A baloldali szavazók is kiábrándultak a baloldali politikusokból

Az ellenzéki szavazó a sajátjainak, a baloldali politikusoknak sem hisz – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Nagy Ervin, akit Vona Gábor pártalapítása, valamint a közelgő európai parlamenti, és önkormányzati választások apropóján kérdeztünk. A XXI. Század Intézet elemzője kifejtette mi az oka annak, hogy mindenki elnök, vagy legalábbis vezető politikus akar lenni a baloldalon. Elárulta azt is, szerinte milyen sorsa juthat Vona Gábor új pártja.

Hirdetés

Minél több párt van és lesz, a választópolgár annál inkább zavarodik meg és fordul el a baloldaltól. Mára ott tartunk, hogy az ellenzéki szavazó a sajátjainak, a baloldali politikusoknak sem hisz. Elvesztették a bizalmat, mert politikusaik elárulták az ellenzéki oldal legfontosabb motiváló erejét, a reményt – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője, akit Vona Gábor pártalapítása,  valamint a közelgő európai parlamenti, és önkormányzati választások apropóján kérdeztünk.

Az utóbbi időben Vona Gábor mellett a Jobbikból kilépő Jakab Péter, a baloldal volt közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter és nemrég az MSZP-t faképnél hagyó Mesterházy Attila is bejelentette, hogy önálló politizálásba kezd és saját pártot/mozgalmat alapít. Nagy Ervin ennek kapcsán kifejtette: soha ennyi baloldal párt nem versengett még az ellenzéki szavazók bizalmáért, ahogy a rendszerváltoztatás óta sem volt ilyen sok frakció a parlamentben. 

Mindenki a saját, önös érdekeit nézi a baloldalon

A XXI. Század Intézet elemzője elmondta: ennyi pártot nem tud és nem is akar eltartani a baloldali szavazótábor. Ennek ellenére egyre csak szaporodnak a szervezetek, mindenki saját, önös érdekeit nézi és anyagi egzisztenciáját félti az elemző szerint, aki úgy látja, hogy sem szellemi muníció, sem pedig szorgalom nincs arra a baloldalon, hogy építkezzenek és valami összefüggő érvényes politikai állítást tegyenek Magyarországról. 

– tette hozzá. Nagy Ervin megállapította: az ellenzék permanens politikai válságban van az érvényes mondanivaló hiánya, a politikai elit kontraszelekciója, valamint a baloldal elaprózódása miatt. – Nincs olyan politikai cél, ami mögé társadalmi többséget tudnának állítani, a vezető politikusok politikai teljesítmény nélkül, sokszor botrány okozással vagy káromkodással tudtak a pártjukon belül előre jutni. EP-választások tisztán listás voksolás, azaz pártokra szavazunk, míg az helyhatóságin polgármesterekre, illetve képviselőjelöltekre, azaz személyekre. Tehát úgy kell országosan versenyezniük a szavazók bizalmáért, hogy közben helyben megállapodásokat kell kötniük, ami ebben az elaprózott, egymással perlekedő, történelmi töredezettségű baloldalon jelenleg kivitelezhetetlen – jelentette ki.

Célok a közelgő választásokon

Az elemző szerint az ellenzék számára a 2024-es EP-, és önkormányzati választásokon az a cél, hogy „tisztuljon kép, lássák a valódi erővonalakat”. „Az ellenzéki szavazó legfontosabb elvárására, a baloldal megújulására semmi esélyt nem látok, inkább lesz kétségbeesett helykeresés és küzdelem a politikusi fizetésekért – legalábbis önkormányzati szinten, hisz az EP-választásokon a Momentumon és a DK-n kívül a többieknek kevés esélyük lesz helyeket szerezni” – mondta. 

Úgy véli a mostani nagy médiafigyelem az év végére le fog csendesedni, és szükségszerűen kudarc vár rájuk. Az elemző szerint a kormánypártok célja hogy megtartsák azt az előnyt, amit a 2022-es választásokon kiharcoltak. – Összességben hasonló eredményre számítok a részükről, mint 2019-ben, hisz a frontvonalak befagytak és az infláció sem tudta erodálni a népszerűségüket. A DK lehet relatív győztese még az EP-választásoknak, hisz ha a Jobbik és az MSZP kiesik, akkor azok a szavazók vélhetően oda fognak áramlani, azaz akár hasonló számú szavazattal több képviselőjük lehet 2024-től, szemben a Momentummal, ami lépéshátránya behozhatatlannak tűnik – zárta gondolatait az elemző.

Vona Gábor bocsánatot kért a nemzeti radikálisoktól, ha megbántotta őket, majd közölte, ügyek mentén a DK-val is hajlandó együttműködni.

„Élni és élni hagyni” felirat mögött kezdte beszédét Vona Gábor a Második Reformkor zászlóbontásán. A politikai palettára ismét visszatérő pártelnök – ahogy azt az elmúlt években már megszokhattuk – öt pontban vázolta fel pártja szerepét, céljait, ügyeit.

Vona Gábor elmondta, azért döntött a pártalapítás mellett, mert változásra van szükség, és úgy érzi, van olyan cél, amiért érdemes változni. Megítélése szerint ma Magyarországon az ember vagy sorosista, vagy orbánista, ezzel szemben a Második Reformkor olyan országot szeretne, ahol a társadalom nem az egyik vagy a másik oldalon áll. 

– fogalmazott Vona. 

Bocsánatkérés öt év után

Az újdonsült pártelnök saját szerepéről beszélve felidézte, 2018-ban lemondott a Jobbik vezetéséről, kilépett a politikából, de nem csak azért, mert megígérte, ha a Jobbik nem kerül kormányra, ő távozik. 

 – mondta Vona, aki egyébként annak idején még a Momentummal és az LMP-vel való együttműködést is szorgalmazta. 

Úgy folytatta, sok volt benne a kérdőjel, időre volt szüksége, míg a kérdéseire választ talált, de szerencsére mára a kérdő mondatokat felváltották a kijelentő mondatok. 

Közölte azt is, tudja, sokan úgy emlékeznek rá, mint a Jobbik elnöke, aki elárulta őket, tőlük most bocsánatot kért.

– mondta Vona, aki jelezte, a továbbiakban nem akar a múlttal foglalkozni, nem ez a feladat, neki a jelenre és a jövőre kell koncentrálnia.

Együttműködés az ügyek mentén

A Második Reformkorról mint pártról a pártelnök azt mondta, inkább politikai szemlélet alapján akarnak tevékenykedni, ki akarnak törni a szűkre szabott pártszerűségből. – Azt szeretnénk, ha lennének közös ügyeink, közös vitáink, céljaink között szerepel a kompromisszum is. 

Bárkivel együttműködünk az ügyeink mentén, de senki nem lesz politikai szövetségesünk, mert a saját identitásunkat nem adjuk fel – hangsúlyozta a nemzeti radikális Jobbik lelkét elvevő, abból néppártot kreáló Vona Gábor.

Pártja külpolitikájáról azt mondta, 

 – Ez nem Nyugat-majmolás vagy Kelet-gyűlölet, ez geopolitika – állította. Emellett közölte azt is, a jövő évi önkormányzati választáson nem indulnak, már csak azért sem, mert pártmentes önkormányzatokban hisznek, de az EP-választásra nagyon készülnek. – Az Európai Parlamenti választás egyik tétje, hogy kik képviselik Magyarországot. A másik tétje belpolitikai, hiszen a jövő évi voksolásból kiderül, melyik párt hogyan szerepel majd a 2026-os országgyűlési választáson, illetve, hogy milyen kormány lesz – emelte ki Vona Gábor.