Migránsok bandaháborúja Svédországban

Példanélküli, véres bandaháború és leszámoláshullám zajlik Svédországban – jelentette ki a svéd országos rendőrfőkapitány szerdán, miután egy héten belül több halálos lövöldözés is történt a skandináv országban.

„Az utóbbi időben példátlan számú gyilkosságot és robbantást követtek el Svédországban” – hangsúlyozta Anders Thornberg rendőrfőkapitány egy szerdai sajtótájékoztatón.

„Több, 13 és 15 év közötti fiú halt meg, egy bűnöző édesanyját otthonában ölték meg, egy fiatal férfit Uppsalában munkába menet lőttek agyon”

– sorolta a svéd rendőrség vezetője.

A gyilkosságok megrendelőit gyakran külföldön találjuk – tette hozzá Thornberg. Több lövöldözés is történt ezen a héten Svédországban: négy az egyeteméről híres Uppsalában, ebből kettő halálos kimenetelű volt, kettő pedig Stockholmban, ahol egy 13 éves fiú vesztette életét.

Svédországban évek óta tart a fegyver- és kábítószer-kereskedelem uralmáért folyó bandaháború.

A svéd rendőrség adatai szerint 2022-ben 90 robbantást és 101 robbantási kísérletet jegyeztek fel. 2023. augusztus 15-ig már 109 robbantás regisztráltak idén az országban.

A bűnbandák közötti konfliktusok számos ártatlan ember életét követelték – hangsúlyozta Thornberg.

„Az állampolgárok félnek és nő a bizonytalanság. Emellett megemeltük a terrorveszély szintjét Svédországban”

– tette hozzá a svéd rendőrfőkapitány.

„Több embert letartóztattunk, fegyvereket koboztunk el, többek között Uppsalában, ahol a helyzet nagyon súlyos” – húzta alá Ulf Johansson, a fővárostól 70 kilométerre északra fekvő város rendőrségének egyik tisztségviselője a szerdai sajtótájékoztatón.

2022-ben 391 lövöldözést jegyeztek fel Svédországban, ebből 62 volt halálos, míg egy évvel korábban 45 embert lőttek agyon.

Közel-keleti és afrikai migránsok, illetve hozzájuk köthető bűnözői csoportok tartják félelemben a Svédországban élőket. A skandináv államban húsz éve még szinte ismeretlen volt a fegyveres bűnözés, idén azonban már 159 lövöldözés során húszan meghaltak, ötvenhárman pedig megsérültek. Miközben a svédeket a multikulturalizmus tönkreteszi, Brüsszel bevándorlóországokat akar csinálni az uniós tagállamokból.

Mindegyik banda arra törekszik, hogy minél inkább kiszélesítse azt a régiót, ahol a migránsokat megpróbálja átcsempészni magyar területre, azon keresztül pedig az Európai Unióba – mondta Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója vasárnap az M1-en. Mivel a bűnözők sorozatlövő fegyverekkel is rendelkeznek, a határt védő magyar egységeknek fokozott óvatossággal kell eljárniuk, a megfelelő védőfelszerelést pedig folyamatosan viselniük kell.

Horváth József szerint a Svédországba érkező migránsok között a bűnbandák ugyanakkor nemzetiségi alapon szerveződnek.

„Svédország déli városaiban jelenleg területszerző háborúk zajlanak, mely során a bűnözők nemcsak automata fegyvereket használnak, de a robbantásos merényletek is gyakoriak. A nagyvárosokban éppen most osztják fel a drogcsempészettel, kábítószerrel kapcsolatos piacot”

– mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő. Megemlítette, hogy a bandák gyermekeket is toboroznak. Erre példaként azt a minapi lövöldözést hozta, mely során meghalt egy 15 éves fiatal.

Rendőrök a svéd főváros Farsta nevű külvárosában történt lövöldözés helyszínén 2023. június 10-én. A lövöldözésben egy 15 éves fiú meghalt, többen megsebesültek. a rendőrség két embert őrizetbe vett.
(Fotó: MTI/EPA/TT Agency/Jessica Gow)

A bandák ugyanis már tisztában vannak a liberális nyugati jogrendszerrel, és a kiskorúak büntetlenségét vagy enyhébb büntetését kihasználva végeztetik velük el a piszkos ügyeiket. Drogfutárnak alkalmazzák őket, vagy épp úgy, mint ahogyan azt a fekete-afrikai országokban is látjuk, janicsárként, harcosként használják a gyerekeket.

Svédországban már az is megtörtént, hogy egy 15 éves gyermekkel végeztették ki a rivális banda fejét.

Horváth József szerint a nyugat-európai médiára jellemző: a bűncselekmények kapcsán hallgatnak, ha az elkövető migrációs hátterű. Védett információnak minősül például az, hogy a börtönökben a rabok hány százaléka bevándorló. Arról sem lehet beszélni, hogy igenis vannak no-go zónák. Ezek olyan információk, amelyekkel az adott településen élők hiába szembesülnek nap mint nap, a média azt sugallja, hogy nincsenek is, vagy hogy ezek csak marginális jelenségek.

Brüsszelben a Belügyminiszterek Tanácsa a múlt héten elfogadott egy törvényjavaslatot, amely most az Európai Parlamentnél van, és amely a hírek szerint még inkább migránsbaráttá tenné az uniót. Horváth József szerint a javaslat eszkalálná a nyugat-európai problémákat. Ha ugyanis mindenféle kontroll nélkül további százezrek érkeznek, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek.

A biztonságpolitikai szekértő megemlítette azt is, hogy

amikor a nyugat-európai országok jelentős része háborús eufóriában van – és most már akár katonákat is hajlandóak lennének a frontra küldeni –, akkor nem szabad a migráció erőltetésével a belső stabilitást felborítani.

Ez a kettő ugyanis már egy olyan kritikus biztonsági elegyet alkot, amelyet már szinte lehetetlen kezelni a jelentős migrációs tömegek által lakott országokban.

Már a mainstream svéd médiának is kezd elege lenni az egyre erőszakosabbá váló bandaháborúkból, amely a svéd nagyvárosokat sújtja. Az idei évben már négy halottja van a galerik rivalizálásának, amelyben gyakran gyerekkatonákat is alkalmaznak.

A zömében baloldali svéd sajtót is egyre inkább aggasztja, ami az elmúlt hónapokban Svédországban történik.

A sajtóhírek szerint az egyre inkább eszkalálódó és durvuló bandaháború kezdődátuma 2015 volt. A drogpiac, a prostitúció és a fegyverkereskedelem felügyelete, irányítása miatt véres összecsapások robbantak ki, amelyek leginkább Stockholm, Göteborg, valamint Malmö városait érintették.

A bandák zömében migrációs háttérrel rendelkeznek. Szírek, kurdok, afgánok és albánok is szép számmal vesznek részt az illegális tevékenységek folytatásában.

Az egykor nyugodt, szociális- és közbiztonságáról híres – és ezért irigyelt – skandináv országban a bandaháborúk során gyerekkatonákat is alkalmaznak: az elmúlt hónap tizenkilenc őrizetbe vett bandatag közül, tíz még nem volt nagykorú, és előfordul, hogy 11–12 éves gyerekek is a bűnbandák tagjai. A fiatalokat a fegyverek, a gyors autók és a könnyű pénz végtelenül hamis illúziójával csábítják soraik közé a bűnszervezetek, amelyek közül kettő véres konfliktusa áll a mostani lövöldözések és robbantásos merényletek mögött. A „kurd róka”, és a „görög” gúnynevű bűnözők háborúja több emberéletet követelt az elmúlt két hónapban.

A közelmúltban nem csak az átlagpolgárok, de a hatóságok is szomorú képet festettek a valóságról:

a közép-svédországi rendőrkapitány szerint a nyakra-főre beengedett migránsokkal, és azok bűnszervezetekbe tömörülésével, Svédország kiengedte a szellemet a palackból, amelyet képtelen lesz visszagyömöszölni oda.

A család, az iskola, a szociális intézmények és a többségi társadalom feladata az, hogy a gyerekkatonákat „letérítsék a rossz útról”, értelmes célokat, feladatokat adjanak nekik, és alternatívát nyújtsanak a bűnözéssel szemben.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy a legnagyobb példányszámú svéd napilap, az Aftonbladet a közelmúltban többoldalas katalógust közölt a bandákról.