Két lengyel helikopter megsértette a belorusz légteret

Az esetet követően a minszki külügyminisztériumba bekérették Marcin Wojciechowski lengyel ügyvivőt, akinél jegyzékben tiltakoztak a történtek miatt. A fehérorosz diplomáciai tárca az incidens tárgyilagos kivizsgálását szorgalmazta Varsónál, s olyan intézkedések meghozatalát, amelyekkel elejét lehet venni hasonló légtérsértéseknek a jövőben. A lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoksága (DORSZ) a közösségi médiában közzétett állásfoglalásában 

Hangsúlyozta, hogy ezt a légtérfigyelés és a radarállomások felvételei is bizonyítják. Hozzátette: a minszki vezetés által közölt információt „mindig óvatossággal és kellő gondossággal kell kezelni, mert gyakran tartalmazott provokációt és félrevezető értesüléseket”.

Egy lengyel helikopter kétszer is megsértette Fehéroroszország légterét, amit légtérfigyelési eszközök adatai is alátámasztanak – közölte csütörtökön a minszki védelmi minisztérium. „Ma, (helyi idő szerint) 15 óra 2 perckor a légierő és a légvédelmi alakulatok rádiólokációs eszközei egy lengyel repülőeszköz közeledését jelezték a fehérorosz határhoz. A légijármű 15 óra 20 perckor behatolt a Fehérorosz Köztársaság légterébe másfél kilométeres mélységben. 

– ismertette a tárca. A minisztérium hozzátette, hogy az incidens miatt riasztották a légierő készenléti gépeit. „Jelen pillanatban a történtek körülményeinek kivizsgálása folyik, a védelmi tárca a külügyminisztériummal együttműködve jegyzéket készít elő” – tették hozzá.

Kedvezőbb hadállásokat foglaltak el az orosz erők az ukrajnai front dél-donyecki szakaszán, miközben a Zaporizzsja megyei Prijutne településnél két ukrán támadást visszavertek – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az itteni harcokban az ukrán fél veszteségeinek és sebesültjeinek száma 105, beleértve a 110. területvédelmi dandár egy diverzáns- és felderítőcsoportját, valamint két páncélozott harcjárművet és öt gépkocsit. A hadijelentés szerint a front teljes hosszán az ukrán fegyveres erők hét sikertelen támadást indítottak, amelyekben 575 katonát veszítettek el.

A moszkvai tájékoztatás a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek kötött egy vezetési- és megfigyelőpontot, két lőszerraktárt, egy Szu-25-ös harci gépet – ezzel a háború kezdete óta megsemmisített ukrán repülőgépek száma 480-ra nőtt az orosz nyilvántartás szerint – hat páncélozott harcjátművet és egy amerikai gyártmányú Bradley gyalogsági harcjárművet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön munkamegbeszélésen fogadta Ramzan Kadirov csecsen vezetőt, akinek az elmúlt hetekben ukrán források a halálhírét költötték. Kadirov arról biztosította Putyint, hogy a „különleges hadművelet” övezetében „100 százalékosan teljesíteni fogják” a parancsait.

Moszkva, 2023. szeptember 28. Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) megbeszélést tart Ramzan Kadirov csecsenföldi vezetővel. Fotó: MTI/EPA/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szputnyik pool/Mihail Mecel

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a Herszon megyei Podo-Kalinivka településen az ukrán belövések egy iskola és egy óvoda közelében csapódtak be, amelyekben éppen foglalkoztatást tartottak a gyerekeknek.

Az orosz Szövetséfi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Szevasztopolban elfogott egy orosz állampolgárt, aki az ukrán katonai hírszerzésnek szolgáltatott információkat a Krím erődítményeiről. A „Luhanszki Népköztársaság” bírósága csütörtökön 14 és 20 év közötti szabadságvesztést szabott ki három volt ukrán katonára, akik aknavetővel tüzeltek sziveredonyecki lakóépületekre, és egyikük egy civilt is megölt.

Hónapok óta tart a németek és az ukránok közötti üzengetés Taurus-ügyben. A nagy hatótávolságú rakéták mindenképpen minőségi erősítést jelentenének az ukrán erők számára, ugyanakkor Berlin – mint a legtöbb Ukrajnába küldött fegyver esetén – kivár, bizonytalankodik, sőt olykor a kormánytagok is ellentmondanak egymásnak. Most kiderült, a félelmeket nem kis részben arra alapozzák, hogy a rakéták működtetéséhez technikus személyzetet is kellene adniuk, ami olyan vörös vonalat jelent, amelyet a Scholz-kormány nem szívesen lépne át.     

Gyorsabban véget lehet vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, ha Németország Taurus típusú, nagy hatótávolságú rakétákkal is támogatja a védekezést – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy német lapnak adott interjúban a nyáron. Az ukrán diplomácia vezetője kiemelte, hogy

alaptalan a berlini vezetés félelme, hogy a Nagy-Britanniától kapott Storm Shadow típusú rakétákhoz hasonló Taurusok miatt még inkább elmérgesedhet a konfliktus, és az ukrán erők oroszországi célpontok ellen is bevethetik a német–svéd fejlesztésű, 400-500 kilométer hatótávolságú precíziós eszközöket.

Szerinte indokolatlanok a berlini fenntartások azért is, mert

az ukrajnai fegyverszállítások ügyében egyetlen korábbi német döntés sem vezetett eszkalációhoz, éppen ellenkezőleg, a német támogatás sok ukrán életet mentett már meg.

Nem sokkal később a német pénzügyminiszter úgy fogalmazott, „Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. Ezért részben a mi felelősségünk annak biztosítása, hogy Ukrajna pillanatnyi ereje mindig nagyobb legyen, mint a Putyin háborújából fakadó brutalitás”, majd hozzátette, a német kormány elkötelezett amellett, hogy mindent megtegyen Ukrajna katonai képességeinek megerősítése érdekében. Christian Lindner a Taurus rakétákkal kapcsolatban pozitívan nyilatkozott, de időnyerésre játszva megjegyezte,

a kérdésben a szokásos eljárás zajlik, azaz egyeztetések a többi NATO-tagországgal arról, milyenek Ukrajna szükségletei, és miként lehet ezeket kielégíteni.

A következő felvonásban Boris Pistorius német védelmi miniszter igyekezett tovább hűteni a kedélyeket, amikor leszögezte: „Ebben a háborúban nincs automatizmus” – amivel arra kívánt utalni, hogy nem minden ukrán kérést kell gondolkodás nélkül kielégíteni. Ugyanakkor némiképp a felelősséget is áthárítva azt mondta,

Németország nincs abban a helyzetben, hogy eldöntse, szállít-e Taurus rakétákat Ukrajnának vagy sem.

A Wall Street Journal most arról ír, német tisztviselők informális módon kijelentették,

a hárompárti koalíció ugyan már zöld utat adott a rakéták átadására, de a kancellár közbelépett és leállította a folyamatot.

Olaf Scholz döntésének a hátterében pedig az a félelem áll, hogy amennyiben elküldik a Taurus rakétákat,

azokhoz német személyzetet is biztosítaniuk kell a működtetés és a szervizelés speciális volta miatt.

Ehhez egyrészt a Bundestag jóváhagyására van szükség, másrészt pedig

tovább élezi a helyzetet az orosz vezetéssel.

A tisztviselők elmondták azt is, amennyiben az Egyesült Államok elküldi a szintén sokat emlegetett ATACMS rakétarendszereket, az alapvetően változtathat a német állásponton. Erre minden esély megvan, hiszen a közelmúltban bizalmas információkra hivatkozva több médium is utalt arra, hogy Ukrajna nemsokára megkaphatja a hőn áhított rakétákat.

Németország jelenleg mintegy 600 Taurus rakétával rendelkezik, azt viszont nem tudni, hogy ebből mennyit juttatna el Ukrajnába. Igaz, ha olyan állapotban kerülnek az ukrán erőkhöz a rakéták, mint a korábban átadott Leopard 1A5 harckocsik, akkor abban nem lesz köszönet.

A minap Annalena Baerbock német külügyminiszter tett is egy utalást arra, hogy először meg kell győződni arról, hogy a rakéták működőképesek-e egyáltalán.

„Ez időbe telik. Értem, hogy Ukrajnának nincs ideje, de amikor átadjuk a fegyvereket, akkor működniük kell”

– fogalmazott Baerbock.

Mégis kaphat nagy hatótávolsásgú amerikai rakétakilövő-rendszereket Ukrajna. Erről számolt be az egyik legnagyobb amerikai hírportál. Bár a hírt a Fehér Ház nem erősítette meg, azt tudni lehet, hogy Kijev már hónapokkal ezelőtt jelezte: szüksége lenne ilyen rakétákra. Az orosz külügyminiszter közben arról beszélt: Zelenszkij elnök béketerve megvalósíthatatlan.

A brit védelmi minisztérium friss jelentése szerint az Ukrajna által bevetett tankok több mint felét az oroszoktól zsákmányolták. A brit jelentés szerint az ukránok eddig körülbelül ötszáz orosz tankot szereztek meg és kétszer ennyit megsemmisítettek.

„Ezeket a harckocsikat 2014 után kezdték el használni. Meglehetősen újak. Viszonylag könnyű őket vezetni, korszerű a vezérlő- és a célzórendszerük” – mondta egy ukrán katona.

Ukrajna közben az Egyesült Államoktól és a nyugati NATO-szövetségesektől kapja a modern fegyverek elsöprő többségét. Most azonban Kijev a korábbiaknál pusztítóbb fegyverekre is számíthat.

Az NBC televízió hírportálja fehérházi tisztségviselőkre hivatkozva azt írja: Joe Biden nagy hatótávolságú rakétarendszereket küld Ukrajnának. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy igényt tart ezekre a fegyverekre.

Joe Biden amerikai elnök (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytat a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2023. szeptember 21-én (Fotó: MTI/EPA/Consolidated News Photos pool/Julia Nikhinson).

Az amerikai elnök állítólag egy magánbeszélgetés alkalmával változtatta meg álláspontját és közölte: teljesíti a kérését. Cserébe Ukrajnának vállalnia kell, hogy nem vetik be a fegyvereket orosz célpontok ellen.

A fegyverkezés folytatásával azonban egyre távolabbinak tűnik a háború lezárása. Az orosz külügyminiszter irreálisnak nevezte Ukrajna béketervet és a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításával kapcsolatos ENSZ-javaslatokat.

„Minket csakis a puszta igazság vezérel. Zelenszkij, és mindenki, aki irányítja őt Brüsszelben és Londonban, azt állítja, hogy a békére nincs más mód, csakis a Zelenszkij-féle megoldás. Csakhogy ez megvalósíthatatlan. Ha továbbra is ezt hangoztatják, akkor a harctéren le kell győzniük Oroszországot” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki hozzátette: Oroszország azért mondta fel a fekete-tengeri gabonaexportról szóló megállapodást, mert a Moszkvának tett ígéretek nem teljesültek.

Eközben az orosz ellenőrzés alatt álló területeken ünnepelnek. Gyenisz Pusilint, akit Vlagyimir Putyin még 2018-ban nevezett ki a Donyecki Népköztársaság vezetőjévé, nemrég újraválasztástotta a térség élén álló Néptanács. Rengetegen vettek részt a vasárnapi ünnepségen, köztük magas rangú moszkvai tisztségviselők. De valamennyi megszállt területen a Moszkva által kinevezett vezetőket erősítették meg tisztségükben. Igaz ez a luhanszki, a herszoni és a zaporizzsjai körzetre is.