Ukrajna NATO tagsága biztonsági fenyegetés...

Ukrajna esetleges NATO tagsága biztonsági fenyegetést hoz létre Oroszország számára, s az ukrajnai orosz „hadművelet” megindításának egyik indoka éppen Ukrajna NATO-csatlakozásának veszélye volt – jelentette ki csütörtökön az orosz elnök.

„Ami Ukrajna NATO-tagságát illeti, többször elmondtuk, hogy ez egyértelműen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin Pavel Zarubinnak, a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsora készítőjének adott interjújában. „Lényegében a különleges katonai művelet egyik oka Ukrajna NATO-csatlakozásának veszélye volt” – tette hozzá.

Putyin elnök a Rosszíja 24 hírcsatornán is közvetített interjújában mindemelett azon véleményének adott hangot, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága nem növeli majd Ukrajna biztonságát, hanem jóval sebezhetőbbé teszi a világot, és további feszültséget fog okozni a nemzetközi porondon.

Az orosz elnök szót ejtett az Ukrajnának adott nyugati fegyverekről is. Mint mondta, látták, milyen nagy reményeket fűztek a nagyobb hatótávolságú rakétákhoz. „Igen, ezek okoznak károkat, de semmit nem változtatnak a harci helyzeten, csak kiélezik a szembenállást, mindenekelőtt az ukrán fél kárára” – tette hozzá.

Mint mondta, az ukrán katonák félnek használni a nyugati tankokat, mert tudják, hogy az orosz erők kiemelt célpontjai. „Elmondhatom, hogy az ukrán katonák gyakran megtagadják, hogy beüljenek ezekbe a tankokba, mert a mieink kiemelt célpontjai, amelyeket az elsők között semmisítenek meg a harctéren” – ismertette Putyin, aki úgy fogalmazott, hogy ez egy kevésbé kellemes körülmény. „Ugyanúgy égnek, mint az összes többi, sőt talán még jobban, mint a szovjet gyártmányú, jól ismert T-72-esek” – fűzte hozzá.

Beszélt arról is, hogy Ukrajnának joga van saját biztonságáról gondoskodnia, de nem Oroszország rovására. „Bármely országnak joga van arra, hogy szavatolja saját biztonságát, és persze arra is, hogy belátása szerint megválassza, miként éri el ezt a célját” – jelentette ki az orosz elnök. Mindazonáltal leszögezte: ennek egyedüli korlátja, hogy a biztonság elérése nem jelentkezhet fenyegetésként egy másik országra.

Felidézte, hogy a Moszkva és Kijev között az isztambuli megállapodás-tervezet részletes biztonsági garanciákat tartalmazott Ukrajna számára. Mint mondta, Moszkva összességében elfogadhatónak tartotta a dokumentumot, de a kijevi vezetés kidobta azt a szemétbe.

Putyin kijelentette még: Oroszország felfüggesztheti részvételét a fekete-tengeri gabonaegyezményben. Az egyezmény hatálya július 17-én ismét lejár. Az esetleges hosszabbítás kapcsán hangsúlyozta, hogy ez abban az esetben fog megtörténni, ha teljesítik a megállapodás Oroszországra vonatkozó részét.

Közölte: Moszkva kész várni, de már nem elégíti ki az a megoldás, hogy először a hosszabbítás, aztán az ígéretek teljesítése. „Először az ígéretek teljesítése, aztán a mi részvételünk” – szögezte le az orosz elnök.

Ukrajna a NATO tagja lesz, de addig nem, amíg háborúban áll Oroszországgal – jelentette ki csütörtökön Helsinkiben sajtótájékoztatóján az amerikai elnök.

„A kérdés nem az, hogy csatlakozzon-e NATO-hoz vagy sem, hanem az, hogy mikor tud csatlakozni” – szögezte le Joe Biden a vilniusi NATO-csúcs után, amelyen semmilyen csatlakozási ütemtervet sem nyújtottak be Ukrajna számára.

Biden kijelentette: azt várja, hogy az ukrán ellentámadás az Oroszországgal való tárgyalásokhoz vezet majd. Hozzátette: nem gondolja, hogy a háború több évig tartana.

„Remélem, az a várakozásom, hogy Ukrajna jelentős eredményeket ér el az offenzívája során, ami előbb vagy utóbb tárgyalásos rendezéshez vezet majd” – mondta az amerikai elnök.

A Sauli Niinistö finn elnökkel közös sajtótájékoztatón Biden hangsúlyozta: a NATO-vezetők megmutatták a világnak, hogy a katonai szövetség „egységesebb, mint valaha”. – A szövetségesek tudják, hogy ez a harc nemcsak Ukrajna jövőjéért, de egész Kelet-Európa és a világ szuverenitásáért, biztonságáért és szabadságáért folyik – mondta az amerikai elnök.

Biden hihetetlen előnynek nevezte Finnország NATO-csatlakozást, amikor a csúcstalálkozóról hazatérőben csütörtökön Helsinkiben finn vezetőkkel találkozott. Sauli Niinistö finn államfővel a helsinki elnöki palotában tartott kétoldalú találkozóján kijelentette: „nem hiszem, hogy a NATO valaha is erősebb volt”.

Finnország áprilisban csatlakozott a NATO-hoz. Az Európai Unió tagállamai közül messze Finnországnak van a leghosszabb közös határa Oroszországgal: mintegy 1340 kilométer. Finnország csatlakozásával a NATO Oroszországgal közös határa a duplájára nőtt.

A finn elnök „biztonságunk új korszakáról” beszélt. Niinistö köszönetet mondott a támogatásért az Egyesült Államoknak, és elismerően nyilatkozott arról, hogy Joe Biden egységet alakított ki a vilniusi NATO-csúcson.

A finn államfővel tartott megbeszélése után az amerikai elnök Finnország, Svédország, Dánia, Norvégia és Izland állam- és kormányfőivel tartott találkozót, amelyen az éghajlatváltozás kérdéseit vitatták meg.

Biden szorosabb együttműködést szorgalmazott a klímaválság kérdésében. Leszögezte: ez az egyetlen, az emberiség létét fenyegető veszély, és nincs sok időnk, de bízom abban, ha továbbra is együtt munkálkodunk, kezelni tudjuk (a válságot). „Az északi országok mindig is vezető szerepet játszottak ebben” – tette hozzá.

Több észak-európai ország élen jár az éghajlatváltozás elleni harcban és a megújuló energiák felhasználásában. Dánia például célul tűzte ki, hogy 2030-ig 70 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Mette Fredericksen dán miniszterelnök elismerően szólt arról, hogy Joe Biden visszavezette az Egyesült Államokat az éghajlatváltozás elleni harcba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem csupán a klímaválságot kell megoldani, hanem munkahelyeket is kell teremteni az emberek jövőbeli jóléte érdekében.

Azt követően, hogy kedden Emmanuel Macron francia köztársasági elnök bejelentette a nagy hatótávolságú Scalp rakéták szállítását Ukrajnába, hogy ily módon támogassák az ellentámadást, Marine Le Pen, a konzervatív Nemzeti Tömörülés (RN) párt parlamenti frakcióvezetője szerdán először mondta ki, hogy határozottan ellenzi a fegyverek szállítását Ukrajnának.

Mint arról a Le Monde című baloldali lap angol nyelvű kiadása is beszámolt, Macron elnök kedden, még a vilniusi NATO-csúcs első napján bejelentette: Franciaország Scalp típusú,

nagy hatótávolságú cirkálórakétákkal látja el Ukrajnát,

hogy segítse Kijev erőit a csapásmérésben az orosz vonalak mögötti célpontokra.

A francia–brit fejlesztésű Scalp-Storm Shadow rakéta (Fotó: Wikipédia)

Az elnök által megígért fegyver az a Storm Shadow nevű, angol–francia fejlesztésű és gyártmányú, nagy hatótávolságú cirkálórakéta, amelyet a légvédelem által jól védett, nem mozgó célpontok megsemmisítésére terveztek. A Storm Shadow a rakéta angol neve, a francia változatot pedig Scalp-EG rövidítéssel jelölik.

A fordulat napja

Macron Vilniusban a tervezett fegyverszállításról azt mondta: „Úgy gondolom, hogy ma fontos jeleznünk, hogy támogatjuk Ukrajnát, a NATO egységét.”

Marine Le Pen viszont az Oise régióbeli Beauvais-ban tett látogatásán „felelőtlennek” nevezte a rakéták Ukrajnába szállítását. Hozzátette:

„Nem értem, hogy Emmanuel Macron miért nem összpontosít inkább egy békekonferencia megszervezésére,

hogy véget vessen ennek a háborúnak.”

Korábban a Vlagyimir Putyinhoz fűződő múltbeli kapcsolatai miatt rendszeresen támadott Marine Le Pen igen óvatos volt, hogy ne tegyen kategorikus kijelentéseket ebben a témában – teszi hozzá a Le Figaro. A francia politikai paletta

szinte valamennyi szereplője támogatta mindeddig a kormány háborús politikáját,

s eddig szinte még egyetlen mérvadó politikus sem állt ki az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások ellen.

Olaszország német Leopard 2 harckocsik beszerzését tervezi készletei feltöltésére – közölte csütörtökön Isabella Rauti olasz védelmi minisztérium helyettes államtitkára.

A beszerzés részét képezi a hadsereg átfogó modernizálására vonatkozó kormányzati elképzelésnek – ismertette Rauti az illetékes parlamenti bizottság előtti meghallgatásán.

Az ukrajnai háború kezdete óta ez az első ilyen jellegű olasz intézkedés. Rauti közölte, hogy 2024-ig az olasz kormány négymilliárd eurót (1500 milliárd forint) különített el katonai projektekre.

Védelmi források szerint az olasz kormány 125 darab Leopard 2 páncélos beszerzését tervezi a német Krauss-Maffei Wegmann és Rheinmetall hadiipari vállalatoktól. Olaszország jelenleg több mint 200 darab olasz gyártmányú Ariete harckocsival rendelkezik, ezekből azonban csak ötven van bevethető állapotban. A kormány tervei szerint a harcjárműparkot az új beszerzések mellett korszerűsíteni is fogják.