Max Boot idézi William B. Taylor volt amerikai nagykövetet is, aki szerint az ukránoknak van a legszigorúbb vagyonnyilatkozati politikája. „A kormánytisztviselőknek fel kell sorolniuk a saját vagy családtagjaik tulajdonában lévő vagyontárgyakat – autókat, lakásokat, órákat, készpénzt. A nyilatkozatok pedig online elérhetők az agresszív újságírók számára, hogy összehasonlíthassák a tisztviselők fizetésével” – fogalmazott az egykori nagykövet.

William Taylor, az Egyesült Államok egykori ukrajnai nagykövete és John Bolton, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Persze az egy dolog, jegyzi meg Boot, hogy vannak-e intézmények a korrupció elleni küzdelemre, az pedig egy másik dolog, hogy használják-e azokat. John Herbst, egy másik volt ukrajnai amerikai nagykövet elmondta, hogy komoly lépések történtek a korrupció ellen Petro Porosenko elnökségének első évében (2014–2015) és Zelenszkij elnökségének első évében (2019–2020). Viszont azután mindkét esetben jelentősen alábbhagyott a korrupcióellenes küzdelem lendülete, a dolgok pedig visszatértek a megszokott kerékvágásba. Most úgy tűnik, Zelenszkij ismét megpróbálkozik ezzel.

Herbst ugyanakkor azt is kifejtette, hogy nagy csapást a korrupció ellen csak akkor lehet mérni, ha Ukrajna megnyeri a háborút, és kézzelfogható közelségbe kerül az európai uniós tagság.

Addig is Zelenszkij megmutathatja, komolyan gondolja, hogy a korrupció nem ássa alá az ukrán háborús erőfeszítéseket – zárja írását a The Washington Post szerzője.