Nyolc év alatt 1 millió migránst állítottunk meg

Nyolc év alatt közel egymillió illegális migránst fogtak el a magyar hatóságok. Műszaki, jogi intézkedések mellett élő erővel is védjük 2015-től a szerb–magyar határt. Az Európai Unió azóta is bünteti Magyarországot a hatékonynak bizonyult határvédelmi rendszer miatt- írta a Magyar Nemzet.

Nyolc évvel az illegális népvándorlás kezdete után az Európai Unió még mindig azzal van elfoglalva, hogy rákényszerítse a migráció kezelésére hozott, elhibázott döntéseinek végrehajtására Magyarországot. Pedig időközben kiderült, a magyar kormány intézkedései működőképes határőrizetet hoztak hazánk déli részén, illetve a schengeni övezet védelmére.

Ránk zúdultak

Talán örökre emlékezetes marad 2015 Európa számára abból a szempontból is, hogy egyik napról a másikra zúdult Európára a tömeges illegális migráció. Akkoriban még volt ideológiája is annak, hogy miért szükséges, miért jó, ha tömegek érkeznek ismeretlen személyazonossággal, jogellenesen, embercsempész bűnözői hálózatok segítségével, pénzért a kontinensre. – Az ideológia alapját az úgynevezett Soros-terv tartalmazta, amelynek az volt a lényege, hogy évente legalább egymillió illegális bevándorlót kell befogadni, mihamarabb integrálni a társadalomba, mindez pedig a nemzetállamok meggyengítését, végső soron az Európai Egyesült Államok létrehozását célozta – fogalmazta meg lapunknak nyilatkozva Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

A főtanácsadó kiemelte azt is: 

Emlékezetes, 2015-ben váratlanul törtek az országra százezerszám az illegális migránsok. Nyár elején pedig ugrásszerűen növekedett meg a számuk. Szabó László András kriminológus megállapítása szerint míg 2015. májusban 2578 főt, addig szeptemberben már 30 494 főt tartóztattak fel Magyarország területén. Ez tizenkétszeres, vagyis 1183 százalékos növekedést jelentett. Rövid időn belül hatalmas nyomás alakult ki és nehezedett a déli határra és a magyar államra. A migránsok egyre erőszakosabbak lettek, ami a röszkei zavargásban érte el a csúcspontját.

A zavargás során 2015. szeptember 16-án a település 5-ös főút menti, régi közúti határátkelőhelyénél erőszakba torkolló összecsapás zajlott le a migránsok és a határátkelőt védő magyar rendőrök között. Ezalatt több száz ember sebesült meg. A történtek miatt 2016. július 1-jén tíz zavargásban részt vevő migránst (többnyire önmagukat szíreknek valló személyeket) börtönbüntetésre és Magyarországról való kiutasításra ítélt a Szegedi Járásbíróság. A zavargás után három nappal a rendőrök Győrben elfogták az erőszakos akciók egyik feltételezett irányítóját, a szíriai Ahmed Hamedet, akit terrorcselekmény miatt jogerősen öt évre ítéltek.

Megvédjük a határt

A hazánkra és Európára 2015-ben rárontó illegális migránstömeg miatt a magyar kormány egy sor intézkedést hozott. Szabó László András kriminológus ezek közül a legfontosabbnak az alaptörvény hatodik kiegészítését tartotta, mivel az kihatott a jogalkalmazásra és az igazságszolgáltatásra is. Az alaptörvény kiegészítésére támaszkodva az Orbán-kabinet javaslatára módosították a büntető törvénykönyvet (Btk). A Btk. módosítása lehetővé tette a bírósági büntetőügyek felgyorsítását például a szervezett embercsempészet, vagy éppen a határ illegális átlépése ügyeiben. Ugyanakkor megsokasodtak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal feladatai, így megteremtették az infrastruktúráját annak, hogy kitelepüljenek a határra a szakemberek. Felgyorsították az ügyintézést a tolmácsok és a segítők hivatalos igénybevételének is. A migrációs nyomás növekedése komoly hatást fejtett ki a rendőrségre is, mivel az illegális bevándorlók és az embercsempészek elleni fellépéshez más területről kellett átcsoportosítani rendőröket. 

A jogi és szervezeti környezet megteremtése mellett 2015 augusztusától kiépítettük a fizikai védelmet is, a szerb–magyar és részben a horvát–magyar zöldhatáron műszaki határzár (hivatalos nevén: határőrizeti célú ideiglenes kerítés) épült. Ennek működtetéséhez infrastruktúrát építettek ki, és biztosították a megfelelő létszámot is.

Az intézkedéseket igazolták a statisztikai adatok. Az ORFK információi szerint míg 2015. I–XI. hónapjában 428 261 illegális migránst fogtak el, addig 2016-ban, ugyanebben az időszakban csak 34 547-en próbálkoztak, sikertelenül.

A rendőrségen fejleszteni kezdték a határrendészeti ágat, amihez aztán 2022-ben létrehozták a határvadász egységeket. Így tavaly év végén a határőrizetbe rotációban bevont honvédségi egységeket ki tudták vonni. Idén tavaszra elkészültek a műszaki határzár megerősítésével és a Mohácsi-szigeten a meghosszabbításával is.

Az unió büntet

Miközben Magyarország ezzel védte a schengeni öveztet határát, vagyis közvetve az Európai Uniót, Brüsszel az elmúlt nyolc évben folyamatosan nyomás alatt tartotta a magyar kormányt a migrációs intézkedései miatt. A határvédelem több százmilliárd forintos pluszköltségének a töredékét sem fizették meg hazánknak, pedig a szerb–magyar határ egyben az unió külső határát jelentő határ is egyben. Ez viszont nem számított a brüsszeli bürokratáknak, sőt inkább a migráció elfogadását, támogatását szorgalmazták.

Újra és újra előhozakodtak a kötelező kvótákkal (a bevándorlók meghatározott számban történő elosztásával). Az elképzelés nemrég ismét előkerült, a az erről szóló javaslatot két hónapja a belügyminiszterek tanácsával – trükkös módon – el is fogadtatták. Csak Lengyelország és hazánk szavazott ellene. Amennyiben az unióban eredményesen végigfuttatják a tervet, Magyarországnak legalább harmincezer főt befogadni képes migránsgettót kellene létrehozni.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium politikai államtitkára közölte erről, a magyar kormány elvi szinten ellenzi, hogy kivegyék a kezéből a migrációs politika jogosítványát. Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó a magyar kormány álláspontját ismertetve leszögezte: aki menekültstátust akar kérni, még az unió határain kívül be kell nyújtania a kérelmét, azt a hatóságok elbírálják, és aki jogosult, be fogják engedni. Aki nem jogosult, vagy nem veti magát alá ennek az eljárásnak, az nem jöhet be az országba. Ez egy működő rendszer, ami nagy tömeg kezelésére alkalmas, minden eleme létrejött: rendőri és határvadász erők, többszörösen megerősített műszaki akadályrendszer és jogi határzár. Bármelyik megszüntetése az egész rendszer összeomlásával járna, ezáltal a belbiztonság súlyos romlását eredményezné – közölte a kormányfő főtanácsadója

A tavalyi évhez képest harminc százalékkal növekedett az Európai Unióban az irreguláris határátlépések száma, ráadásul mindez úgy, hogy az április közepén kitört szudáni polgárháború hatásait Európában most még nem látjuk – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatóját az erősödő migrációs hullám okairól és a várható tendenciákról kérdezték.

– Az idei év első négy hónapjában harminc százalékkal növekedett az irreguláris határátlépések száma az Európai Unióban a tavalyi év azonos időszakához képest. Ha ez nem mérséklődik, könnyen lehet, hogy újabb rekordot látunk idén – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója emlékeztetett: a 2020-as Covid-járvány kitörését követő visszaesés után nagyjából 130 ezer illegális határátlépés történt az EU külső határain. Ez a szám 2021-re kétszázezer, 2022-re pedig 330 ezer fölé emelkedett, és az idei év első négy hónapja alapján tovább tart a növekedés. 

A megnövekedett migrációs nyomás okai

– Ez azt jelenti, hogy 2016 óta most érkeznek a legtöbben. Európa továbbra is komoly nyomásnak van kitéve a déli irányból: a közép-mediterrán útvonalon több mint 42 ezren érkeztek április végéig. Az olasz partoknál ez négyszeres növekedést jelent – mondta. A szakértő kifejtette: 

Hozzátette: Afrikában a becslések szerint nagyjából 139 millió ember él az éhezés szélén. Elsősorban nem ők azok, akik útnak indulnak, hiszen nem tudják megfizetni az embercsempészeket, viszont az említett tényező nagyban hozzájárul a regionális instabilitáshoz. 

– részletezte a szakértő. A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója a Frontex statisztikáira hivatkozva elmondta, a tavalyi évben ez döntően az észak-afrikai országokat (Egyiptom, Marokkó, Tunézia) érintette. Majdnem kétszer annyian indultak el innen Európa felé, mint a szubszaharai térségből, de jelentősen nőtt azon afrikai országok állampolgárainak száma is, ahonnan az emberek elsősorban gazdasági okokból indultak el (Elefántcsontpart, Guinea). Marsai Viktor elmondta: a mostani adatokban markáns változás az előző évekhez képest, hogy bár még most is a szírek vannak legtöbben (17 százalék), az előző évekkel összehasonlítva (rendre harminc százalék felett volt ez a mutató) jelentős mértékben visszaesett az arányuk.

A szudáni válság hatásait még nem is érezzük

– Ráadásul az április közepén kitört szudáni polgárháború hatásait Európában most még nem látjuk, de ezek hamarosan meg fognak érkezni – figyelmeztetett a szakértő. Az ENSZ előzetes becslései azt mondták, hogy akár nyolcszázezer ember is elhagyhatja Szudánt. 

Mint kifejtette, korábban csaknem egymillió menekült költözött Szudánba a környező országokból. A jelentős részük a fővárosban telepedett le, ahol most a legvéresebb harcok zajlanak.

– A konfliktus kitörése óta eddig csaknem kétszázezer ember menekült el Szudánból. Mivel a környező országok is tele vannak migránsokkal és menekültekkel (Egyiptom kilencmillió külföldinek ad otthont, akik egy jelentős része a terepkutatásaink alapján szívesen elindulna Európa fele), így a szudáni menekültek – beleértve azokat a külföldieket, akik eddig Szudánban találtak menedékre – előbb-utóbb Európában is meg fognak jelenni – részletezte.

A nyugat-balkáni útvonalon is erősödhet a nyomás

Az NKE oktatója elmondta, a migrációs nyomás ugyan most elsősorban az olasz partoknál koncentrálódik, ám ez könnyen megváltozhat a közeljövőben, s akár a nyugat-balkáni útvonalon is felerősödhet a bevándorlási hullám. 

– Ráadásul az Afrikából érkezők egy része Líbián keresztül jön. Ha ez a kapu lezárul, akkor esélyes, hogy a bevándorlók a Közel-Keleten keresztül, Törökországon át közelítenének az EU felé. 

Ráadásul Ankarának zömében vízummentességi vagy könnyített vízummegállapodása a legtöbb érintett országgal, ez jelentősen megkönnyíti a bevándorlók érkezését az országba, ahonnan tovább indulhatnak az unió felé – mondta. Marsai Viktor elmondta: 

Hozzátette: Dániától kezdve Ausztrián át Olaszországig egyre többen beszélnek a határvédelem fontosságáról. – Ugyanakkor az Európai Tanács márciusi ülése is megmutatta, hogy továbbra is vannak államok, amelyek elképzelhetetlennek tartják például, hogy közösségi forrásokból építsenek kerítést. Messze van még a konszenzus – zárta gondolatait a szakértő.