kulcsár edina
Megint lebuktak.
A brüsszeli pénzcsapok kinyíltak a Soros-szervezetek és a baloldalhoz közel álló civil szervezetek számára. Donáth Anna, a Momentum volt elnöke, jelenlegi EP-képviselője szerénytelenül be is jelentette, hogy mindez az ő érdeme. Tavaly decemberben így írt minderről: „Személyes küldetésemnek tekintettem, hogy a lehető legtöbb forrást küzdjem ki a magyar civileknek. […] Küzdelmem első sikere 2020 decemberében érkezett: 641 millió helyett sikerült közel másfél milliárd eurót megszavaznunk a civileknek az európai értékekkel, esélyegyenlőséggel, állampolgári jogokkal és a nők elleni erőszakkal foglalkozó projektekre. A két évvel ezelőtti munka eredménye pedig most a magyar civilekhez is elért. Négy magyar civil szervezet összesen 1,4 milliárd forintot kapott ebből a keretből. A pénzt a magyar civilek között fogják pályázati rendszer keretében szétosztani”. Donáth külön sikernek könyvelte el, hogy „az EU ezt a támogatást közvetlenül a civileknek osztja, a tagállamok kormányainak beleszólása nélkül”.
Eközben az Ursula von der Leyen nevével fémjelzett
Európai Bizottság minden erejével igyekszik megfosztani Magyarországot a nekünk jogosan járó forrásoktól, amelyeket többek között a tanárok béremelésére költenénk.
A szóban forgó 1,4 milliárdos összeget az Ökotárs Alapítvány vezette négytagú konzorcium nyerte el, amelynek további tagjai az Autonómia Alapítvány, a Kárpátok Alapítvány–Magyarország és a Közösségfejlesztők Egyesülete. Ezen szervezetek rendszeres résztvevői a kormányellenes tüntetéseknek. Az Ökotárs vezetője, Móra Veronika 2021-ben például azt hangoztatta, hogy ki kell állni a Stop, Soros! törvényjavaslat ellen, amelyet az Országgyűlés azért alkotott, hogy a milliárdos spekuláns által finanszírozott szervezetek átláthatóbban működjenek.
Donáth Anna 2023 tavaszán a Magyar Hangnak nyilatkozott a Momentum és a civil szervezetek közötti kapcsolatokról, amely alapján az a kép rajzolódik ki, hogy az EP-képviselő korántsem önzetlenül igyekszik forrást biztosítani a kormányellenes civileknek.
Az ugyan eddig is világos volt, hogy a baloldal természetes szövetségesként tekintenek a nyitott társadalom ideológiáját propagáló, Soros György által finanszírozott szervezetekre, azonban eddig ritkán fordult elő, hogy egy-egy ellenzéki politikus ezt nyíltan be is ismerte volna. Márpedig nemrég ez történt.
A Kompország című YouTube-műsorban Donáth arról beszélt, hogy „érdekes dolog, hogy mikor hogyan használjuk a civileket” a politikában. A korábbi pártelnök különbséget tett kulturális, emberi jogi vonalon tevékenykedő civilek és azon szervezetek között, amelyek helyi ügyekben akár az önkormányzati választásokon is indulnak. Donáth szavaiból az derült ki, hogy a mind a kétféle szerveződést szövetségesnek tekinti, ami evidens, mivel számos tüntetésen, megmozduláson közösen volt jelen a párt és a Soros-féle szervezetek.
Donáth Anna annyiban mégis különbséget tesz a civilek kapcsán, hogy azon helyi szerveződéseket, amelyek politikával foglalkoznak, éppolyan partnernek tekinti, mint a szövetséges pártokat.
– Nyilván máshogy rendeződnek és más a célkitűzésük, általában ezek az egyesületeket a helyi érdekérvényesítésről szólnak – mondta a politikus, aki a „jászberényi modellt” tartotta sikeresnek.
Ismert, hogy 2019-ben egy hajszálnyi előnnyel ugyan, de a baloldal nyert Jászberényben, majd a ciklus közben patthelyzet alakult ki a képviselő-testületben, ezért 2023 januárjában új választást írtak, miután az önkormányzat legfőbb döntéshozó szerve feloszlatta magát. A voksoláson a baloldali képviselők már nem merték felvállalni pártjaikat, helyette egy civil szervezet neve és logója alatt indultak. A Közösen Jászberényért Egyesület végül jelentős többséget szerzett.
A volt pártelnök szerint a siker titka az volt, hogy a választók azt gondolták, ez a helyi civil szervezet a helyiek érdekeit képviseli, és „nem egyszerűen oda tették őket, nem egyszerűen ugródeszkaként használják a polgármesteri széket” – fogalmazott a volt elnök. Vagyis a lényeg – vonhatjuk le a konklúziót –, hogy a helyi civil szervezet logója eltakarja a pártok logóját.
A politikusokat a tagjaik között tudó, a településeket irányító civil szervezetek pedig minden bizonnyal sikerrel pályázhatnak majd az Ökotárs által kiosztandó forrásokra. A szervezet 1,4 milliárd forintot pályáztat meg a következő három évben „a jogállamiság, a demokrácia, az egyenlőség és az emberi jogok védelme és népszerűsítése érdekében dolgozó hazai civilek”.
Cseh Katalin és Donáth Anna a Momentumból, valamint Munk Veronika, a Telex alapítója is részt vett Soros György fiának rendezvényén az ausztriai Alpbachban – derül ki Bohár Dániel, a Megafon véleményvezérének bejegyzéséből.
Soros György fia a közösségi oldalán azt írta: örömmel töltötte el, hogy a rendezvényen beszélhettek Európa és a Nyílt Társadalom Alapítványok jövőjéről. Mint kifejtette, elkötelezettebbek az európai projektek iránt, mint valaha.
Korábban beszámoltunk arról, hogy Alex Soros, Soros György fia, a Soros-birodalom örököse a Politicónak írt véleménycikkében bejelentette, hogy
nem távoznak a Soros-szervezetek Európából.
Alex Soros írásával arra az augusztusban megjelent hírre reagált, amiről mi is beszámoltunk, miszerint a szervezet megszünteti tevékenységét az Európai Unióban, és a világ más részeire helyezi át forrásait.
Ez nem a támogatások mértékéről szól, hanem a prioritásokról, mivel a finanszírozás fókusza ismét a kontinens keleti részére helyeződik
– írta. Alex Soros cikkében félrevezetőnek nevezte azokat a híreket, amelyek a kivonulásról születettek. Szerinte mindössze arról van szó: itt az ideje a változásnak. Elmondása szerint már két ilyen nagy változás volt az alapítványok életében, a berlini fal leomlása után, amikor Kelet-Európa vált számukra prioritássá, valamint 2008 után, mikor fokozták a tevékenységüket Brüsszelben.
Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy Alex Soros, Soros György fia, a Soros-birodalom örököse a Politicónak írt véleménycikkében bejelentette, hogy
nem távoznak a Soros-szervezetek Európából.
Alex Soros írásával arra az augusztusban megjelent hírre reagált, amiről mi is beszámoltunk, miszerint a szervezet megszünteti tevékenységét az Európai Unióban, és a világ más részeire helyezi át forrásait.
Ifjabbik Soros véleménycikkében most mindezt cáfolja.
Az olyan hírek, amelyek szerint a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) és Soros „elhagyja Európát”, félrevezetők. Nem távozunk.
− írja Alex Soros, hozzátéve, hogy Európa továbbra is „óriási stratégiai jelentőséggel bír” az OSF 1980 óta végzett tevékenysége szempontjából.
– A magyar jobboldalon senki sem vette komolyan azt a nyáron napvilágot látott sajtóhírt, hogy Sorosék megszüntetnék európai tevékenységüket. Ezt a hírt ma maga Alex Soros cáfolta meg.
Kiderült, hogy az értesülés az egykori jereváni rádiós viccet idézi, hiszen „nem osztogatnak, hanem fosztogatnak”, tehát Sorosék nem kivonulnak, hanem inkább erősíteni fogják a kelet-európai jelenlétüket – nyilatkozta lapunk megkeresésére Pindroch Tamás.
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője elmondta:
– Fokozta a szkepszisünket a Soros-birodalmon belüli őrségváltás; Soros György a dinasztia új uralkodójának tavaly év végén nevezte ki Alex Sorost. Nézzük, ez pontosan mit is jelent: amellett, hogy ő lett a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) igazgatója, a 25 milliárd dolláros befektetési tőkealapot, a Soros Fundot is ő irányíthatja. Ebből a vagyonból finanszírozzák az OSF munkáját. Ennyit az anyagi lehetőségekről. Nagyon nagy veszélyt jelent, hogy Alex közlése szerint az alapítvány munkájának átalakítása után a fókuszt áthelyezik Kelet-Európába.
Kifejtette:
– Az ifjú örökös a „beiktatása” után rögtön közölte, hogy „politikusabb” beállítottságú, mint az apja, tehát az eddigieknél is szélsőségesebb, nemzetellenes hálózati munkát várhatunk tőlük. Nem is váratott magára ennek igazolása: az Európai Bizottság belügyminiszteri tanácsa június elején újra úgy döntött, hogy bevezeti az eredetileg Soros György által meghirdetett migránskvótarendszert. Ez a gazdasági bevándorlók kötelező szétosztását jelenti az uniós tagállamokban.
– A Soros-hálózat tehát Alex hatalomátvétele után turbófokozatba kapcsolt, ennek köszönhetően az új főnök első politikai sikerét könyvelhette el az Európai Bizottságban. Ez egyértelmű jelzés volt, hiszen a Nyílt Társadalom Alapítványok NGO-i, illetve az uniós hivatali és döntéshozói apparátus teljesen összefonódott. Ugyanez igaz egyébként az Egyesült Államokban is, ahol a baloldali kormányzat és a Soros-hálózat embereire épül, a geopolitikai és a társadalompolitikai céljaik is ugyanazok. Emellett nyíltan háborúpártiak és az erőszakos demokráciaexport lelkes híveinek is számítanak – szögezte le.
Hozzátette:
– Az új uniós kvótadöntés bizonyíték volt arra, hogy a fiatal Soros dinamizálja az eddig is erős hálózati működésüket, és mindent megtesznek azért, hogy a migránsok elárasszák az öreg kontinenst. A cél ezzel is egyértelmű: az európai nemzetállamokat és a kereszténységen alapuló kultúránkat meg akarják szüntetni. Ebben a törekvésben Nyugat-Európa politikai elitjében már szövetségesekre találtak, viszont Kelet-Közép-Európa, főképp Magyarország és Lengyelország ellenáll. Alex Soros fő stratégiája, hogy a térségünkbe, illetve Ukrajnába még nagyobb erőforrásokat csoportosít át, és minden erejével azon lesz, hogy politikailag befolyásolja ezeket az államokat. A jövő nyári uniós választások előtt fel fognak erősödni a Magyarország elleni brüsszeli és washingtoni támadások. Azon lesznek, hogy az őket kiszolgáló hazai baloldali ellenzéket támogassák, ezzel a háború-, LMBTQ- és a migránspárti hangokat erősítsék a magyar nyilvánosságban.
– A Soros-hálózat mindent egy lapra tesz majd fel, hogy az Európai Uniót vezető globalista, progresszív baloldali többség megőrizze hatalmát a szuverenista erőkkel szemben – hangsúlyozta a vezető elemző.