Szó sem lehet a migránskvótáról!

Magyarország álláspontja az illegális migráció ügyében 2015 óta eléggé konzekvens: nem lehet szó az Európai Unióban a migránsok kvóták szerinti elosztásáról, különösen kötelező kvótákról – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szombaton az M1 aktuális csatornán.

Bakondi György elmondta: pár héttel ezelőtt ezt a témát a belügyi tanács elé vitték, ahol nem kell egyhangú szavazás, többségi határozatot tudnak hozni. Magyarország és Lengyelország a felvetés ellen szavazott, négy másik ország pedig tartózkodott, ami voltaképp „halk ellenszavazat”, tehát „messze nincs egyhangúság”.

Azt találták ki, hogy az érkezőket a brüsszeli központból vagy azokban az országokban, ahol túl sokan vannak, szétosztják az Európai Unió tagállamai között – magyarázta, hozzátéve: Magyarországnak körülbelül 30 ezer migránst kellene befogadnia.

Az elképzelések szerint az adott országon belül kellene a migránsok elhelyezését biztosítani, ott történne a menekültkérelmek elbírálása – közölte.

Bakondi György szerint „súlyosan tévednek”, akik azt gondolják, hogy azok, akik most tűzharcot folytatnak a szerb határon egymással, és fegyverrel, botokkal, kövekkel fenyegetik a magyar határőrizeti erőket, az országba belépve egyszer csak politikai menekültté válnak, és a belépésükből valamilyen haszna származna az európai embereknek.

Magyarország álláspontja szerint nem lehet szó kvóták szerinti elosztásról, különösen kötelező kvótákról, arról, hogy egy brüsszeli központból megmondják a magyaroknak, hogy hány embert kell befogadni, eltartani, és gondoskodni róluk hosszú távon – hangsúlyozta a belbiztonsági főtanácsadó. A nyugati példákból jól látható, hogy a munka frontján nagy tömegben nem jelennek meg a migránsok, sokkal inkább a szociális ellátórendszert terhelik a jelenlétükkel –jegyezte meg.

Közölte: Magyarország azt az álláspontot képviselte a kezdetektől – és ezzel meg is oldódna a migrációs probléma –, hogy a határon csak az léphessen be, akit már a túloldalon ellenőriztek. Hotspotokban tartózkodva benyújthatnák a kérelmeket az érkezők, és az kaphatna beutazási lehetőséget, akinek a kérelmét elfogadják, a többieknek vissza kellene utazniuk oda, ahonnan jöttek – vázolta az elképzelést.

Magyarország elképzelése nem élvez nagy támogatást azok – elsősorban a Soros-hálózat és a balliberális pártcsaládba tartozó képviselők – részéről, akik úgy gondolják, hogy be kell fogadni a migránsokat, szolidárisnak kell lenni, és az Európai Unió valamennyi államának bevándorlóországgá kell válnia.

Bakondi György hangsúlyozta: ez helytelen megközelítés, és mindent meg fognak tenni azért, hogy ez az elgondolás ne váljon jogszabállyá, kötelezettséggé.    

Magyarországnak a határon kellene ellátnia egyidejűleg csaknem tízezer migránst, amíg a menedékkérelmüket elbírálják. Ezt javasolja az Európai Unió a Magyar Nemzet szerint. A lap kiemelte: hazánk kapná a legnagyobb terhet, a görögöknek és a bolgároknak sokkal kevesebb migránsról kellene gondoskodniuk, és Brüsszel a már korábban betelepülteket is újraosztaná.

A nagyobb tagállamok által kialakított, kompromisszumos modell úgynevezett felelősségi pillére alapján a menedékkérelmek átvétele a határon továbbra is kötelező lesz, a menekültügyi eljárást 12 hét alatt kell lefolytatni – olvasható az elemzésben. Amennyiben nem születik jogerős döntés ezen idő alatt, illetve a kitoloncolást sem lehet végrehajtani, a migránsokat be kell engedni az adott tagállam területére. Minderre ki kell alakítani a megfelelő képlet alapján egyfajta kapacitást. Ez a miniszterelnök által említett migránsgettó, amely Magyarország esetében 8511 migráns egyidejű befogadását lehetővé tevő tábor lenne.

A cikk kiemelte: még nincs eldöntve, hogy a menedékkérelem elbírálása után milyen felelősséget visel a migránsokért egy-egy tagállam. A jelenlegi kompromisszum alapján a helyzet úgy néz ki, hogy egy Görögországban belépett, majd Szerbiába tovább állt, és ott tartózkodó kérelmezőért Görögország felelőssége kilenc hónap után szűnne meg. Ezután léphet életbe egy elosztási mechanizmus a tagállamok között.

A tervezet úgynevezett szolidaritási pillére alapján az EU-ban harmincezer migráns áttelepítésére tettek javaslatot évente, amely húszezer euró/fő megfizetésével lenne kiváltható. A tagállamok eldönthetik, hogy fizetnek utánuk, vagy befogadják a migránsokat. További lehetőségük, hogy segítenek egy másik tagállamnak a menedékkérőket ellátó infrastruktúra fejlesztésében.

A Magyar Nemzet emlékeztetett rá, hogy a miniszterelnök puccsszerű akciónak nevezte a Kossuth rádiónak adott pénteki interjújában a kérdés napirendre vételét. A döntés hátterében véleménye szerint a Soros-birodalom őrségváltása áll. Mint ismert, az elmúlt hetekben nyilvánosan is bejelentette Soros György, hogy visszavonul alapítványai irányításától, és átadja a stafétát fiának, Alexander Sorosnak. A kormányfő az interjúban emlékeztetett: Alexander Soros be is jelentette, hogy ő sokkal aktívabban fog politizálni, mint az elődje.

Az Unió javaslata szerint Magyarországnak a határon kellene ellátnia a migránsokat, amíg a menedékkérelmüket elbírálják. Javaslatuk szerint csaknem tízezer bevándorlót kellene egyidejűleg ellátnunk. Hazánk kapná a legnagyobb terhet, a görögöknek és a bolgároknak sokkal kevesebb migránsról kellene gondoskodniuk. Brüsszel emellett a már korábban betelepülteket is újraosztaná. Orbán Viktor a puccsszerű lépés helyett a magyar modellt ajánlja. A miniszterelnök szerint inkább a menedékkérelmeket az EU-n kívül kell elbírálni és segíteni kell a kibocsátó, szegényebb országokat, elsősorban Afrikát.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel interjút adott a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol egyebek között kitért a migráció kérdésére is. A kormányfő megdöbbenésének adott hangot, hogy az európai tervek szerint migránsgettókat kellene felhúzni Magyarország déli határán.

Az eddig nyilvánosságra került információk alapján már lehet látni, hogy miként is működne az Unió javaslata - írja a Magyar Nemzet. A nagyobb tagállamok által kialakított kompromisszumos modell úgynevezett felelősségi pillére alapján a menedékkérelmek átvétele a határon továbbra is kötelező lesz, a menekültügyi eljárást 12 hét alatt kell lefolytatni. Amennyiben nem születik jogerős döntés ezen idő alatt, illetve a kitoloncolást sem lehet végrehajtani, a migránsokat be kell engedni az adott tagállam területére.

Minderre ki kell alakítani a megfelelő képlet alapján egyfajta kapacitást.

EZ A MINISZTERELNÖK ÁLTAL EMLÍTETT MIGRÁNSGETTÓ, AMI MAGYARORSZÁG ESETÉBEN 8511 MIGRÁNS EGYIDEJŰ BEFOGADÁSÁT LEHETŐVÉ TEVŐ TÁBOR LENNE, ÉS ENNYI KÉRELEM EGYIDEJŰ ELBÍRÁLÁSÁRA IS FENN KELLENE TARTANI EGY ÁLLAMI APPARÁTUST ÁLLANDÓ JELLEGGEL.Ha ez a kapacitás megtelik, akkor ideiglenesen fel lehetne függeszteni a menedékkérelmek elbírálását, a 8511 fős szám négyszeresének elérése után pedig teljesen meg lehetne szüntetni a menedékkérelmek elbírálását az adott esztendőben.

A tervek egy legvisszásabb pontja, hogy a kötelezően kialakítandó – brüsszeli bürokrata kifejezéssel – kapacitás mértéke Magyarország esetében jóval meghaladná az összes többi tagállam ez irányú kötelezettségét – a teljes uniós kapacitásszám 28,3 százalékáért felelne hazánk. Eközben a Magyarország felé vezető nyugat-balkáni migrációs útvonal frontvonalában lévő Görögországot csupán 1035 fős, Bulgáriát pedig 516 fős kapacitásszám fenntartása terhelné a kevés bejelentett illegális határátlépésszám eredményeképpen. Ez az arány nyilvánvalóvá teszi, hogy a terv egyértelműen hazánk megbüntetését célozza, hiszen egy városnyi migránst kellene folyamatosan ellátnunk, ráadásul a terv készítői szerint egy esetleges úgynevezett migrációs vészhelyzetben a kiszabott kvóták meg is többszöröződhetnének.

Akár további terheket is róhat Magyarországra, hogy még nincs eldöntve, hogy a menedékkérelem elbírálása után milyen felelősséget visel a migránsokért egy-egy tagállam. A jelenlegi kompromisszum alapján a helyzet úgy néz ki, hogy egy Görögországban belépett, majd Szerbiába tovább állt és ott tartózkodó kérelmezőért Görögország felelőssége kilenc hónap után szűnne meg.

Migránskvóták újratöltve

Fontos hangsúlyozni, hogy a migránstáborok létrehozásán felül lenne egy elosztási mechanizmus a tagállamok között, vagyis Brüsszel még a déli határ irányából ideérkező migránsokon felül is telepíteni le bevándorlókat Magyarországon.

A tervezet úgynevezett szolidaritási pillére alapján az EU-ban harmincezer migráns áttelepítésére tettek javaslatot évente, amely húszezer euró/fő megfizetésével lenne kiváltható. Ez hatszázmillió eurós bevételt jelenthetne az Uniónak. Azt is érdemes kiemelni, hogy ezek csak a kezdeti számok, az Európai Bizottság jelezte: ennél magasabb célszámokat fog javasolni, a kvóta ugyanis korlátlanul bővíthető. A tagállamok „szabadon" dönthetnének, hogy ennek fényében befogadnak migránsokat vagy ezt megváltják pénzbefizetéssel a már említett húszezer euró/fő áron.

Mindemellett ezt a két intézkedést kiválthatják máshogyan is, például úgy, hogy segítenek egy másik tagállamnak a menedékkérőket ellátó infrastruktúra fejlesztésében, ez azonban csak az adott tagállam hozzájárulásával történhet.

Migránsok a vajdasági Horgos központjában 2020. január 28-án

FORRÁS: MTI/MOLNÁR EDVÁRD

Puccsszerű brüsszeli akció

A téma napirendre kerülését a miniszterelnök puccsszerű akciónak nevezte a Kossuth rádiónak adott pénteki interjújában, felidézve, hogy korábban több alkalommal is megállapodtak az uniós szervezetek, valamint a tagállamok abban, hogy ez a téma megosztja a közösséget, ezért közös álláspont kialakítása szükséges. Ennek ellenére „azok, akik a migráció oldalán állnak, átnyomták a belügyminiszterek tanácsán azt a javaslatot, hogy állítsuk fel a migránskvóta rendszert" – emelte ki Orbán Viktor. A döntés hátterében véleménye szerint a Soros-birodalom őrségváltása áll. Mint ismert, az elmúlt hetekben nyilvánosan is bejelentette Soros György, hogy visszavonul alapítványai irányításától, és átadja a stafétát fiának, Alexander Sorosnak. A kormányfő az interjúban emlékeztetett: Alexander Soros be is jelentette, hogy ő sokkal aktívabban fog politizálni, mint az elődje.

A miniszterelnök a kvóták és a szépen hangzó kapacitások – valójában migránstáborok – kérdését úgy kommentálta a pénteki rádióinterjújában, hogy olyan szabályokat fogadott el Brüsszel, „amely szerint Magyarországnak évente legalább tízezer migránst, de a bizottság döntése szerint ennek akár a többszörösét is be kellene fogadnunk. Ráadásul arra akarnak bennünket kötelezni, hogy migránsgettókat építsünk Magyarországon."

Orbán Viktor emlékeztetett, hogy nyolc éve harcol a kvóták, a migránsbetelepítés ellen, és eddig sikerült megakadályozni, hogy kötelező kvótákat erőltessenek hazánkra és az uniós tagállamokra. – Ez a nyugalmi állapot most megváltozott, tettek egy puccsszerű lépést, és olyan döntéseket hoztak, amelyek elveszik tőlünk a saját országunkat. Mondom még egyszer, több tízezres migránstábor, migránsgettó felépítésére akarnak minket kötelezni – nyomatékosította a kormányfő.

A magyar megoldás

Azon újságírói kérdés kapcsán, hogy az unió miért nem fogékonyabb a szigorúbb határvédelemre, a kormányfő felidézte, hogy egyes tagállamok a migrációs folyamatokban látják a munkaerőhiány megoldását. – Mindig mondom nekik, hogy én láttam a hordákat átvonulni Magyarországon. Abból a német ipar számára dolgos, munkás kezek nem kerülnek ki – hangsúlyozta a kormányfő.

A miniszterelnök szerint más tagállamokat ideológiai megfontolások vezetnek: a nyitott határok jobb világot eredményezhetnek. Ilyenkor Orbán Viktor az elmondása szerint a beszélgetőpartnerei számára arra szokott rámutatni, hogy a migráció súlyos biztonsági kockázatot jelent, az elmúlt évtized nagyobb terrortámadásai mind a bevándorlás jelenségéhez köthetőek. – Az egész mögött a Soros-hálózat van, amely nagy befolyást gyakorol a médiára és a médián keresztül pedig a politikusokra – vázolta fel Orbán Viktor.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a megoldást Magyarország már bemutatta: felépítettük a határkerítést, folyamatos a déli határaink őrzése, minderre pedig az elmúlt nyolc évben kétmilliárd eurót – mintegy nyolcszázmilliárd forintot – költöttünk. Emellett kiépült egy európai léptékben is megvalósítható rendszer – emlékeztetett a miniszterelnök, aki kifejtette: ha valaki Magyarországra szeretne jönni, a kérelmét az egyik nagykövetségünkön kell benyújtania és addig nem léphet be, amíg azt el nem bíráltuk. Ugyanez a modell működhetne Európa határain is: ameddig a benyújtott kérelmet el nem bírálták és egy EU-s tagállam pozitív döntést nem hoz, addig nem lehet belépni az unió területére.

További fontos lépésnek nevezte, hogy a világ szegényebb részein nagyvonalú karitatív tevékenységet végez a magyar állam. – Nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni – emlékeztetett a Hungary Helps jelmondatára Orbán Viktor. Hozzátette: leginkább a Száhel-övezetben vagyunk aktívak, ahonnan a legtöbben szeretnének Európába menni.