kulcsár edina
"Időben szóltam, hogy elmebeteg" - Gulyás Gergely keményen beleszállt Magyar Péterbe
INSIDER
Létrehozva: 2023.09.10.
Módosítva: 2023.09.10.
Beperli-e Ukrajna az Európai Uniót?
Példátlan per lenne és milyen alapon?
Ukrajna azt az Európai Uniót akarja beperelni, aki lényegében életben tartja a pénzügyi támogatással. Méghozzá több ország, köztük Lengyelország gabonabehozatali tilalma miatt.
Ukrajna egy háborúban álló ország, a diplomáciai nyomásgyakorlás különböző eszközeit használja, néha nagyon nem szokványos és bizonyos határokat átlépő módon – jelentette ki Szymon Szynkowski vel Sek lengyel uniós ügyekért felelős miniszter. Ahogy egy rádióműsorban fogalmazott:
Ez nem hat meg minket, mert a mi prioritásunk a lengyel gazdák, a lengyel állampolgárok védelme. Az ilyen jellegű gesztusok vagy fenyegetések pedig nem hatnak meg minket, ezek egyszerűen a nyomásgyakorlás elemei, de a nyomásgyakorlás nem lesz hatékony.
Hozzátette, hogy néha, ha nincs uniós szintű fellépés, akkor a nemzeti fellépés elemeit kell felhasználni, de a lengyel kormány azért küzd, hogy uniós szintű döntések szülessenek, mert erős érveik vannak.
Szeptember 15-én vagy az Európai Bizottság zárja le a határt az Ukrajnából érkező gabona előtt a következő hónapokra, vagy mi magunk zárjuk le – ezt már Mateusz Morawiecki miniszterelnök jelentette ki pénteken Tomaszów Lubelskiben. A kormányfő a lakossági fórumon megjegyezte, hogy a Jog és Igazságosság kormánya számára a lengyel gazdák érdekeinek védelme a legfőbb prioritás.
Ez egy olyan kormány hozzáállása, amely nem fél az idegenektől, nem Brüsszel vagy Németország kezét fogja, mint Donald Tusk, hanem bátran cselekszik a lengyel gazdák és a lengyel polgárok védelmében
– emelte ki a lengyel kormányfő.
Robert Telus lengyel agrárügyi miniszter a 32. Nemzetközi Gazdasági Fórumon rendezett sajtókonferencián nyilatkozott újságíróknak, miután a gabonabehozatal ügyéről az európai uniós tagállamok agrárminisztereit tömörítő mezőgazdasági és halászati tanácson egyeztetett.
Lengyelország és négy másik uniós tagállam (Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia) támogatják azt az álláspontot, miszerint az ukrán gabonafélék behozatali tilalmát szeptember 15-e után is fenn kell tartani, az intézkedést meg kellene hosszabbítani az év végéig. Telus szerint a szeptember 15-i határidőről szóló jelenlegi uniós döntés semmiképpen sem érdemi, hanem politikai jellegű.
Varsó amellett áll ki, hogy az importtilalom alá vont termékek listája rugalmas legyen. Erről hosszabb vita kerekedett ki az embargó meghosszabbítását szorgalmazó öt uniós tagállam között, mivel például Bulgária a napraforgó importjában érdekelt a területén működő feldolgozóipar miatt
– számolt be a lengyel tárcavezető. Közölte azt is, hogy Lengyelország a málnát is a tilalom alá vont termékek közé sorolná.
Az ukrán gazdasági miniszterhelyettes erre válaszul bejelentette, hogy ha Lengyelország szeptember 15-e után bármilyen tilalmat vezet be az ukrán gabona behozatalára, Ukrajna a Kereskedelmi Világszervezethez fordul Lengyelország és az Európai Unió ellen.
Az Európai Unió szeptember közepéig meghosszabbította az Ukrajnából származó gabonafélék – a búza, kukorica, repcemag és napraforgómag – behozatalára vonatkozó korlátozást – jelentette be az Európai Bizottság. A bizottság engedett az öt uniós tagállam, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kérésének, miszerint a testületnek haladéktalanul intézkedéseket kell bevezetnie az Ukrajnából érkező, megnövekedett gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére, a korábban életbe lépő importkorlátozás ugyanis június 5-ével lejárt. Az olcsó ukrán gabona behozatala miatt a hazai gabonapiac gyakorlatilag leállt, csak óriási veszteséggel lehetett volna eladni az itthon megtermett gabonát, az a veszély fenyegetett, hogy a magyar gazdák ellehetetlenülnek.
Nagy István agrárminiszter még a brüsszeli döntés előtt felhívta a figyelmet arra, hogy az EU távolabbi részein a magas szállítási költségek miatt már nem jelentkezik az ukrán gabona árelőnye. Közölte, hazánk szolidáris Ukrajnával, ugyanakkor a magyar gazdák érdekeit is meg kell védeni. Arra is emlékeztetett, hogy a tranzitszállítmányokat hazánk eddig sem gátolta, sőt lépéseket tett az átrakodó kapacitások növelése, ezáltal a termékek továbbszállításának felgyorsítására. Ráadásul az ukrán agrárgazdaságok mögött hatalmas külföldi befektetőcsoportok állnak.
Háború és lopás: Ukrajna mezőgazdasági területeinek átvétele
A Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés meghirdetett célja szerint az éhínségek és a globális élelmiszerválság megelőzése érdekében tette lehetővé az Ukrajnából származó élelmiszerexportot az orosz tengeri blokád részleges feloldásával. Antonio Guterres ENSZ főtitkár 2023. május 18-án azt mondta, a megújított életmentő megállapodás segít a rászoruló embereken szerte a világon. Az Európai Bizottság a kezdeményezést „kritikus előre lépésként” ünnepelte. Időközben azonban kiderült, Ukrajna mezőgazdasági exportjának legfőbb célpontja az Európai Unió, és Kína a második. Spanyolország a legnagyobb kedvezményezett Európában, eközben az ukrán export több millió európai gazdálkodó megélhetését veszélyezteti.
Kinek származik haszna az exportból?
Korábban Háború és lopás: Ukrajna mezőgazdasági területeinek átvétele címmel az Oakland Institute közölt érdekes elemzést. A tanulmány felfedte, hogy az Ukrajnából árukat exportáló termelők többnyire nagy mezőgazdasági vállalkozások és oligarchák, akik európai és észak-amerikai pénzügyi csportokkal állnak kapcsolatban. A jelentés részletezte, hogy ezek a termelők milyen mértékben vannak eladósodva a nyugati pénzintézeteknél, különösen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD), az Európai Beruházási Banknál (EBB), a Nemzetközi Pénzügyi Társaságnál (IFC), a Világbanknál. Ezek az intézmények együttesen jelentős hitelezői az ukrán mezőgazdasági vállalkozásoknak, az elmúlt években közel 1,7 milliárd USD-t adtak kölcsön Ukrajna legnagyobb földbirtokos cégei közül mindössze hatnak. A többi kulcsfontosságú hitelező főként európai és észak-amerikai pénzintézetek.
Úgy tűnik, hogy az ENSZ a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezéssel a nyugati érdekeltségű agrárvállalatok brókerévé vált. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a nyugati bankokkal és pénzintézetekkel együtt támogatja a nagy élelmiszer-kereskedelmi vállalatokat, oligarchákat, valamint hitelezőiket és részvényeseiket, hogy fenntartsák az exportüzletet és növeljék a profitot a háború ellenére.
Kik a legnagyobb földbirtokosok, hitelezők?
A nagy mezőgazdasági vállalkozások által ellenőrzött teljes földterület több mint kilencmillió hektár, ami meghaladja Ukrajna szántóterületének 28 százalékát. A legnagyobb földbirtokok ukrán oligarchák és külföldi érdekeltségek, európai, észak-amerikai, valamint Szaúd-Arábia befektetési alapok keveréke. Ezek a cégek holdingtársaságok, és működésüket általában leányvállalatokon keresztül végzik. Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára az Agroképben közölt írásában foglalta össze a Okland Institute tanulmányának idevágó megállapításait.
A 10 legnagyobb ukrajnai mezőgazdasági cég néhány adata:
1) Kernel Holding S.A. (582 000 hektáron gazdálkodik), cégbejegyzés helye: Luxembourg
2) UkrLandFarming (403 000 hektár): Ciprus
3) MHP S.E. (360 000 hektár): Ciprus
4) TNA Corporate Solutions LLC (295 000 hektár): USA
5) NCH Capital (290 000 hektár): USA
6) Astarta Holding N.V. (264 000 hektár): Hollandia
7) Industrial Milk Company (IMC) S.A. (218 000 hektár): Luxembourg
8) PIF Saudi (228 000 hektár): Szaúd-Arábia
9) Agroton Public Limited (120 000 hektár): Ciprus
10) Nibulon (82 000 hektár): Ukrajna
Milyen befektetők állnak a nagy ukrán agrárcégek mögött?
Az 5. legnagyobb, 290 ezer hektáron gazdálkodó NCH Capital legnagyobb befektetői között ott van a:
– Dow Chemical nyugdíjalap (USA)
– Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)
– General Electric nyugdíjalap (USA)
– Lockheed Martin nyugdíjalap (USA)
– Harvard Egyetem (USA)
– Michigan Egyetem (USA)
Nehezen áttekinthető szövevényes befektetői összefonódások
Az Okland Institute szerint a londoni székhelyű Heptagon Capital LLP magánbefektetési cég, amely 12,36 milliárd USD értékű vagyont kezel, részvényekkel rendelkezik a legnagyobb ukrán agrárcégben, a Kernelben, a harmadik legnagyobb MHP-ben és a hatodik Astartában. A Kopernik Global Investors LLC-vel együtt kezeli a Kopernik Global All-Cap Equity Fundot, amely a mezőgazdaságban, a pálmaolaj-termelésben, az arany- és ezüstbányászatban, az urántermelésben és a földgázkitermelésben birtokol részesedéseket. A Norges Bank Investment Management mindkét fentebbiben részesedéssel rendelkezik, és kezeli a Norvég Kormányzati Nyugdíjalapot, az Olajalapot, amely Norvégia szuverén vagyonalapja.Több mint 1,4 billió USD értékű vagyonával a világ részvénypiacának legnagyobb egyedi tulajdonosa. A világ tőzsdén jegyzett társaságainak összes részvényének 1,5 százalékát ellenőrzi, és 2020-ban Ukrajna negyedik legnagyobb befektetője volt.
A bankok az oligarchákat támogatják
A most zajló ukrajnai földreform elsődleges haszonélvezői az agrárüzleti érdekeltségek és az oligarchák lesznek, akik a kezdeti privatizációs hullám során szerezték vagyonukat. A nagy agrárvállalkozások támogatásával a nemzetközi pénzintézetek a nagyléptékű monokultúrán alapuló ipari mezőgazdasági modellt támogatják, amelyről régóta bebizonyosodott, hogy környezeti és társadalmi szempontból romboló hatású. A negatív hatások közé tartoznak a következők: a biológiai sokféleség és a talaj termékenységének csökkenése, a magas szén-dioxid-kibocsátás, a talajromlás, valamint a talaj és a víz kémiai szennyeződése, ami jelentős hatással van az emberek egészségére. Ezzel szemben Ukrajna kis- és közepes gazdálkodói döntő szerepet játszanak az ország élelmezésbiztonságának szavatolásában. Ők állítják elő az ország mezőgazdasági termelésének több mint 50 százalékát, beleértve a burgonya 99 százalékát, a zöldségfélék 89 százalékát, a tej 78 százalékát és a marhahús 74 százalékát. A legtöbb kistermelőnek azonban nagyon korlátozott hozzáférése van a finanszírozáshoz.
Az Ukrajnából a szomszédos országokba irányuló egyes mezőgazdasági termékek behozatali tilalmának szeptember 15-ig tartó hatályát meg kellene hosszabbítani – jelentette ki Nagy István agrárminiszter csütörtökön Varsóban, lengyel hivatali kollégájával, Robert Telusszal közösen tartott sajtóértekezleten.
Nagy István méltatta az öt uniós tagállam – Lengyelország és Magyarország mellett Bulgária, Románia és Szlovákia – közös fellépését az ukrán gabonaügyben. A közös akaratérvényesítésnek köszönhetően ma már nem nemzeti, hanem európai uniós intézkedések hatására tudjuk védeni határainkat és a gazdáinkat – emelte ki.
Mindez azonban ideiglenes helyzet, amely jelenleg szeptember 15-ig van érvényben
– tette hozzá.
Robert Telus miniszterrel abban egyeztek meg, hogy ez a határidő túl rövid, hiszen például a kukorica aratása akkor még sok esetben tart, ezért mindenképpen hosszabbítást szeretnének elérni.
Közölte továbbá: lengyel kollégájától arra kért mandátumot, hogy a török féllel új gabonakiviteli tengeri útvonalak megnyitásáról tárgyalhasson a meglévő három fekete-tengeri kikötő mellett.
Úgy látta: a jelenlegi szolidaritási útvonalak nem teljesítik szerepüket, mivel a termékek az Ukrajnával szomszédos országokban maradnak.
Korábban 40-50 tonna gabona maradt nálunk, most 2,5 millió tonnáról van szó
– érvelt az agrárminiszter.
A cél az, hogy bővüljön a hagyományos tengeri szállítási útvonal, amelyen most az ukrán termékeknek csak a 12 százaléka megy ki
– mondta. Ezzel csökkenne a nyomás a szárazföldi útvonalon, és csökkenne az EU belső piacaira nehezedő nyomás is.
Fontosnak nevezte az öt uniós tagállam együttműködésének fenntartását és bővítését. Robert Telus fontosnak ítélte a fekete-tengeri út bővítésére irányuló magyar kezdeményezést, amelyet Varsó támogatni fog. Egyúttal aláhúzta a szárazföldi szállítási útvonalak fejlesztésének szükségességét.
Telus elismerően beszélt a magyar fél érdemeiről a gabonaügyben létrejött öt tagállami koalíció létrehozásában. E szövetség fellépése nélkül az Európai Bizottság (EB) egyáltalán nem látná a problémát – jegyezte meg.
A lengyel miniszter is hangsúlyozta, hogy fontos e szövetség fenntartása.
Ha ma nem kényszerítjük rá az EB-t, hogy ennek kezelésére valódi eszközöket dolgozzon ki, a probléma visszaüt
– jelentette ki.
Közölte továbbá: a magyar kollégájával megállapodtak abban, hogy közös találkozót szerveznek Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai és élelmiszeripari miniszterrel, hogy közös megoldásokat keressenek a gabonaimport problémájának megoldására.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
