Nyugaton tartanak attól, hogy nem hoz sikert az ukrán offenzíva...

A nyugati média már korábban elkezdte beismerni, hogy az ukrán hadseregnek számos problémával kellett szembenéznie az ellentámadás során

A Nyugat attól tart, hogy Volodimir Zelenszkij csapatai nem tudnak elég erőteljes csapást mérni – jelentette a Washington Post című amerikai lap – írja az oroszhirek.hu.

Képünk illusztráció

Fotó: NurPhoto via AFP/Matteo Placucci

Az ukrán ellentámadás a Juzsno-Donyeck, Artyomovszk (Bahmut) és mindenekelőtt Zaporozsje területen június 4-én kezdődött. Kijev a NATO által kiképzett és nyugati felszereléssel, köztük a nagy visszhangot kiváltó Leopard harckocsikkal felfegyverzett dandárokat vetett harcba. Mint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter július 11-én kijelentette, az ellenség semmilyen irányban nem érte el céljait – olvasható az oroszhirek.hu oldalán.

„Az offenzíva lassú üteme a 600 mérföldes (965,4 kilométeres – a szerk.) front három kulcsfontosságú területén aggodalmat keltett Nyugaton, hogy Zelenszkij kormánya nem képes olyan erőteljes csapást mérni, mint amilyenre képes lenne” – írta a lap.

Az Európai Unió és a Latin-Amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) csúcstalálkozóján viták alakultak ki a résztvevők között az Ukrajnával kapcsolatos álláspontot illetően – írja az oroszhirek.hu a Politicóra hivatkozva.

Politico: Az EU nem tudta rávenni a latin-amerikai országokat, hogy ítéljék el Moszkvát

Fotó: Belga MAG/Belga via AFP/James Arthur Gekiere

„A fennkölt tárgyalások hamar kudarcba fulladtak, amikor az EU tárgyalói megpróbálták meggyőzni a latin-amerikai államokat, hogy ítéljék el Oroszországot az ukrajnai akciói miatt” – írja az oroszhirek.hu a Politicót idézve.

A cikk megjegyzi, hogy a vezetők által aláírható közös nyilatkozat előkészítését célzó több tárgyalási forduló ellenére a felek nem jutottak megállapodásra.

Sőt egyes tisztviselők attól tartanak, hogy a csúcstalálkozó résztvevői egyáltalán nem lesznek képesek közös nyilatkozatot kiadni.

„Ha nem sikerülne megállapodni egy közös nyilatkozat szövegéről, az csapást mérne az EU hitelességére éppen akkor, amikor az unió arra törekszik, hogy egyesítse az Ukrajnát támogató hangokat az ENSZ-ben és azon kívül is – olvasható az oroszhirek.hu oldalán a Politicót idézve.

A lap összegzése szerint az Ukrajnával kapcsolatos megfogalmazás jelentősen enyhült, Moszkva tetteinek „határozott elítéléséről” az ukrajnai konfliktus miatti „aggodalom kifejezésére” szorítkozott.

A nyugati média már korábban elkezdte beismerni, hogy az ukrán hadseregnek számos problémával kellett szembenéznie az ellentámadás során.

A New York Times című amerikai lap például szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy az orosz tüzérség és a légierő nem tette lehetővé, hogy Kijev légvédelemmel fedezze erőit. A lap később megjegyezte, hogy az orosz akciók lassú és véres kimerítő munkává változtatták Kijev „offenzíváját”.

A CNN pedig két nyugati tisztségviselőre és a Pentagon egyik magas rangú tisztviselőjére hivatkozva megjegyezte, hogy az ukrán offenzíva nem volt olyan sikeres, mint amilyenre Kijev szövetségesei számítottak, az orosz erők felkészültsége pedig nagyobb volt, mint azt a Nyugat várta.

Ukrán területről indított, határsértő drónt lőtt le a fehérorosz légvédelem – közölte hétfőn a fehérorosz határőrség.

A közlemény szerint a vasárnapi incidens során a drónt a délkeleti Gomel (Homel) megyében, a fehérorosz-ukrán határtól nem messze elektronikus légvédelmi eszközök segítségével semlegesítették, majd a közeli Dnyeper (Dnyipro) folyóba zuhant.

„A drón segítségével a Fehérorosz Köztársaság határ menti térségeinek felderítése zajlott”

– szögezte le a határőrség.

Május végén, szintén Gomel megyében, a lojevszki kerületben semmisítettek meg egy ukrán „csapásmérő” drónt, február elején pedig Breszt megyében fogtak el egy felderítő drónt a határ mentén. Már tavaly ősszel és tél elején több hasonló incidensről számolt be a fehérorosz határőrség.

A hatóság szerint

az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kezdete óta idén január közepéig 463 drónt figyeltek meg a fehérorosz határ mentén.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök januárban kiadott határvédelmi rendelete alapján a fehérorosz hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk országuk Ukrajnával közös, 1084 kilométer hosszú határszakaszára. A fehérorosz határvédelmi hatóság közölte, hogy az év eleji adatok szerint Ukrajna 17 200 katonáját állomásoztatja a fehérorosz határ mentén, ahol műszaki akadályokat építenek és aknamezőket telepítenek. Hozzátette, hogy rendszeresek a lőfegyverrel elkövetett provokációk is az ukrán fél részéről. A fehérorosz fél válaszul megerősítette határvédelmi egységeit, aktívan bevet műszaki megfigyelési eszközöket, valamint harcjárművekkel és tüzérséggel ellátott műveleti egységeket telepített a térségbe.

Az orosz hadsereg keddre virradóra megsemmisítette a Krími híd elleni hétfői támadás előkészítéséhez használt ukrán bázisokat – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A szóvivő szerint az éjszaka folyamán végrehajtott, összehangolt támadást „a hétfőre virradóra, vízi drónokkal (távirányítású motorcsónak) elkövetett ukrán terrorakció megtorlásaként hajtották végre”, hozzátéve, hogy a drónok gyártóbázisaként használt. Odessza környéki hajójavító üzem is találatot kapott.

Elmondta, hogy

Mikolajiv és Odessza térségében összesen 70 ezer tonna kapacitású, az ukrán hadsereg ellátását biztosító üzemanyagtárolót semmisítettek meg.

Közlése szerint az orosz hadsereg az északkelet-ukrajnai Harkiv megyében két kilométert haladt előre, Kupjanszk város irányába.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő napi szokásos sajtóértekezletén kedden azt mondta, hogy Ukrajna katonai célokra használta a gabonaszállítások céljára kialakított fekete-tengeri folyosókat. Ugyanakkor kitért az egyik újságírói kérdés elől, hogy Kijev ezeket a folyosókat felhasználhatta-e a Krími híd elleni hétfői támadásra.

Oroszország hétfőn nem hosszabbította meg a Kijevvel az ukrán gabonaszállításokról az ENSZ és Törökországgal kötött, aznap lejáró fekete-tengeri egyezményt.

Peszkov szerint az orosz hatóságok kezdettől fogva tudták, hogy a Krími híd elleni merénylet mögött Ukrajna áll. A szóvivő így kommentált egyes kijevi nyilatkozatokat, hogy a támadást Oroszország szervezhette meg.

Ukrajna a Krím félsziget, Oroszország pedig Odessza és más ukrajnai városok ellen intézett dróntámadásokat keddre virradóra – közölték hivatalos orosz és ukrán források.

Az orosz légvédelem 28 ukrán drónt semmisített meg a Krím fölött: tizenhetet lelőtt, tizenegyet pedig elektronikai eszközökkel tett ártalmatlanná. A támadásoknak nincsenek áldozataik, és anyagi károk sem keletkeztek – tájékoztatott az orosz védelmi minisztérium.

Keddre virradóra Ukrajnában országszerte légiriadót hirdettek:

Odessza, Mikolajiv, Herszon, Zaporizzsja, Donyeck, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Poltava, Kirovohrad és Cserkaszi megyében is szóltak a szirénák.

Mikolajiv megyében négy drónt lőtt le az ukrán légvédelem. A szomszédos Odesszában hat Kalibr manőverező robotrepülőgépet és huszonegy harci drónt semmisítettek meg – közölte az ukrán hadsereg déli parancsnoksága. A lezuhanó törmelékek és a lökéshullámok károkat okoztak a kikötőben és lakóépületekben. Egy civil megsérült.

Odessza megyében három kikötő található, amelyek alapvető fontosságúak a világ élelmiszer-ellátása szempontjából.

Az orosz-ukrán háború 2022. februári kezdete után Ukrajna fekete-tengeri kikötőit orosz hadihajók zárták le, megakadályozva az ukrán gabonaexportot a tengeren át.

Moszkva és Kijev 2022 júliusában írta alá azt a megállapodást, amely lehetővé tette a gabonaszállítást a térségben. Az egyezmény hétfő éjjel lejárt, és Oroszország bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg.