Kijevben több mint ezer fűtőpontot készítenek elő

A rakéta- és dróntámadások Ukrajna energetikai infrastruktúrájának 40 százalékában kárt tettek.

Kijevben több mint ezer fűtőpontot készítenek elő az ukrán főváros hatóságai arra az esetre, ha az orosz támadások miatt leállna a távfűtés – közölte szerdán a polgármester.

Vitalij Klicsko a Telegram üzenetküldő platformon azt írta, hogy a város különböző forgatókönyveteket mérlegel az orosz rakétatámadások miatt.

Ezeket a helyeket generátorokkal szerelik fel, és rendelkezni fognak a legszükségesebb dolgokkal, köztük vízzel – tette hozzá.

A rakéta- és dróntámadások Ukrajna energetikai infrastruktúrájának mintegy 40 százalékában tettek kárt, rövid időre Kijev egyes részei is áram és víz nélkül maradtak.

Megkezdődött a lakosság evakuálása Herszon megyében, a Dnyeper bal partján 15 kilométeres sávban, a három napig tartó kitelepítés akár 70 ezer embert is érinthet – jelentette ki Vlagyimir Szaldo, a régió megbízott kormányzója a Szolovjov Live médiacsatorna keddi adásában.

Az intézkedés oka az a feltételezés, hogy az ukrán hadvezetés nagyszabású rakétacsapásra készülhet a kahovkai vízerőmű gátja ellen. Vasárnaptól a helyi hatóságok közlése szerint a Kahovkai járásban kötelezővé válik a kitelepítés.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők október 31-én végrehajtott nagy erejű rakétacsapása megzavarta az ukrán fegyveres erők irányítási rendszerét és logisztikáját, valamint a hadiipart. A tábornok szerint az ukrán tartalék és a hadianyag harcterekre történő vasúti szállítása jelentős akadályokba ütközik.

Kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapásokról számoltak be az Oroszország által elcsatolt területek több városából, valamint a határ menti orosz Belgorod és Kurszk megyéből is.

Oroszország csatatérré változtatta az ukrán energiaágazatot a háború során, és az EU ezen a csatatéren Ukrajna oldalán harcol” – jelentette ki Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa kijevi látogatását követően.

Hozzátette: a „legfőbb prioritás, hogy Ukrajnában családok millióit védjük meg a hidegtől és a sötétségtől”. A brüsszeli közlemény szerint a Bizottság és az ukrán energetikai minisztérium közös kampányt indít a következő napokban a magánszektor további támogatására.

Simson hozzátette, hogy Oroszország „egyre gyakoribb támadásaira való tekintettel” fokozni kell az uniós támogatásokat Ukrajmnában.

Az EU legutóbb 13 millió eurót folyósított Kijevnek a csernobili atomerőmű működési körülményeinek javítására.

Az Ukrajnában háborút folytató orosz erők azt az illúziót keltik, hogy elhagyják Herszont, de valójában új katonai egységeket hoznak oda, és védekezésre készülnek a megszállt megye központjában – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott, hétfőn megjelent interjújában.

A katonai hírszerzés főnöke elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz közvéleményt tesztelik, miként reagálna Herszon feladására. Kifejtette, hogy elsősorban készpénzt, valamint számítógépes szervereket visznek ki onnan, illetve evakuálják saját hatóságaikat és a sebesült katonákat.

A hírszerzési vezető úgy vélte, hogy abban az esetben, ha az orosz csapatok felrobbantanák a Herszon megyei kahovkai gátat, azzal csak rövid időre – nagyjából két hétre – lassítanák le az ukrán erők ellentámadását.

A Krím félsziget és a zaporizzsjai atomerőmű viszont vízellátás nélkül maradna.

„A gát részben alá van aknázva, ez igaz” – erősítette meg Budanov, de hozzátette, hogy ez viszont még nem elegendő a gát teljes megsemmisítéséhez. Szerinte az oroszok a gát felrobbantásával többet veszítenek, mint amennyit nyernek. „Ugyanis ha a gátat teljesen megsemmisítik, (…) akkor a herszoni régióban a Dnyeper (Dnyipro) bal partját is teljesen elárasztják” – jegyezte meg.

A hírszerzési főnök kijelentette: biztos abban, hogy Oroszország nem tudja teljesen megfosztani az ukránokat a villanyáramtól és a fűtéstől. Szavai szerint „minden, amit Oroszország most tesz, terrorcselekmény”, fő célja a pánik, a félelem és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság elhintése.

„A korábbi időszakban az oroszok főleg katonai célpontokra mértek csapásokat, kisebb számú civil célpontra. Most pedig egyáltalán nem a katonai célpontokat támadják, hanem csak a civileket. Ez ismét megerősíti azt az állításomat, hogy Oroszország terrorista állam, és terrorista módszereket alkalmaz céljainak elérése érdekében” – szögezte le Budanov.

Hétfőn az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy eddig több mint 90 települést vettek vissza Herszon megyében az orosz ellenőrzés alól, a visszahódított területen legalább 12 ezren élnek.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig a Twitteren arról tájékoztatott, hogy telefonon beszélt Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőjével.

„Hivatalosan felkértem a NAÜ-t, hogy haladéktalanul küldjön szakértőket azokra az ukrajnai polgári helyszínekre, amelyeket az Oroszországi Föderáció hamisan piszkos bomba kifejlesztésének helyszíneként ír le. Grossi egyetértett velem. Oroszországgal ellentétben Ukrajnának nincs mit titkolnia” – hangsúlyozta a miniszter.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által október 21-23. között végzett felmérés eredménye szerint az ukránok 86 százaléka úgy gondolja, hogy a fegyveres harcot folytatni kell, még akkor is, ha Oroszország nem hagyja abba az ukrán városok lövetését, és nem szabad áttérni a tárgyalásokra Moszkvával.

A válaszadóknak mindössze 10 százaléka szerint kell tárgyalásokba bocsátkozni Oroszországgal az ágyúzások mielőbbi befejezése érdekében, még akkor is, ha engedményeket kell tenni Moszkvának.

Az oroszországi részleges mozgósítás keretében besorozott 300 ezer katonából 87 ezret vezényeltek eddig a harci övezetbe – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi online parancsnoki tanácskozáson.

„87 ezer embert vezényeltek a harci övezetbe, miután kiegészítő és harci kiképzést kaptak” – mondta Sojgu.

A tárcavezető szerint a mozgósítottak felkészítésben mintegy háromezer olyan kiképzőt alkalmaztak, akik harci tapasztalatokat szereztek a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború során. Mint mondta, a kiképzésen elsősorban a terepgyakorlatra, valamint a kommunikációs, navigációs és felderítő berendezések használatára összpontosítanak, a központokban harcjármű- és harckocsiszemélyzetet, tüzéreket, mesterlövészeket, drónirányítókat, elektronikus hadviselési szakembereket és másokat képeznek ki.

Sojgu ismételten felhívta a katonai körzetek és az északi flotta parancsnokainak figyelmét arra, hogy a mozgósítottakat a „különleges hadműveletben” már korábban részt vett egységekkel együtt kell bevetni. Azt állította, hogy a szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás elején tapasztalt hiányosságokat kiküszöbölték.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek a részleges mozgósítást elrendelő parancsát, amely konkrétan 300 ezer ember behívására vonatkozott, teljesítették.

A védelmi tárca vezetője azt is elmondta, hogy kedden Oroszország 85 régiójában több mint 2700 sorozóbizottság kezdte meg a munkát. 120 ezer sorkatona kezdi meg az egyéves szolgálatot, akit Sojgu szerint nem fognak a frontra küldeni.

A háború menetéről szólva a miniszter annyit mondott, hogy az orosz fegyveres erők hatékonyan csökkentik az ukrán katonai potenciált a kritikus infrastruktúrára mért csapásokkal. Hozzátette, hogy az orosz fél ugyanakkor kimerítő intézkedéseket tesz az ukrán állampolgárok halálának megakadályozása érdekében.

Kijevet azzal vádolta meg, hogy ezzel szemben folytatja a civilek és a szociális létesítmények elpusztítását, a „terrorista akciókat”. Kifogásolta, hogy az ukrán hadsereg nem hagy fel a zaporizzsjai atomerőmű, az evakuálási pontok és a humanitárius segélyek elosztási helyszíneinek ágyúzásával.

Sojgu szerint az orosz hadsereg az elmúlt két hét folyamán több mint 190 külföldi „zsoldost”, 74 harckocsit, 235 egyéb páncélozott járművet, két amerikai HIMARS rakétavetőt és 268 nagykaliberű gépfegyverrel felszerelt járművet semmisített meg.

Az Ukrajnának nyújtott katonai és polgári segélyalap jelentős növelését jelentette be kedden Emmanuel Macron francia elnök, hozzátéve, hogy december közepén Párizsban két konferenciát is rendeznek a témában.

Emmanuel Macron és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij kedd esti telefonos egyeztetése során megvitatták többek közt a Fekete-tengeri ukrán gabonaexport felfüggesztését, valamint nukleáris biztonság kérdését a zaporizzsjai atomerőmű körül – számolt be az Euractiv.com hírportál.

Macron kedden a francia katonai segélyek megduplázását jelentette be. „Még a tél beállta előtt cselekednünk kell” – jelentette ki a francia elnök a Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetés során.

A katonai támogatásra utalva Macron kifejtette:

„minden eszközt bevetünk, hogy a lehető leghamarabb növeljük az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, különösen a légvédelem terén”.

Az ukrajnai civilekről szólva hozzátette: Franciaország támogatást nyújt az elmúlt hetek célzott orosz drón- és rakétatámadásai során megrongált áram- és vízellátási infrastruktúra helyreállításához.

Párizst az utóbbi időben számos bírálat érte amiatt, hogy nem a képességeinek megfelelően támogatja az ukrán háborús erőfeszítéseket. Válaszul a francia elnök október közepén engedélyezte további hat Caesar típusú rakétavető Ukrajnába küldését a már leszállított 18 mellett.