Tovább bővült az ukrán "fekete-lista"

Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) a világ két vezető dohányipari vállalatát, a Philip Morris Internationalt és a Japan Tobacco Internationalt is felvette a háború nemzetközi támogatóinak listájára - írja az epravda.com. ua. Mindkét cég folytatja üzleti tevékenységét Oroszországban, és jelentős adókat fizet a költségvetésébe, így az orosz hadsereget is támogatja.

Az amerikai Philip Morris International a világ több mint 180 országában értékesíti termékeit. A leghíresebb márkáik a Marlboro, a Parliament, a Bond, a Chesterfield, az L&M, a Next, a HEETS (dohányrudak az IQOS elektronikus dohányfűtőrendszerhez).  A Philip Morris International dohánypiaci részesedése Oroszországban 2019-ben 30,1% volt.
A NAZK hangsúlyozza, hogy a Philip Morris International befektetéseinek teljes volumene az Orosz Föderációban meghaladja a 2 milliárd dollárt. A  társaság árbevétele az Ukrajna elleni orosz invázió első évében 8%-kal, 140,3 milliárd rubelre nőtt, a nettó nyereség pedig 48,2 milliárd rubelre, és 136 millió dollárnak megfelelő jövedelemadót fizettek be az orosz költségvetésbe.
 

A Japan Tobacco International (JTI) vezető szerepet tölt be az orosz dohánypiacon (a vállalat piaci részesedése körülbelül 34,9%.) 
A cég portfóliója magában foglalja a Winston, LD, Mevius, Camel, Sobranie nemzetközi márkákat. Az elmúlt 20 évben a JTI orosz gazdaságba történő befektetései meghaladták a 4,6 milliárd dollárt. A vállalat 2020-as adóbefizetése az orosz költségvetés bevételének 1,4% -át biztosította. 
2022-ben az orosz piac mintegy 2 milliárd dollárt termelt a JT Group számára, ami a 2022-es konszolidált bevételének körülbelül 11%-a.
Annak ellenére, hogy a JTI képviselői kijelentették, hogy a JT Group felfüggesztette új beruházásait és marketingtevékenységeit az Orosz Föderációban, a vállalat továbbra is folytatja a termékek gyártását és forgalmazását Oroszországban.

EZ csak a jéghegy csúcsa, ugyanis a Kijevi Közgazdasági Főiskola (KSE) és a B4Ukraine civil szervezet közös jelentése szerint az oroszországi leányvállalatokkal rendelkező nemzetközi cégek számos egyéb adót is fizetnek, beleértve az alkalmazottak fizetését terhelő jövedelemadót, a társadalombiztosítási befizetéseket és a hozzáadottérték-adót (ÁFA).

Továbbra is jelen vannak az orosz piacon az olyan sokak által ismert márkák, mint a Burger King, Danone, Auchan, Gorenje, Pepsi, Metro AG, Globus, Mars, Philip Morris, Samsung, Kia Motors, Toshiba, Benetton, Lacoste, Zeiss, Zepter, Unilever, Raiffeisen Bank, a Qatar Airways, az Emirates légitársaság, energetikai és gyógyszeripari gyártók. 

A Yale Egyetem kutatói szerint egyes Oroszországban működő nyugati cégek beruházásokat ugyan nem indítanak, de folytatják a termelést, és vannak olyan társaságok is, melyekre nem vonatkoznak szankciók, például a gyógyszer- és élelmiszergyártókra.
A KSE kimutatásában az áll, hogy tavaly az amerikai cégek érték el a legnagyobb összbevételt Oroszországban, és 712 millió dollár profitadót fizettek be a Kreml kasszájába.
A második helyen a német cégek állnak 402 millió dolláros nyereségadóval. 
A legnagyobb dohányt a dohányipari óriások és az alkoholt forgalmazó cégek kaszálták, 24 milliárd dollárral. 
 

Közülük a Philip Morris, a Marlboro cigaretták Egyesült Államokon kívüli eladója 2022-ben 7,9 milliárd dollár bevételt termelt, és 206 millió dollár nyereségadót fizetett. A Philip Morris februárban azt mondta, hogy inkább megtartja üzletét Oroszországban, mintsem olcsóbban adja el, mint amennyit ér.
A Japan Tobacco International japán-svájci dohányipari óriáscég 7,4 milliárd dollár bevételt termelt Oroszországban 2022-ben, 1,5 milliárd dollárral többet, mint 2021-ben, ami a legnagyobb növekedés a társaságok közül.  2022-ben 193 millió dollár nyereségadót fizetett a társaság.

A fogyasztási cikkek szektorába tartozó cégek 2022-ben 21 milliárd dolláros árbevételre tettek szert Oroszországban.
A több mint 3 milliárd dolláros árbevételt elérő Danone megpróbál orosz vevőt találni helyi üzletére, de ez eddig nem járt sikerrel. A Nestle korlátozta egyes tevékenységeit.
Az amerikai Mars édességgyártó 2022-ben Oroszország egyik legnagyobb adófizetője volt, 99 millió dollár nyereségadót fizetve. Idén januárban a Mars bejelentette, hogy csökkentette oroszországi üzleti tevékenységének egyes részeit.

Az energetikai cégek közül a francia TotalEnergies 269 milliárd rubelre (3,2 milliárd dollár) tett szert tavaly az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) értékesítéséből, ez 106 százalékos növekedés az egy évvel korábbi értékhez képest. 
A nagy-britanniai BP is 35 százalékkal, 150 millió rubelre tudta növelni oroszországi profitját. Ez körülbelül 1,7 milliárd dollárnak felel meg elsősorban a megnövekedett világpiaci nyersanyagáraknak köszönhetően - írta a merkur.de.
 

Az osztrák Raiffeisen Bank International (RBI) bevételének több mint felét az oroszországi üzlet hozta 2022-ben. A nyeresége az előző évhez képest négyszeresére, csaknem 141 milliárd orosz rubelre nőtt. 
Élelmiszeripar: Két amerikai vállalat is erőteljes növekedést tudott elérni tavaly Oroszországban. 
A PepsiCo. 45 milliárd rubelre (mintegy 534 millió dollárra) növelte nyereségét olyan márkákkal, mint a Pepsi, a 7 Up és a Rockstar, míg az édességgyártó Mondelez (olyan márkákkal, mint a Milka, Jacobs, Toblerone, Oreo) 27 milliárd rubel (321 millió dollár) többlettel került a harmadik helyre. 
Az orosz szankciók egyik nyertese a svájci Fractal Shipping hajózási társaság, amely orosz olajat szállít a világ óceánjain.

A Makronóm Intézet friss elemzésben foglalkozik azzal, hogy pontosan kik a legnagyobb nyertesei az orosz olajra kivetett szankcióknak.

Kudarc az orosz olajra kivetett ársapka

Az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán az orosz nyersolajra és olajtermékekre a Nyugat behozatali tilalmakat és korlátozásokat vetett ki, hogy csökkentsék Moszkva jelentős, a GDP 5-10 százalékát kitevő, csak az invázió kezdete óta 244 milliárd eurót elérő olajbevételeit. A nyers kőolaj, majd a finomított kőolajtermékekre bevezetett, szinte teljes importtilalom mellett az EU és a G7 országai Ausztráliával kiegészülve 2022. december 5-ével 60 dollár/hordó értékű ársapkát  vezettek be a tengeren szállított orosz (Ural típusú) kőolajra. Az érték felülvizsgálatára kéthavonta van lehetőség, erre azonban eddig még nem került sor.

A NYUGATI VÁLLALATOK ÍGY NEM SZÁLLÍTHATNAK OLYAN OROSZ KŐOLAJAT, AMELYET AZ ÁRSAPKA FELETT ÉRTÉKESÍTETTEK, ÉS NEM IS NYÚJTHATNAK AZ ILYEN SZÁLLÍTMÁNYOKRA BIZTOSÍTÁST VAGY KÖLCSÖNT.

A szankciók Oroszország exportbevételeinek komoly, napi 160 millió eurós csökkenéséhez vezettek, és a nyugati politikai kommunikáció is előszeretettel hangoztatja az intézkedés eredményességét. A visszaesés azonban időszakosnak bizonyult: áprilisra Moszkva már az ársapka bevezetése óta elért legnagyobb olajbevételt könyvelhette el. Az orosz árbevétel-növekedés hátterében egyrészről az Ural olaj árának áprilisi időszakos emelkedése, másrészről pedig az ársapka rendelkezéseinek betartása körüli hiányosságok állnak.

Ázsiai országok „mossák tisztára” az orosz olajat

Ilyen hiányosságnak számítanak azok a kiskapuk, amelyeken keresztül az orosz kőolaj mégis eljuthat a nyugati országokba. Az ársapkát bevezető országok ugyanis növelték a finomított olajtermékek importját azokból az államokból, amelyek az orosz nyersolaj legnagyobb importőreivé váltak: ide tartozik India, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr és Kína is.

A felsorolt öt országot a finn CREA kutatóintézet elemzése„mosodaországoknak” nevezte el, mivel nyers kőolajat vásárolnak Oroszországból, a saját üzemeikben feldolgozzák azt, majd az így „tisztára mosott” olajtermékeket értékesítik, többek közt a Nyugatnak is. Ez jelenleg legális módja az olajtermékek exportjának a szankciókat bevezető országok irányába, mivel a termék származási helyének jogilag az az ország minősül, ahol a nyersolajat feldolgozták.

Az invázió kezdetét követő egy évben a tengeri úton a mosodaországokba importált orosz nyersolaj mennyisége 140 százalékkal nőtt a megelőző 12 hónapos időszakhoz képest (1. ábra). Az ársapka bevezetése óta ez az öt ország fogadja Oroszország nyersolajexportjának mintegy 70 százalékát, melynek köszönhetően az orosz olajexport volumen júniusban már a napi 3,8 millió hordót is elérte, ami 15 százalékkal magasabb, mint az ukrajnai inváziót megelőző 12 hónap átlaga.

Mind mennyiség, mind érték alapján a kínai finomított olajtermékek nyugati importja ugrott meg a legnagyobb mértékben, messze a történelmi szintek fölé emelkedve. Mindazonáltal, Kína már a szankciókat megelőzően is jelentősen növelte olajtermék-kivitelét: 2022 negyedik negyedévében elérte a 2,9 millió tonnát, ami 150 százalékkal volt magasabb a 2022. átlagos negyedéves értékénél. Az ársapka-koalíció ebből az öt mosodaországból az orosz invázió utáni egy évben a megelőző évhez képest 10 millió tonnával (26 százalékos növekedés), értékben 18,7 milliárd euróval (80 százalékos növekedés) több finomított olajterméket importált. A legtöbb olajterméket (20,1 millió tonnát) az EU vásárolta fel 17,7 milliárd eurónyi áron.Az orosz nyersolajból finomított termékek tehát a szankciók ellenére utat találnak a nyugati piacokra, még akkor is, ha a mosodaországok nem csak orosz nyersolajat dolgoznak fel és értékesítenek tovább.

600 „szellemhajó” vesz részt a szankciók kijátszásában

Az orosz kőolaj szállítmányozásában a nyugati vállalatok központi szerepet játszanak: az Oroszországból a mosodaországokba olajat szállító hajók többségének EU-s vagy G7-beli, illetve norvég a tulajdonosa és/vagy a biztosítója. Az adatokból azonban kiolvasható, hogy a nyugati hajók részesedése lassan, de biztosan csökken az ársapka bevezetése óta (2. ábra). A szankciók mentén eljáró nyugati szállítmányozók és biztosítók nem meglepő módon azzal szembesülnek, hogy egyre kevesebb bevételhez jutnak az orosz olajszállításból, mivel helyüket kezdik átvenni a szankciókat és Nyugat diktálta szabályokat figyelmen kívül hagyó, többek között orosz, kínai és indiai vállalatok.

Habár Oroszország lehetőségeit valóban szűkíti, hogy kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja külföldre szállíttatni az olajat, itt is nyílt egy kiskapu azáltal, hogy megjelent egy 600 tankerhajóból, a teljes globális flotta 10 százalékból álló „szellemflotta”. Ez a flotta kisebb léptékben korábban is létezett, és az olyan szankciók sújtotta országok kőolaját szállította, mind Irán vagy Venezuela.

AZ OROSZORSZÁG ELLENI SZANKCIÓK NYOMÁN AZONBAN MEGUGROTT EZEKNEK A HAJÓKNAK A SZÁMA.A szellemhajók nyomon követését megnehezíti, hogy rendre meghamisítják a nyomkövetőik által kibocsátott jeleket, elfedve valódi úticéljukat a felügyelő hatóságok elől. Ezekben az esetekben műholdképek alapján lehetne beazonosítani, hogy a hajók hol tartózkodnak, viszont erre korlátozott a kapacitás.

Mi lesz a nyugati szankciókkal?

A nyugati világ kényes helyzetbe került, ugyanis a szankciókat nem vonhatják vissza az azzal járó nemzetközi presztízsvesztés miatt. A mosodaországok tevékenységéből azonban látszik, hogy továbbra is komoly kereslet van Nyugaton az orosz eredetű olaj iránt, még akkor is, ha az közvetett úton érkezik. A nyugati vállalatok részesedése a tengeri olajszállítmányozási piacon pedig, bár még mindig 50 százalék feletti, lassú csökkenésnek indult.

A Moszkvával szembeni keményebb fellépést támogató politikai erők gyakran hangoztatják, hogy az ársapka jelenlegi szintje túl magas, és érdemes lenne akár 30 dollárra csökkenteni, hogy az még inkább visszavágja az orosz bevételeket (a termelési költségek 15 dollár/hordó körül mozognak).

A szigorítás azonban azzal fenyegetne, hogy a világ termelésének 12 százalékát kitevő orosz kőolaj jóval kisebb mértékben jutna el a világpiacra, mivel Moszkva aligha értékesítené azt ilyen nyomott áron. Mindez jelentős drágulást idézne elő.

Felröppentek hírek arról is, hogy az EU másodlagos szankciókat vezetne be azokkal az országokkal szemben, amelyek segítenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat.Ez azonban veszélyes fegyver, amellyel az EU minden bizonnyal nem mer élni: Kína és Törökország mára olyan súlyú globális szereplőkké váltak, hogy az EU nem engedheti meg magának ezt a drasztikus lépést.

A JELENLEGI HELYZET VÉGSŐ SORON MINDEN SZEREPLŐ SZÁMÁRA ELFOGADHATÓ, MÉG HA NEM IS KELLEMES:a Nyugati politikai elit a belső közvélemény felé kommunikálhatja azt, hogy tesz valamit, még akkor is, ha az kevés eredménnyel jár. Ugyanakkor az energiaválság előtti időszaknál drágábban jutnak hozzá az európai országok a kritikus fontosságú olajtermékekhez, ami komoly versenyképességi hátrányt jelent. Oroszország valóban esett el bevételektől az ársapka bevezetése nyomán, azonban ez érdemben nem hatott a költségvetés bevételi oldalára – hosszabb távon egyes elemzők még látnak esélyt erre –, viszont még így is tud számottevő mennységben nyersolajat értékesíteni. A nagy nyertesek pedig a mosodaországok, amelyek a feldolgozás költségei mellett is lefölözhetik a különbözetet a finomított termékek eladási és az Ural nyersolaj kedvezményes beszerzési ára között.

Egyébként rengeteg multi "ragadt be" az orosz piacon. Jelentős részük változatlanul profitot termel részvényesei számára, ahogy erről a Ripost is írt korábban.

Litvánia nemkívánatos személynek (persona non grata) nyilvánította Szvitlana Loboda ukrán sztárénekesnőt, aki az orosz-ukrán háború februári kirobbanása után menekült a balti országba. A döntéssel párhuzamosan Vilnius arra szólította fel az országban működő koncerttermeket és rendezvényszervező cégeket, hogy ne biztosítsanak fellépési lehetőséget Lobodának, máskülönben „veszélybe kerülhetnek, és elveszíthetik a befektetéseiket”.

– magyarázta a döntést Gabrielius Landsbergis, a litván külügyminisztérium szóvivője csütörtökön a BNS hírszolgálatnak. Simonas Kairis litván kulturális miniszter úgy fogalmazott, hogy mivel „Loboda jelenleg egy Lettországban élő ukrán állampolgár, nem lehet kitiltani Litvániából, ezért tették fel a nemkívánatos személyek listájára.”

Szvitlana Loboda az utóbbi évtizedek egyik legismertebb ukrán popénekesnője, 2009-ben ő képviselte hazáját az Eurovíziós Dalfesztiválon. Vegyes házasságból született Kijevben, az oroszt, valamint az ukránt is anyanyelvének tekinti. A regnáló ukrán kormány szemében a főbűne, hogy a 2014-es kelet-ukrajnai háború kirobbanása után többször felszólította az ukrán honfitársait, hogy „legyenek kegyesek azokkal az Ukrajnában élő oroszokkal szemben, akik nem támogatják az ukrán kormányt”. Valamint az, hogy a Krím orosz annektálása után aktívan koncertezett Oroszországban, 2015-ben például a Szovjetunió második világháborús győzelmét ünneplő rendezvényen lépett fel Moszkvában.

Miután Oroszország katonai offenzívát indított Ukrajna ellen, Loboda álláspontja látványosan megváltozott, és bocsánatot kért, amiért 2014 után „közömbösen viselkedett” a donbasszi konfliktus ukrán oldalával kapcsolatban, Vlagyimir Putyinról pedig azt mondta, hogy „rossz irányba vezeti Oroszországot”. Az énekesnő emellett jótékonysági koncertet is szervezet Ukrajna számára, melynek bevételét a háború áldozatainak ajánlotta fel.

Mint kiderült, ezek a gesztusok nem voltak elegendőek, hogy Loboda meglágyítsa a kijevi kormány szívét, amely békülés helyett inkább most meggyőzte a litván kormányt, hogy minősítsék nemkívánatos személynek a művésznőt.