Létrehozva: 2023.09.14.

Naponta 50-200 métert haladnak az ukránok

Néha "nincs semmi mozgás".

Naponta átlagosan 50200 métert halad előre az ukrán hadsereg ellenoffenzívája a déli frontvonalon – közölte kedden a Tavrija frontszakasz katonai szóvivője.

„Néha kilométerekről van szó, máskor meg egyáltalán nincs semmi mozgás, mert meg kell vetnünk a lábunkat, és óvnunk kell csapatainkat” – mondta Olekszandr Stupun szóvivő az Ukrinform hírügynökségnek az állami hírtelevízió jelentése szerint.

Hozzátette, hogy az orosz erők mindeközben folyton azon vannak, hogy visszafoglalják az elvesztett állásokat, és egyre újabb tartalékokat mozgósítanak.

„A Tavrija frontszakasz harcosai az ellenoffenzíva kezdete óta több mint 255 négyzetkilométer ukrajnai területet szabadítottak fel”

– hangsúlyozta Stupun.

Andrij Kovaljov vezérkari szóvivő kedden további előrehaladásról számolt be más frontszakaszokon, így például a zaporizzsjai Robotine településtől délre, illetve délkeletre. Tájékoztatása szerint

az ukrán csapatok éppen most ássák be magukat az új állásokba.

Ukrajna mintegy három hónapja indította ellenoffenzíváját megszállt területei visszafoglalására. Ennek ellenére Oroszország a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet is beleértve továbbra is mintegy 100 ezer négyzetkilométer területet tart ellenőrzése alatt.

Az orosz hadsereg aktív védelmet folytat, magabiztosan és megbízhatóan lép fel – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva.

„A csapatok mindenütt megfelelően folytatják az aktív védekezést. Van, ahol ez bonyolultabb, van, ahol egyszerűbb. De azt mondhatom, hogy a fiúk, a parancsnokok magabiztosan, megbízhatóan teszik a dolgukat” – mondta.

„Folytatjuk a haditechnika, a személyi állomány cseréjét, azokét, akik már sokadik hónapja vesznek részt az ellentámadásban. Mint emlékeznek rá, már túl vagyunk a tavaszi és nyári hadjáraton. Most eljött az (ukrajnai) őszi hadjárat ideje”

– tette hozzá Sojgu.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a szerdai hadijelentés ismertetve 14 támadás visszaveréséről számolt be, amelyek során az ukrán fél szerinte mintegy 710 katonát veszített, közülük a legtöbben, 235-en a donyecki régió déli részén vívott harcokban estek el.

Beszámolója szerint

Zaporizzsja megyében az orosz erők légicsapásokkal, tüzérségi tűzzel és nehézlángvető rendszerekkel az ukrán 82. ejtőernyős rohamdandár két támadását verték vissza Verbove falu közelében, és tűz alatt tartották Rabotine környékét.

Konasenkov azt mondta, hogy ezen a frontszakaszon több mint 205 fő volt az ukrán emberveszteség, valamint üzemképtelenné vált egy harckocsi, három páncélozott harcjármű és két egyéb jármű, továbbá négy D-30-as, valamint egy-egy M777-es, M119-es, D-20-as és egy Mszta-B löveg.

A tábornok azt mondta, hogy az orosz légvédelem a nap folyamán megsemmisített öt HIMARS-rakétát és 37 drónt. Az orosz összegzés szerint ezzel a háború kezdete lelőtt ukrán drónok száma meghaladta a 6700-at, az elpusztított sorozatvetőké pedig elérte az 1150-et.

Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint az ukrán hadseregnek sikerült megvetnie a lábát Opitne településen.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok. Szerda délután Donyeckben három, Horlivkában pedig két civil sebesült meg.

Egy orosz dróntámadás szerdán kora reggel megrongálta a kikötői infrastruktúrát a dél-ukrajnai Izmajil körzetben, amely fontos gabonaexportáló csomópont – közölték ukrán tisztviselők.

Az Odessza megye területen fekvő Izmajil elleni támadást több hullámban hajtották végre – közölte Oleh Kiper regionális kormányzó. „Sajnos, találatok érték a kikötőt és más polgári létesítményeket is, amelyek megrongálódtak” – jelentette be a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, anélkül, hogy részleteket közölt volna a károkról.

Az ukrán hadsereg később hozta nyilvánosságra, hogy a négy és fél órás támadás során tűz ütött ki egy teherautó-parkolóban. A főügyészség szerint hat kamionsofőr és egy helyi lakos megsérült.

Kiper két dunai kikötőre utalva, amelyeket gabona exportjára használnak, azt mondta, hogy a hat civil Reniben, egy pedig Izmajilban sérült meg.

Az ügyészség által a Telegramon közzétett fotókon kigyulladt teherautók és egy részben megsemmisült épület látható.

Az ukrán légierő közleménye szerint harminckettőt megsemmisítettek abból a 44 iráni gyártmányú, Sahid típusú drónból, amelyeket Oroszország az éjszaka folyamán indított Ukrajna ellen. „A fő célpont Odessza régió déli részei voltak – beleértve a régió kikötői infrastruktúráját” – közölték.

Ukrán rakétatámadás érte Szevasztopolt, 24 ember megsérült – közölte Mihail Razvozsajev, a város kormányzója szerda hajnalban a Telegramon.

A Szevmorzavod (hajógyár) déli részén lévő tűzvész helyszínén vagyok. (…) A támadás következtében az előzetes információk szerint összesen 24 ember sérült meg, négy állapota közepesen súlyos” – írta a kormányzó.

Razvozsajev szerint polgári objektumokat nem fenyeget veszély, a helyszínen mentőszolgálatok dolgoznak.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az ukrán fegyveres erők az éjjel tíz pilóta nélkül manőverező repülőgéppel mértek csapást a szevasztopoli Szergo Ordzsonikidze hajógyárra és három tengeri drónnal támadtak a Fekete-tengeri Flotta hajóira. A tárca szerint az orosz légvédelem hét cirkálórakétát lelőtt, a Vaszilij Bikov járőrhajó pedig megsemmisítette az összes tengeri drónt. A cirkálórakéták két javítás alatt álló hajót rongáltak meg.

Az éjszaka folyamán a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel a Kercsi-szoroson át összekötő Krími hídon átmenetileg felfüggesztették a forgalmat.

A helyi hatóságok közölték, hogy Donyeckre hajnalban három kazettás lőszert lőtt ki az ukrán tüzérség; ismertetésük szerint a régiót 98 alkalommal lőtte az ukrán fél.

A román védelmi minisztérium megkezdte a légvédelmi óvóhelyek építését az ukrán határon található, Duna-parti Plauru községben kedden, ahol a múlt héten feltehetően az orosz hadsereg által használt, lezuhant drónok darabjait találták meg.

A tárca közleménye szerint a munkálatokat a 10. utászdandár egy ötventagú különítménye végzi húsz munkagéppel. A katonák két, csaknem tíz méter hosszú, két méter széles és másfél méter magas óvóhelyet építenek előregyártott betonelemekből, amelyeket át fognak adni Ceatalchioi önkormányzatának.

Az országos vészhelyzeti bizottság (CNSU) csütörtökön fogadott el határozatot polgári védelemi létesítmények kialakításáról az orosz-ukrán konfliktusövezet közvetlen közelében.

A CNSU arról is döntött, hogy a katasztrófavédelem a mobiltelefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmezteti a lakosságot ha fennáll a veszélye, hogy háborúban álló felek által használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak.

Az ukrán határ közelében élő, a román média által megszólaltatott lakosok arra panaszkodtak, hogy az orosz hadsereg olykor több órán keresztül dróntámadásokat intéz a Duna túlpartján található, a gabonaexportban jelentős szerepet játszó ukrán folyami kikötők ellen.

A román hatóságok még a múlt hét elején is cáfolták, hogy ezek a támadások román területet is veszélyeztetnének, annak ellenére, hogy Kijev határozottan állította, videófelvételei vannak arról, amint a Duna romániai partján csapódott be és robbant fel egy orosz drón.

Bár a román légierő és légvédelem nem észlelt semmit, a védelmi minisztérium végül elismerte, hogy a haditengerészet helyszínre küldött felderítői, akik a helyi hatóságoktól kapott információk alapján átkutatták a térséget, két helyszínen is olyan drónok alkatrészeit találták meg, „amilyeneket az orosz hadsereg használ”.

Klaus Johannis román államfő határozottan elítélte Oroszországnak az ukrán lakosság és a polgári infrastruktúra elleni ismételt támadásait, beleértve a román határ közelében lévő ukrán dunai kikötők elleni támadásokat is, és úgy értékelte, hogy ezek sértik a nemzetközi jogi normákat, és háborús bűncselekményeknek minősülnek.

A román elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is konzultált, aki a Románia iránti teljes szolidaritásáról biztosította őt, ugyanakkor megállapította:

semmi jele annak, hogy a NATO-ra szándékoznának csapást mérni, de a támadások destabilizáló jellegűek, ezért üdvözölte az Egyesült Államok azon döntését, hogy a NATO légügyi politikájának részeként több F-16-os harci repülőgépet telepít Romániába.


 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek