Ma kezdődik a Demográfiai Csúcstalálkozó

Csütörtökön kezdődik az ötödik Budapesti Demográfiai Csúcs. Kétévente rendezik meg az eseményt, ahová idén is számos állam- és kormányfő, egyházi vezető érkezik. Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök mellett Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb államfő is felszólal. Az idei csúcstalálkozó mottója: A család a biztonság záloga.

Demográfiai problémák, a migráció és a legfontosabb családokat érintő kérdések is terítékre kerültek a legutóbbi, 2021-es csúcson Budapesten. A tanácskozásra számos politikus, egyházi vezető és szakértő érkezett. A magyar családpolitikát már a két évvel ezelőtt megrendezett konferencián is számos előadó elismerte.

Szerdán már javában zajlottak az V. Budapesti Demográfiai Csúcs előkészületi munkálatai a Szépművészeti Múzeumban. A találkozó fókuszában idén is a demográfia és a család áll.

Novák Katalin köztársasági elnök szerdán az Inforádióban arról beszélt, hogy

a családközpontú gondolkodásnak ma Magyarország a Mekkája.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Novák Katalin hangsúlyozta: a felszólalók és más meghívott vendégek „azért jönnek Budapestre, hogy itt közösen gondolkodjanak a megoldásról. Még azt is mondhatom, hogy a családközpontú gondolkodásnak Magyarország a Mekkája, mert mi vagyunk az a hely, ahol érdemes találkozni annak érdekében, hogy gondolkodjunk közösen”.

A család fontosságára hívta fel a figyelmet a Magyar Külügyi Intézet elnöke is, aki maga is részt vesz a találkozón. Gladden J. Pappin az M1 adásában kiemelte:

a család a társadalom alapja, mert az erős családra épülő társadalom képes arra, hogy megvédje magát és biztonságosan a jövőbe tekintsen.

„Amikor 2015-ben elindult ez a folyamat, a csúcs, akkor még a migráció volt a legfőbb kérdés, és a demográfiai kérdés az volt, hogy hogyan tudnak majd a társadalmak fennmaradni. Vagy úgy, hogy a családot segítjük, vagy a migrációt. Azt gondolom, már jó néhány éve nagyon sok vezető látja, hogy Magyarország hozta meg a jó döntést 2015-ben, ezért kétévente megtartjuk ezt a csúcstalálkozót” – magyarázta a Külügyi Intézet elnöke.

Fókuszban a családok biztonsága

A demográfiai válság továbbra is számos országot fenyeget, az ukrajnai háború és az ebből eredő gazdasági- és energiaválság pedig globális kihívást jelent a családoknak is.

„Mind személyes, fizikai, mind pedig anyagi, pénzügyi biztonság szempontjából nagyon komoly kihívások előtt állunk jelenleg, és a demográfiai csúcsnak többek között az is az üzenete: ezekben a nehéz időkben is a család jelenthet egy olyan biztos pontot, egy olyan hátteret, amelyben könnyebb átvészelni a nehézségeket” – véli Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője.

2015 óta kétévente rendezik meg a demográfiai csúcsot. A nemzetközi családbarát döntéshozók legjelentősebb nemzetközi stratégiai fórumára idén is számos állam- és kormányfő, valamint egyházi vezető érkezik. Felszólal mások mellett Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, valamint Aleksandar Vucic szerb államfő is.

Akárcsak két éve, csütörtök délelőtt köszöntőt mond Orbán Viktor miniszterelnök is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is kitért a konferencia jelentőségére a szerda délutáni Kormányinfón. Elmondása szerint a demográfiai csúcson politikusok, állami vezetők és szakértők olyan fontos kérdésekről tárgyalnak, amelyek ma Európában nem kapnak a súlyuknak megfelelő figyelmet.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta:

az elmúlt évtizedben az unión belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a termékenységi arányszám, 25,6 százalékkal.

Hozzátette: a szülőképes korú nők száma azonban csökken, ezért is fontos, hogy a lehető leghatékonyabb családpolitikai intézkedéseket hozza a kormány.

„Magyarország annak ellenére, hogy még mindig nem vagyunk ott, ahol szeretnénk, jó példával járt elöl, és örülünk annak, hogy e fontos rendezvénynek immár 2015 óta kétévente, tehát sokadszor adhatunk otthont. Köztárasági elnök asszony volt mindig is ennek a rendezvénynek a főszervezője, akkor is, amikor még kormányzati szolgálati viszonyban állt” – mondta Gulyás Gergely.

„Nagyon fontos, hogy Európa, amikor a valós problémáira próbál tekinteni, akkor ne csupán a migrációt tartsa megoldásnak a jövőre nézve, hanem demográfiai kérdésekkel is foglalkozzon”

– hangsúlyozta a miniszter.

„A jövő év elejétől új családpolitikai intézkedéseket fogunk elfogadni és hatályba léptetni, és nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy ezek is mind a lakáshoz jutást, mind pedig az ország demográfiai céljait szolgálják” – tette hozzá a miniszter.

Az elmúlt évtizedben a teljes termékenységi arányszám Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben az Európai Unión belül, azonban még nem tartunk ott, ahol szeretnék – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a Kormányinfón annak kapcsán, hogy a következő két napban rendezik az V. Budapesti Demográfiai Csúcsot.

Gulyás Gergely elmondta: 2010-ben, amikor a polgári kormány felhatalmazást kapott arra, hogy Magyarországon új demográfiai politikát vezessen be, 1,23 volt a termékenységi arányszám, ami 2021 végére 1,59-re nőtt. Ez 25,6 százalékos növekedést jelent, ezzel az elmúlt évtizedben a teljes termékenységi arányszám Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben az Európai Unión belül – tette hozzá.

Ugyanakkor – folytatta – vannak nehézségek, a szülőképes korú nők száma csökken, ezért is fontos, hogy a családpolitikai intézkedések mindig a leghatékonyabbak legyenek. Közölte: a kormány szerdai ülésén első olvasatban tárgyalta azt az előterjesztést, ami a városi csok helyére léphet.

Nagy értéke ezeknek a találkozóknak, hogy itt őszintén tudunk és merünk beszélni demográfiai ügyekről – véli Fűrész Tünde. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke elmondta, hogy a háború okozta nehéz gazdasági helyzetben sem került háttérbe a családügy a kormányzati politikában, sőt új intézkedésekkel igyekeznek megvédeni a magyar családok biztonságát.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke, Fűrész Tünde szerint nagy értéke ezeknek a csúcstalálkozóknak, hogy itt őszintén, a családok szerepének hangsúlyozásával beszélhetünk a demográfiai ügyekről. Nyugat-Európában lassan már nem lehet a demográfia és a család szavakat együtt használni, nálunk viszont a család és a gyermek áll az együtt gondolkodás és a tapasztalatcsere középpontjában – emelte ki.

Fűrész Tünde szerint amíg Afrikában a népességrobbanás a legfőbb kihívás, a többi kontinensen már a népességfogyás problémája fenyeget. Egyre kevesebb az olyan ország, ahol a népességszám fenntartásához szükséges 2,1-es termékenységi rátát elérik.

Afrikán kívül csak néhány közép-ázsiai és dél-amerikai ország, valamint Izrael tartozik ebbe a körbe. Mint fogalmazott: „Kezdenek felerősödni azok a hangok, amelyek a népesedési bomba helyett a világnépesség összeomlásának veszélyére figyelmeztetnek, köztük vannak például olyan jövőt alakító hírességek, mint Elon Musk.”

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke beszél a Kopp Mária sétány ünnepélyes átadásán a Normafánál 2023. szeptember 12-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A tanácskozáson idén is számos állami vezető vesz részt, többek között Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, továbbá Szerbia és Bulgária elnöke.

Négy kontinensről érkeznek a miniszteri panelbe is, amelynek Csák János családügyért is felelős kulturális és innovációs miniszter, valamint Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár lesznek a házigazdái.

Fűrész Tünde szerint a Covid-járvány ellenére 2021 kiemelkedő év volt a gyermekvállaláshoz kapcsolódó demográfiai mutatók szempontjából: kétszer több házasságkötés, uniós átlagot jócskán meghaladó termékenységi ráta és születésszám-növekedés jellemezte. Hangsúlyozta, hogy 2011 és 2021 között nagyon sikeres évtizedről beszélhetünk, az unióban nálunk növekedett legnagyobb mértékben a házasságkötési és a gyermekvállalási kedv, uniós sereghajtóból felkerültünk a felső harmadba.

Kijelentette: lemodellezték a KINCS-ben, hogy mi lett volna, ha minden maradt volna a 2011-es szinten.

Ebben az esetben 154 ezerrel kevesebb gyermek született volna meg, 185 ezerrel kevesebb házasságot kötöttek volna, 51 ezerrel több válás lett volna és 109 ezerrel több abortusz.

Fűrész Tünde szerint az, hogy ezt a katasztrofális helyzetet sikerült elkerülnünk és megállítottuk a negatív trendeket, már önmagában óriási eredmény, főleg úgy, hogy közben a gyermekvállalási korban lévő női korosztály létszáma közel ötödével csökkent.

A mögöttünk hagyott évtizedben a gazdasági és a foglalkoztatási konjunktúrával párhuzamosan javulás volt a népesedési helyzetben is. Ezt a pozitív trendet törte meg a 2022 februárjában kitört ukrajnai háború, és ezt követően egész Európában, így Magyarországon is visszaestek a születésszámok.

2022-ben a 27 uniós ország közül 26-ban kevesebb gyermek született, 16-ban nálunk nagyobb mértékben csökkent a születések száma, egyedül Portugáliában volt kis növekedés 2021-hez képest.

Az is igaz, hogy kevesebben házasodnak, de tavaly még így is nyolcvan százalékkal többen, mint 2011-ben. A háború okozta gazdasági válság miatt Európa-szerte tapasztalható a házasságkötés, a családalapítás, a gyermekvállalás elhalasztása. Az instabilitás, a változásokkal teli, bizonytalanabb idők nem kedveznek a házasságkötéseknek és a gyermekvállalásnak, amihez a legfontosabb tényezők éppen a stabilitás és a biztonság.

Fűrész Tünde szerint a helyzetet nehezíti, hogy a gazdasági gondok mellett a migrációs és az értékválság is aggasztó mértékben mélyül Európában. Meg kell küzdenünk a család értékét relativizáló és romboló folyamatokkal is.

Mégis van remény, mert nemzetközi felmérések szerint az európai emberek számára még mindig nagyon fontos a család, a többség szerint a bevándorlás helyett a családok támogatásával kell kezelni a demográfiai problémákat.

Kijelentette: talán egyszer az európai politikai döntéshozók is meghallják az emberek hangját, és akkor a családot sokkal előrébb helyezik a döntéseikben úgy, mint Magyarországon. Ezért is sorsdöntő, hogy milyen eredményt hoznak a jövő júniusi európai parlamenti választások.

Hozzátette: nálunk a család értéke nem erodálódott olyan szinten, mint máshol, a magyarok szeretnek családban élni, és a fiatalok átlagosan legalább két gyermeket szeretnének. Ahhoz, hogy a bizonytalanságok ellenére se halasszák el a gyermekvállalást, segíteni kell őket.

Nem véletlen, hogy az idei évtől a kormányzat a 30 év alattiak gyermekvállalásának erősítését célozta meg számos új intézkedéssel. Ez azért fontos, mert ha még a húszas évek során megszületnek az első gyermekek (jelenleg átlagosan 29 évesen születik az első gyermeke egy magyar nőnek), akkor sokkal nagyobb az esély, hogy testvérek is lesznek.

A harminc év alatti édesanyák szja-mentességéről, a diákhitel-tartozás elengedéséről és a babaváró támogatás átalakításáról is ennek szellemében születtek meg a döntések.

A KINCS elnöke szerint a kormány egy célzottabb otthonteremtési lehetőséget tervez létrehozni. Mint fogalmazott: „A családalapításhoz kutatásaink szerint a stabil párkapcsolaton és biztos munkajövedelmen túl az önálló, saját tulajdonú otthon a legfontosabb tényezők. 2015 óta közel 230 ezer család vette igénybe a csokot, vagyis minden ötödik gyermeket nevelő család ennek köszönhetően tudott nagyobb, újabb lakásba költözni. Az átalakításokkal nem spórolni kíván a kormány, hanem elvégzi azokat a finomhangolásokat, változtatásokat, amelyek által még célzottabb lesz egy-egy támogatás.”

Két területe van annak, hogy a családok erősek maradjanak és gyarapodjanak. Az egyik az anyagi segítség, az adókedvezmények, a kedvező kamattámogatású kölcsönök vagy a csed100, amelyek anyagilag előnyös helyzetbe hozzák azokat, akik gyermeket nevelnek. A másik a családbarát szemlélet és környezet kialakítása.

Ma már az élet majdnem minden területén a család, mint érték és fókusz természetes módon jelenik meg, például Családbarát Hely tanúsító védjeggyel már több mint 3000 szervezet rendelkezik.

A munka és a család egyensúlya kapcsán is nagyot léptünk előre, elég, ha csak arra gondolunk, hogy a foglalkoztatottak száma és a gyermekvállalási kedv egymással párhuzamosan nőtt 2010 óta. A KINCS felmérései is mutatják, hogy ma már a munka és a család könnyebben összeegyeztethető, mint korábban – írja a Magyar Nemzet.