Kijevben orosz dróntámadást hiúsítottak meg

Több mint húsz orosz drónt semmisített meg az ukrán légvédelem Kijev fölött vasárnapra virradóra, a drónokból származó törmelékek egy embert megsebesítettek – közölte a kijevi katonai közigazgatás a Telegramon.

A tájékoztatás szerint a törmelékek emellett megrongáltak több lakóépületet, valamint gépjárművekben és trolibusz kábelekben is kárt tettek.

Szerhij Popko, a közigazgatás vezetője azt közölte, hogy egy épület kigyulladt, ám a lángokat már megfékezték.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint a lehulló törmelékek tüzet okoztak egy parkban is, egy ember pedig szívrohamot kapott az ijedtségtől.

Az ukrán hadsereg vasárnap reggel azt közölte, az orosz erők több mint 30 dróntámadást intéztek Ukrajna ellen az éjszaka, az iráni gyártmányú Sahíd drónok közül a légvédelem 25-öt megsemmisített.

Újabb, feltehetően az orosz hadsereg által használt drón darabjait találták meg Romániában, a Duna-parti ukrajnai Izmail folyami kikötővel szemben lévő Plauru település térségében – közölte szombaton a román védelmi minisztérium (MAPN).

Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint a román haditengerészet katonái a helyi hatóságoktól kapott információk alapján kutatták át és találták meg a dróndarabokat Plaurutól mintegy 2,5 kilométerre.

A MAPN szerint olyan drónról van szó, „amilyeneket az orosz hadsereg használ”.

A tárca közölte: védelmi erői továbbra is készenlétben állnak, és folytatják azoknak a térségeknek az átkutatását, amelyek közlében az orosz erők támadásokat intéznek az ukrán kikötői infrastruktúra ellen.

Klaus Iohannis román államfő szerint a Románia területén talált dróndarabok arra utalnak, hogy megsértették a NATO-szövetséges Románia szuverén légterét, ami teljesen elfogadhatatlan, és veszélyezteti a román állampolgárok biztonságát.

Az elnöki hivatal közleménye szerint a román államfő határozottan elítéli Oroszországnak az ukrán lakosság és a polgári infrastruktúra elleni ismételt támadásait, beleértve a román határ közelében lévő ukrán dunai kikötők elleni támadásokat is, és úgy értékelte, hogy ezek sértik a nemzetközi jogi normákat, és háborús bűncselekményeknek minősülnek.

Az üggyel kapcsolatban Iohannis szombaton telefonon beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, aki a Románia iránti teljes szolidaritásáról biztosította a román elnököt. Stoltenberg megerősítette, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és a szövetségesek teljes mértékben Románia mellett állnak.

Stoltenberg az X (volt Twitter) közösségi oldalon közzétett bejegyzésében a Romániában talált dróndarabokkal kapcsolatban megállapította: semmi jele annak, hogy a NATO-ra szándékoznának csapást mérni, de a támadások destabilizáló jellegűek. Ugyanakkor üdvözölte az Egyesült Államok azon döntését, hogy a NATO légügyi politikájának részeként több F-16-os repülőgépet telepít Romániába.

Luminita Odobescu román külügyminiszter a héten telefonon tanácskozott a kialakult helyzetről amerikai hivatali kollégájával. Antony Blinken az Egyesült Államok szilárd támogatásáról biztosította Romániát, és azt ígérte, hogy a következő turnusváltáskor a jelenleginél több F-16-os amerikai harci repülőgépet küldenek Romániába járőrszolgálatra a légtér védelmének erősítése érdekében.

Legalább egy ember meghalt, több megsebesült az Ukrajna több városára mért éjszakai és hajnali orosz légicsapásokban – közölték pénteken az ukrán hatóságok.

Az ország déli részén fekvő Krivij Rihben, Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosában támadás ért egy közigazgatási épületet, egy ember meghalt – közölte a régió katonai közigazgatásának vezetője, Szerhij Liszak a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Ihor Klimenko belügyminiszter szerint az elhunyt egy rendőr volt, további 25 ember pedig megsebesült.

Ukrajna északi részén, Szumi városában egy lakónegyedet ért találat. Az ukrán belügyminisztérium szerint mintegy húsz épület megrongálódott. Három ember megsebesült, köztük egy idős házaspár, akiket a romok alól mentettek ki.

Keletebbre, Zaporizzsjában egy férfi sérült meg egy orosz légicsapásban – számolt be Jurij Malacsko, a regionális katonai közigazgatás vezetője.

A katonai hatóságok szerint az elmúlt 24 órában a front közelében 29 település került orosz tűz alá.

Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be az Oroszországban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, egyebek között a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéséért hat emberrel szemben – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa pénteken Brüsszelben.

A közlemény szerint a globális szankciórendszer keretében bevezetett korlátozó intézkedések elsősorban olyan ügyészeket és bírákat érintenek, akik az orosz megszálló erők által a jogellenesen annektált Krím félszigeten létrehozott bíróságokon tevékenykednek.

Az érintett bírák és ügyészek részt vettek egy hat év börtönbüntetésre ítélt újságíró, valamint egy krími tatár elleni politikai indíttatású bírósági eljárásban. A szankciók az orosz hírszerzés (FSZB) két tisztjére is vonatkoznak, akik pedig az említett újságíró kínzásában vettek részt, illetve vizsgálatokat folytattak a krími tatár közösség tagjainak, valamint a krími Jehova Tanúi keresztény vallási közösségnek a köreiben.

Az EU-tagországok kormányainak képviselőiből álló tanács a közleményben úgy fogalmazott:

az orosz vezetés eszközként használja az ország igazságszolgáltatását számos súlyos emberi jogi jogsértés elkövetésében. Az igazságszolgáltatási rendszer nem független, és arra használják, hogy „szisztematikusan és súlyosan megsértsék az uralkodó rezsimmel” szemben állók emberi jogait azáltal, hogy korlátozzák véleménynyilvánítási szabadságukat – húzták alá.

A tanács emlékeztetett:

az EU nem ismeri el a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának, valamint Ukrajna donyecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni régiói egyes részeinek Oroszország általi jogellenes annektálására tett kísérletet, amely – mint írták – sérti a nemzetközi jogot, beleértve az ENSZ Alapokmányát is. Az EU-t aggodalommal tölti el, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben folyamatosan romlik az emberi jogi helyzet az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrán területeken.

Az Európai Unió (EU) 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek.

A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását.

A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.

A globális emberi jogi szankciórendszer keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 67 emberre és 20 szervezetre vonatkoznak.

A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyek számára, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére.