Afgán és szír bevándorlók estek egymásnak a Vajdaságban

Újabb fegyveres leszámolás volt a migránsok között, ezúttal Zomborban. Úgy tudni, hogy afgán és szír bevándorlók estek egymásnak Kalasnyikovokkal és machetékkel. A lövöldözésben két migráns megsebesült, egyikük sajtóhírek szerint meghalt, de ezt hivatalosan nem erősítették meg. A helyiek szerint az elkövetők a közelben lévő illegális migránstáborban élhettek.

Az M1 úgy tudja, hogy két migránscsoport támadt egymásra  automata fegyverekkel és machetékkel. A szerb média több sérült migránsról adott hírt, akiket kórházba szállítottak. Egyiküket súlyos állapotban. De olyan hírek is napvilágot láttak, hogy az egyik sérült meghalt.

Egy zombori elhagyatott gyárépület volt a helyszín, ahol a migránsok laktak. Információt cseréltek, és innen indulhattak el a leszámolásra is.
„Lövéseket hallottam. Sebesültek is voltak. Borzasztó volt. Zombor valamikor egy nagyon békés város volt, de a migránsok tönkretették. A kirándulóhelyekre, játszóterekre már nem vihetjük el a gyerekeinket, mert semmi sincs belőlük. Én itt születtem, de azt gondolom, hogy sem én, sem pedig a gyerekeim nincsenek biztonságban” – panaszkodott egy helyi lakos.

Úgy tudni, hogy afgán és szír bevándorlók csaptak össze, nagyjából harmincan. Összesen 71 migránst fogtak el, őket busszal szállították át a Sid melletti adasevci befogadóközpontba.

A rendőrség szerint a helyiek nincsenek közvetlen veszélyben, a zomboriak mégis félnek. A régi raktárépületeket reggelre teljesen kiürítette a rendőrség. A migránsok által itt hagyott szemetet munkagépekkel és teherkocsikkal szállították el.

„Ide jönnek a legtöbben, az elhagyatott raktárakba, és a kanális mindkét oldalán is sátrakat állítottak fel. Ez alkalmas terület nekik arra, hogy meghúzzák magukat és elbújjanak. Azt gondolom, hogy ezek az incidensek nem fognak megszűnni. Rövid időn belül újra összecsapnak majd. Félő, hogy a helyiek is áldozatául esnek a legközelebbi  leszámolásnak” – aggodalmaskodott egy helyi civil szervezet elnöke.

Szerbiában az elmúlt időszakban több fegyveres összecsapás is volt: a legtöbbször migránsok vagy embercsempészek lőttek egymásra. Tavaly novemberben Horgoson a nyílt utcán lövöldöztek a bevándorlók. Szabadkán pedig októberben volt lövöldözés a makkhetesi erdőben.

Magyarország számára veszélyes, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) új vezetőjének első nyilatkozata nem a határok megvédéséről, hanem az NGO-k bevonásáról szólt – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az M1 hétfő reggeli műsorában.

Rétvári Bence szerint egy-egy határvédelemért felelős tisztviselőnek az a feladata, hogy megvédje a határokat: azt mondja, hogy itt a határ, akinek nincs útlevele vagy vízuma, az nem léphet be az unió területére. Ehhez képest a Frontex új vezetője, Hans Leijtens az ellenkezőjét képviseli, amikor visszafordítás helyett rögtön jogi segítségnyújtásról és a határ átlépéséhez nyújtott támogatásról beszél – tette hozzá.

Rétvári Bence ezt fenntarthatatlannak nevezte, mondván, így bárki szabadon be tud jönni az EU területére. Az államtitkár a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt is kifejtette, hogy a közép-európai országoknak már régi problémájuk, hogy az EU szerveinek vezetőit nem arányosan választják az unió nyugati és keleti feléből – a keleti országok kárára.

Rámutatott: a határvédelem elsősorban azokat az országokat érinti, amelyeknek szárazföldi határa van nem uniós országokkal;

például Bulgária, Görögország, Magyarország és Románia határvédelmi törekvéseit egy holland vezető nem fogja érteni.

Rétvári Bence a televízióban és a rádióban is beszélt a kitoloncolások eredménytelenségéről, amelyeket az Európai Bizottság már saját prezentációiban is elismer. Rádióinterjújában

példaként hozta Svédországot, ahol ötven- és százezer között lehet azoknak a száma, akik az utóbbi öt évben nem kaptak tartózkodási engedélyt, és el kellett volna hagyniuk Svédországot, ám ezt nem tették, és „felszívódtak”.

Az államtitkár az M1 műsorában arról is beszélt, hogy Bulgária és Románia schengeni övezethez való csatlakozásának – a szükséges feltételek teljesítése ellenére történt – osztrák és holland vétója azt mutatja, továbbra is működik a kettős mérce az EU-ban.

Azt kellene megszüntetni, hogy a lengyeleknél vagy a magyaroknál az uniós források folyósításához, a bolgároknál, románoknál a schengeni övezethez való csatlakozáshoz mindig van még eggyel több feltétel, mint a nyugat-európai országoknak – mondta Rétvári Bence.

Enyhítette, de tíz nappal meghosszabbította a szlovák határ őrzését szerdán a cseh kormány – jelentette be Petr Fiala cseh kormányfő a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatón.

„Visszavonjuk a katonákat és vámosokat, csak a rendőrök maradnak. Ők is csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket fognak végezni február 4-ig” – mondta újságíróknak a cseh kormányfő. Megjegyezte: ez újabb lépés ahhoz, hogy a cseh-szlovák határon megszüntethessék a rendkívüli helyzetet.

„Bízom abban, hogy rövidesen semmiféle ellenőrzésre nem lesz szükség” – egészítette ki a kormányfő nyilatkozatát Vít Rakusan belügyminiszter.

A cseh kormány szeptember végén vezette be az ellenőrzéseket a szlovák határon, hogy megfékezze az illegális migrációt.

Rakusan szerint akkoriban naponta több száz, elsősorban szíriai állampolgár próbált meg a szlovák oldalról bejutni Csehországba, hogy onnan továbbmehessen Nyugat-Európába. „Ma ez a szám tíz körül mozog” – tette hozzá a miniszter.

A szlovák kormány többször is élesen bírálta Prága lépését, de a csehek kitartottak döntésük mellett. A két kormányfő találkozóján novemberben Prágában abban azonban egyetértés volt, hogy a problémát elsősorban a külső schengeni határok őrizetének megerősítésével kellene megoldani.

Rakusan azt mondta, hogy a mostani cseh lépésekről már tájékoztatták Pozsonyt.

A cseh belügyminisztérium közlése szerint a hatóságok a nem egészen négy hónap alatt mintegy hárommillió embert ellenőriztek a határon. A határátlépők közül 9567 illegális migránst szűrtek ki és 141 embert vettek őrizetbe, akiket embercsempészettel vádolnak.

Az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex)  előzetes számításai szerint 330 ezer szabálytalan beutazást észleltek az Európai Unió külső határain. Ez a legmagasabb szám 2016 óta, és 64%-os a növekedés 2021-hez képest. A járvány okozta 2020-as mélypont után ez volt a második olyan év egymás után, amikor meredeken emelkedett a bevándorlók száma. 

A nyugat-balkáni útvonal

A nyugat-balkáni régióba érkeztek a legtöbben, 145 600-an, ami azt jelenti, hogy az illegális migránsok közel fele, 45% innen próbált eljutni Nyugat-Európába, Magyarország pedig továbbra is a balkáni migrációs útvonal fő irányába esik. Vagyis: ha tetszik, ha nem, migrációs szempontból hazánk Európa védőbástyája. 

A Frontex szerint szír, afgán és tunéziai állampolgárok együttesen a regisztráltak 47%-át tették ki 2022-ben. A szírek száma nagyjából megduplázódott, 94 000-re nőtt. Az érkezők túlnyomó többsége férfi volt, a nők aránya nem érte el a 10 százalékot, a bejelentett kiskorúak aránya pedig az összes észlelés 9 százalékára esett vissza.

Közép-mediterrán útvonal

A Földközi-tenger középső részén az illegális érkezések száma több mint a felével nőtt 2021-hez képest, és jóval meghaladta a 100 000-et. Többségük egyiptomi, tunézia és bangladesi állampolgárnak mondta magát.

Kelet-mediterrán útvonal

2022-ben mintegy 42 800 szabálytalan határátlépést észleltek a kelet-mediterrán útvonalon. A szírek, az afgánok és a nigériaiak voltak a leggyakrabban bejelentett nemzetiségek. A számok nagyjából megduplázódtak 2022-hez képest, de a 2019-es adatok fele alatt maradtak.

Egyéb útvonalak

A nyugat-mediterrán útvonalon 2022-ben csökkent a migrációs nyomás, mintegy ötödével kevesebb észleléssel, mint az előző évben. Míg az illegális bevándorlók 80%-a északnyugat-afrikai országokból érkezik, egyes szubszaharai afrikai állampolgárok jelentős növekedést könyveltek el, csakúgy, mint a szíriaiak.

A nyugat-afrikai útvonalon 2022-ben 15 460-an érkeztek, 31%-kal kevesebben, mint 2021-ben. Az észlelt migránsok több mint kétharmada Marokkóból és különböző szubszaharai országokból indult el Európába.

A La Manche csatornán keresztül több mint 71 ezren próbáltak átjutni Angliába. Többségük a Közel-Keletről, Albániából és Afrika szarváról származott.

(Megjegyzés: A közölt előzetes adatok az Európai Unió külső határain észlelt szabálytalan határátlépések számára vonatkoznak. Ugyanaz a személy többször is megkísérelheti a határátlépést a külső határ különböző helyein.)