Harcban állnak határvadász alakulatok a déli határnál

Ha Gyurcsányékon múlna, a magyar városok már tele lennének migránsokkal – közölte a Fidesz kedden a Demokratikus Koalíció politikusa, Mustó Géza nyilatkozatára reagálva.

Mustó Géza keddi online sajtótájékoztatóján arról beszélt: az embercsempészek tömeges szabadon engedésével az Orbán-kormány súlyos, veszélyes lépést tett.

A nagyobbik kormánypárt közleményében azt írták: Magyarország 2015 óta saját erőből védi a migrációtól a magyar határt, és fizette éveken át az illegális migráció szervezésével lebukott embercsempészek ellátását a magyar börtönökben.

Sem az illegális migránsoknak, sem az embercsempészeknek nincs Magyarországon helye – szögezték le. Úgy fogalmaztak: ha Gyurcsányékon múlna, akkor a magyar városok már tele lennének a migránsok és az embercsempészek tömegével.

A baloldal bevándorláspárti, végre akarja hajtani Brüsszel és a Soros-hálózat megrendelését, hogy hazánkból is bevándorlóországot csináljanak – áll a közleményben.

Nyolc éve áll a magyar határon a 165 kilométer hosszú és négy méter magas kerítés, ez idő alatt csaknem egymillió migránst tartóztattak fel a hatóságok – közölte a kormányszóvivő kedden Röszkén.

Szentkirályi Alexandra a határzárnál, egy a járőröket érő korábbi támadás helyszínén tartott sajtótájékoztatón azt mondta, jelenleg Magyarország védi legharcosabban az európai határokat az illegális migránsoktól.

Hozzátette: ezáltal is eleget tesz a schengeni megállapodásban vállalt kötelezettségének, amely megköveteli az Európai Unióba tartó illegális migráció megakadályozását.

Magyarország már 600 milliárd forintot költött határvédelemre, ennek eddig alig 1,5 százalékát térítette meg az Európai Unió, miközben az ország az EU határait is őrzi akkor, amikor a saját határait védi – hangsúlyozta a kormányszóvivő.

Úgy fogalmazott: „a migráció a mi csendes háborúnk, ahol a mi vállunkat nyomja annak a terhe, hogy Európa Európa maradhasson”.

Magyarország most már egy szűk évtizede vívja a harcot az illegális migrációval. Ezért elismerés, támogatás és tisztelet járna, ehelyett viszont folyamatosan csak támadásokat kap az ország – mondta, megjegyezve: Brüsszelnek ez a szűk egy évtized nem volt elég arra, hogy „megtanulja a leckét vagy (…) elvégezze a házi feladatát”.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Franciaországban 2070-re a bevándorlók lélekszáma eléri az „őshonosokét”

Matematikai számítások erősítik meg a francia őshonos népesség feltartóztathatatlan csökkenését és a bevándorló népesség hasonló arányú növekedését, amely 2070-re ugyanakkora lélekszámban él majd Franciaországban.

Hangsúlyozta, a helyzetet tovább nehezíti a szomszédságban tartó, elhúzódó háború, amely miatt a világ sok pontját éhínség fenyegeti, az élelmiszerellátási-válságnak pedig az eddigieknél is erősebb migrációs nyomás a következménye.

Szentkirályi Alexandra szavai szerint „miközben mi dolgozunk, sajnos Brüsszelben sem tétlenkednek, sorozatosan próbálják ránk erőltetni a kötelező migránskvótát”.

A terv szerint ha egy tagország nem hajlandó befogadni a migránsokat, bevándorlónként mintegy 8 millió forintot kellene fizetnie.

Magyarország viszont nem fog engedni ennek a nyomásnak, nem fogja elfogadni a kötelező kvótát, a migránsgettókat, minden eszközzel harcol ez ellen

– mondta.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arról beszélt: az embercsempészbandák egyre szervezettebbek, előfordul, hogy száz-, kétszáz tagú csoportok próbálkoznak, vagy egy időben 19 helyszínen kísérlik meg illegálisan átlépni a határt.

Ezzel párhuzamosan egyre erőszakosabbá is válnak a határsértők és az embercsempészek, folyamatosan támadások érik a kerítést, a járműveket, az elektronikus felderítőeszközöket és a járőröket. Idén már hét rendőr sérült meg – közölte a tábornok.

Nem fordult elő 2015 óta, hogy a határ vajdasági oldalán a lakosságot is támadás érje. A közelmúltban két vagy három ilyen eset is történt, kézigránátot dobtak egy magánházra, késsel támadtak egy teraszon ülőkre – mondta Bakondi György.

Folyamatosan növekszik a határsértők száma, idén az első negyedévben 27 600, a másodikban 36 490, a harmadikban 43 300 migránssal szemben intézkedtek a magyar hatóságok

– tudatta a belbiztonsági főtanácsadó.

A migránsok közül a legtöbben szír, afgán, török és pakisztáni állampolgárok. Közülük a török állampolgárok még legálisan lépnek be Szerbiába, majd illegálisan próbálnak az Európai Unió területére jutni – mondta.

Idén eddig 669 magyar rendőr teljesített szolgálatot külföldön, elsősorban Szerbiában és Észak-Macedóniában nyújtottak segítséget a határ védelmében, a Frontex műveletekben Bulgáriában és Görögországban vettek részt. A magyar határon pedig osztrák, török, cseh és szlovák rendőri erők is dolgoznak – ismertette Bakondi György.

Az idén már meghaladta a 100 ezret az illegális migránsokkal szembeni rendőri intézkedések száma, ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban  a migránsokkal szemben végrehajtott intézkedések 28 százaléka Magyarországon történt - ismertette az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Határrendészeti Főosztályának vezetője. Balázs László elmondta: a migránsok egyre agresszívebbek a határőrizetet biztosító rendőrökkel szemben. Az idén immár 7 rendőr sérült meg a támadássok nyomán, és az illegális migránsok 113 járműben is kárt tettek. Rendszeresen megrongálják a határkerítést, aminek a javítása idén már 260 millió forintba került.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója rendkívülinek mondta déli határra nehezedő migrációs nyomást. A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszámolt arról, hogy Ásotthalom és Mórahalom térségében 140-180 tagú csoportok jönnek át a kerítésen létrákkal, és tesznek kísérletet a védelmi erők lerohanására, emellett aktívak az embercsempészek is, akik az átjutottakat próbálnák továbbvinni. 

– jelentette ki a belbiztonsági főtanácsadó. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbiában, a határ közelében "megjelentek a fegyverek", és már lakott területeken is lövöldöztek. A  közelmúltban kézigránátos támadás érte egy olyan ember házát, aki a közösségi médiában gyakran elítélte az illegális migrációt. Ez az első eset 2015 óta, amikor bűnbandák szándékosan hajtottak végre lakosság elleni akciót - mondta, és "ez egy új, veszélyes időszak eljövetelét jelzi".
Bakondi György demoralizálónak nevezte a rendvédelmi erőkre és a lakosságra azt az európai uniós elvárást, miszerint nyílt táborokat kell biztosítani az illegális migránsoknak, olyanokat, ahonnan a bevándorlók "kijárhatnak". A belbiztonsági főtanácsadó úgy vélte: a jövő évi európai parlamenti választások hozhatnak változást az uniós migrációs politikában. 

 – fogalmazott.

Matematikai számítások erősítik meg a francia őshonos népesség feltartóztathatatlan csökkenését és a bevándorló népesség hasonló arányú növekedését, amely 2070-re nagyjából ugyanakkora lélekszámban él majd Franciaországban – erről írt a Le Figaro című konzervatív lapban Pierre Albertini korábbi polgármester és nemzetgyűlési képviselő.

A roueni egyetem professor emeritusa cikkében a bevándorlásról szóló, tervezett népszavazás vitájához szólt hozzá cikkében. A referendum erőteljesen foglalkoztatja a francia közvéleményt,

éles társadalmi vitát generálva.

Nem tartják nyilván

„Kettős antropológiai törés a francia társadalomban” – a roueni egyetemen korábban alkotmányjogot és jogalkotást tanító szerző már cikke címében is jelzi, hogy nem tartozik a felerősödő bevándorlás jelenségét hangos ovációval ünneplő értelmiség sorai közé.

Csak 1980 óta 29 különböző hatállyal bíró törvény foglalkozott Franciaországban a bevándorlással – derül ki a cikkből. Csakhogy Albertini szerint

„ez a barkácsolás mindaddig hatástalan marad, amíg nem előzi meg egy számadatokon és demográfiai előrejelzéseken alapuló vita,

ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az ész győzedelmeskedjen a szenvedélyek felett”. A szerző a felelősségtudatot látná helyesebbnek „a média pózolásánál.”

A skandináv országokkal ellentétben, amelyek népességük alakulásáról pontos nyilvántartást vezetnek,

Franciaországban nem tartják nyilván az országba belépő vagy onnan távozó embereket

– figyelmeztet a volt polgármester.

Pontatlan mérési módszer

„Nem vagyunk hajlandóak olyan adatokat gyűjteni, amelyek lehetővé tennék számunkra, hogy a migránsok származásával, elosztásával és integrációjával kapcsolatban intézkedéseket tegyünk. Senki sem tud pontos számadatokat mondani az illegális bevándorlásról” – szögezi le.

Albertini szerint egy meglehetősen pontatlan módszerrel becsülik meg a bevándorlók számát, melyet egyszerűen azonosítanak az állami egészségügyi támogatásban részesülőkkel. Ez a szám 2021-ben 380 ezer fő volt. Csakhogy az Európai Unión belüli szabad mozgás máris relatívvá teszi ezt az arányszámot.

A jogtudós az INSEE francia statisztikai intézet 2022 februári adatait is idézi, melyek szerint

2070-re 68 millió lakosa lehet Franciaországnak.

A felmérés alapjául szolgáló „paraméterek” a következők: az egy nőre jutó 1,8 gyermekes termékenységi arányszám fenntartása, a népesség folyamatos elöregedése miatt a halálozások számának növekedése, és „a jelenlegihez hasonló nagyságrendű, pozitív migrációs egyenleg.”

Az öregedő társadalom problémája

A 65 év felettiek száma jelentősen több lesz (29 százalék) mint a 20 év alattiaké (20 százalék). A természetes egyenleg ugyanis, amely

a születések és a halálozások közötti különbséget méri, már ma is a legalacsonyabb szinten van (56 ezer fő 2022-ben), és 2035-től, alig több mint tíz év múlva negatívvá válik

– mutat rá Albertni.

Fél évszázad múlva már csak a bevándorlási többlet fogja lehetővé tenni a népességszám fenntartását – jegyzi meg, hozzátéve: emiatt „kettős antropológiai törésen fog keresztülmenni” Franciaország, hiszen

egyrészt megszűnik a népesség természetes pótlása, másrészt a bevándorlás okán „az INSEE előrejelzésében látható korösszetétel változásán kívül az újonnan érkezők földrajzi eredete is jelentős változásokat fog okozni a társadalomban.”

Etnikai statisztikák hiányában, amellyel csak néhány kutató foglalkozik, hogyan tudjuk felmérni a jelenlegi népesség szerkezetét és a jövőbeli migrációs áramlások hatásait? – teszi fel a kérdést a nyugalmazott politikus.

Egyes demográfusok megelégszenek azzal a megállapítással, hogy a Franciaországban élő külföldiek aránya változatlan, de az ő elemzéseik szándékosan alábecsülik a bevándorlás mértékét – írja a szerző.

Jönnek a bevándorlók

„Amint azt a közelmúltbeli zavargások fájdalmasan megmutatták, a francia személyi igazolvány nem elég ahhoz, hogy birtokosa hazánkhoz kötődő állampolgárrá váljon” – húzza alá Albertini.

A cikk kiemeli: az INSEE és az INED kutatóintézetek által 2008–2009-ben és 2019–2020-ban végzett felmérések azonban meglehetősen átfogó elemzési alapot nyújtanak. Nagy mintákat használva azt mutatják, hogy

a 60 év alatti lakosság 32 százaléka, azaz 50 millióból 16 millióan három generáción keresztül részben vagy egészében bevándorlói háttérrel rendelkeznek,

és hogy a bevándorlók földrajzi eredete jelentősen megváltozott: a kezdeti európai helyett ma már főként afrikai migrációról beszélhetünk.

Ha elfogadjuk ezeket az objektív számokat, akkor az „őslakos” vagy „etnikai” népesség, amelynek nincsenek bevándorló felmenői a fiútól a nagyapáig, körülbelül 46 millió főt tesz ki, míg a teljesen vagy részben bevándorló származású népesség körülbelül 22 millió főt, amelynek 60 százaléka a Európán kívülről származik, az INSEE szerint. Ezt az eloszlást fogja jelentősen befolyásolni a migrációs többlet, amely

2035-től kezdődően a demográfiai növekedés lényeges, majd kizárólagos forrása lesz

– állapítja meg a professzor.

A legutóbbi részleges népszámlálások ezt a számot évi 16–18 ezer főre teszik – írja. „Ha azonban figyelembe vesszük az illegálisan érkezőket, beleértve a kísérő nélküli kiskorúakat, a Franciaországban maradó elutasított menedékkérőket és az országot elhagyó francia állampolgárokat, akkor a külföldiek éves beáramlása magasabb, mintegy 250 ezer fő lesz, és ezeknek az embereknek a földrajzi származása sem lényegtelen.”

Feltartóztathatatlanul csökkenő őshonos népesség

A bevándorlás fő forrásai most a Maghreb-országok, a szubszaharai országok, Törökország és a Közel-Kelet (60 százalék), míg Európa egyértelműen kisebbségben van (30 százalék), a világ többi része (Amerika, Ázsia) pedig marginális marad (10 százalék). Egy egyszerű matematikai számítás tehát megerősíti a francia őshonos népesség feltartóztathatatlan csökkenését és a bevándorló népesség növekedését, amely 2070-re nagyjából egyenlő lesz – vonja le a következtetést Albertini.

Ennek az előrejelzésnek az az érdeme, hogy

ráébreszt bennünket arra, hogy demográfiai jövőnk már most lejátszódik – írja Albertini. Szerinte 2070-re egy olyan Franciaország köszönt be, ahol a dolgozó emberek aránya alacsonyabb lesz, mint az inaktívaké,

és már emiatt is kérdésessé válik a beruházások finanszírozása.

„Az integráló mag zsugorodása” pedig még nehezebbé teszi, hogy az új migránsok pozitív mintákhoz idomuljanak, és szintén megnehezíti a polgárok közösségének építését – jelzi a tekintélyes egyetemi tanár, feltéve a kérdést:

melyik kormánynak lesz bátorsága felvállalni ezeket a hatalmas kihívásokat?