Újabb és újabb milliárdok Ukrajnának

Brüsszel újabb 20 milliárd eurót akar adni az ukrajnai fegyverszállításokra – írta közösségi oldalán Szijjártó Péter.

A külügyminiszter hozzátette, ma a Külügyminiszteri Tanácson Brüsszelben komoly nyomás várható a javaslat jóváhagyása érdekében, de a magyar álláspont továbbra is világos: várjuk az elszámolást az eddig Ukrajnának juttatott több 10 millió euróról.

Mint ismert az Európai Unió külügyminiszterei ma vitatják meg azt a javaslatot, amely szerint akár 20 milliárd eurót is költhetnének katonai segélyre Ukrajnának. A hatalmas összeget négy év alatt költenék el fegyverekre, lőszerre és egyéb katonai felszerelésekre – írja a Sky News.

A Josep Borrell, az EU külügyi vezetője által előterjesztett javaslat része annak a törekvésnek, hogy Kijev hosszabb távú támogatást kapjon.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) közlése szerint az 1,3 milliárd dolláros (433 milliárd forint) segélyt különösen az ukrán légtér védelmére, valamint a lőszerigények fedezésére szánják.

A tájékoztatás szerint a felszerelést a hadiipari vállalatoktól szerzik be, nem az amerikai hadsereg készleteiről vételezik.

A beszerzések között négy NASAMS-légvédelmi rendszer, drónok, illetve a pilóta nélküli repülőeszközök elhárítását szolgáló felszerelések, valamint 150 tartálykocsi, 115 szállítójármű és lőszerek is szerepelnek.

Az Egyesült Államok eddig összesen több mint 40 milliárd dollár értékben nyújtott, illetve ígért katonai támogatást a kijevi vezetésnek az ukrajnai orosz hadművelet 2022. február 24-i kezdetét követően. Az amerikai kormányzat alig két hete jelentette be, hogy vitatott kazettás lőszereket is szállít Ukrajnának.

Az Egyesült Államok további 250 millió dollár (mintegy 85 milliárd forint) támogatást ad Ukrajna számára mezőgazdasága működőképességének fenntartására – jelentette be az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség (USAID) igazgatója.

Samatha Power ukrajnai látogatása során közölte, hogy az összeget a kritikusan fontos mezőgazdasági infrastruktúra bővítésére szánják, ezek között öntözési rendszerekre, gabonatárolók építésére, átrakóhelyek és határ-, valamint kikötői létesítményekre.

A szervezet közleménye szerint az ukrajnai mezőgazdaság ellenállóképességének fenntartására indított kezdeményezés (Agriculture Resilience Initiative-Ukraine – AGRI-Ukraine) keretében jut el az anyagi segítség, ami az új összeggel 350 millió dollárra emelkedik.

Az ukrajnai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kritikus fontosságúak a világ élelmiszer-ellátásában, és kulcsszerepet játszanak Ukrajna gazdasági helyreállításában

– olvasható az USAID bejelentésében.

Samantha Power igazgató az Odessza kikötőjében kedden tett látogatásán egyben elítélte Oroszország hétfői döntését, amellyel felfüggesztette részvételét a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezésben, ami az ENSZ és Törökország közvetítésével lehetővé tette ukrán gabona exportját az elmúlt 11 hónapban.

Az ENSZ-nek három hónapja van arra, hogy kézzelfogható eredményeket mutasson fel, és megmentse a tavaly júliusban kötött gabonaegyezményt – mondta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán.

„Az Oroszország és az ENSZ közötti megállapodás rögzíti, hogy az egyezmény három évig van érvényben, és ha a felek valamelyike fel akarja mondani, akkor azt három hónappal korábban jeleznie kell” – idézte a dokumentumot a Szputnyik rádiónak nyilatkozó Zaharova. „Mi jeleztük ezt” – tette hozzá.

„Ennek megfelelően az ENSZ-nek még mindig van három hónapja, hogy kézzelfogható eredményeket érjen el”

– folytatta a szóvivő. „Ha vannak konkrét eredmények, vissza fogunk térni a kérdés megvitatásához” – hangsúlyozta.

Oroszország korábban tájékoztatott, hogy nem hosszabbítja meg a tavaly júliusban az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött gabonaegyezményt, amely hétfőn járt le.

A megállapodás lehetővé tette, hogy Ukrajna gabonát exportáljon a Fekete-tengeren keresztül, cserébe pedig az ígérték Oroszországnak, hogy a szankciók ellenére élelmiszert és műtrágyát szállíthat a nemzetközi piacra. Moszkva szerint ez utóbbi feltétel nem teljesült.

Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartoznak.

Az orosz hadsereg precíziós csapást mért ukrán hadiipari létesítményekre és az üzemanyag-infrastruktúrára Odessza térségében, valamint az ukrán légierő Kirovohrad megyében lévő kanatovei légitámaszpontjára – közölte a szerdai hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

„Ma éjjel az Oroszországi Föderáció fegyveres erői tengeri, illetve légi indítású precíziós fegyverekkel csoportos csapást hajtottak végre az ukrán hadsereg hadiipari létesítményeire, üzemanyag-infrastruktúrájára, illetve hadianyagraktáraira Odessza városának térségében, valamint az ukrán légierő Kirovohrad megyében lévő kanatovei légitámaszpontjára” – ismertette Konasenkov. Mint mondta, a kijelölt célpontokat megsemmisítették.

Közölte azt is, hogy az orosz csapatok egy kilométert tudtak előretörni egy nagyjából két kilométer széles frontszakaszon Kupjanszk irányába, és elfoglalták a Harkiv megyében található Molcsanovo vasútállomást.

Konasenkov szerint az ukrán hadsereg 730 katonát vesztett egy nap alatt, közülük 340-en a Donyeck régióban dúló harcokban estek el. A tábornok felhívta a figyelmet arra, Donyeck térségében 25 támadást hárítottak el az utóbbi egy nap során.

Közölte azt is, hogy az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös típusú csatarepülőgépet a donyecki Razdolnoje település határában. Hozzátette, hogy a légvédelem pedig lelőtt egy ukrán Mi-8-as katonai helikoptert, öt HIMARS-rakétát, valamint 18 ellenséges drónt.

A tábornok említést tett arról is, hogy egyéb megsemmisített harcjárművek és tüzérségi eszközök mellett egy német gyártmányú Panzerhaubitze 2000 önjáró löveget is kilőttek.

Az orosz védelmi tárca a nap folyamán bejelentette, hogy nemzetközi gabonamegállapodás felfüggesztése miatt a Fekete-tenger északnyugati és délkeleti hajózási útvonalai ideiglenesen veszélyesnek tekintendők. A minisztérium szerint a biztonsági garanciák visszavonására vonatkozó figyelmeztetéseket a bevett eljárások szerint kiadták a hajózók számára.

Oroszország moszkvai idő szerint július 20. éjféltől a fekete-tengeri ukrán kikötőkbe tartó minden hajót potenciálisan hadianyag-szállító járműnek fog tekinteni – áll a közleményben. A minisztérium hangsúlyozta azt is, hogy az ukrajnai konfliktusban Kijev oldalán részt vevő országoknak fogják tekinteni azokat az államokat, amelyek zászlaja alatt ezek a hajók közlekednek.