Nyári migránsbűnözés a német fürdőkben

Nemi erőszak, rablás és verekedés – csak néhány azokból a súlyos bűncselekményekből, amelyeket migránsok követnek el a német fürdőkben. Lassan tarthatatlanná válik a helyzet: volt olyan strand, amit be kellett zárni az agresszív migránsok miatt. Mégis, Brüsszel nem a határok védelmében, hanem a migránsok kötelező szétosztásában látja a megoldást. Magyarországot is arra köteleznék, hogy migránsgettókat építsen és bevándorlóországgá váljon. A kormány viszont nemet mond a brüsszeli migránspaktumra.

Mintegy 100 férfi verekedett össze nemrég a berlini Steglitz fürdőjében.

Az arab származású férfiak hangosan fenyegetőztek, lökdösődtek, több strandolót megütöttek, illetve megrúgtak. A harcnak a rendőrök vetettek véget.

Migránsok támadtak rá egy úszómesterre a berlini Columbiabad uszodában. A fiatal közel-keleti férfiak az úszómester nyakát is átkulcsolták és próbálták földre vinni. A jelenetet óriási tömeg figyelte, de nem segítettek az úszómesternek, hanem kinevették és fenyegették. Az úszómester később próbált elmenekülni, de a tömeg követte.

Több éves probléma Németországban, hogy a strandszezon kezdetével a nagyvárosok fürdőiben erőszakos helyzetek alakulnak ki a migránsok miatt. Gyakoriak a tömegverekedések, halálos fenyegetések és a szexuális támadások.

A közmédia berlini tudósítója az M1-en arról beszélt:

az elkövetők 80 százaléka migrációs hátterű fiatal és a támadásoknak gyakran az úszómesterek is áldozatul esnek, ezért erősebb rendőri jelenlétet követelnek a fürdőkben.

Noll Katalin arról is beszámolt: az erőszak hátterében kulturális különbségek állnak, de úgy tűnik, Olaf Scholz kancellár érdemben nem hajlandó foglalkozni a problémával.

„Megkérdezték tőle azt is, hogy vajon az integráció hiánya vezet-e ezekhez a bűncselekményekhez? Ő annyit mondott – kitérő választ adott – , hogy aki így cselekszik, az nem a mi szabályaink szerint él. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kérdéseket megelőző összefoglalójában a kancellár azt is ismételten hangsúlyozta, hogy Németország a nagymértékű munkaerőhiányt kívülről kívánja megoldani” – számolt be Noll Katalin az M1 tudósítója.

Ráadásul az illegális bevándorlók más európai nagyvárosokban is zaklatják a strandolókat és erőszakoskodnak a nőkkel a fürdőkben.

Korábban már Ausztriában és Belgiumban is voltak hasonló támadások.

Brüsszel továbbra is a bevándorlás ösztönzésében és a migránsok kötelező szétosztásában látja a megoldást. Az uniós belügyminiszterek tanácsa még júniusban fogadta el az erről szóló tervezetet. Azóta pedig szokatlan gyorsasággal már két tárgyalást is tartottak a témában.

Az illegális bevándorlás súlypontja továbbra is a balkáni útvonalon van – erről Bakondi György beszélt a Magyar Nemzetnek. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hozzátette:

a brüsszeli migrációs tervek miatt, akár harminc millió ember is útnak indulhat Európába.

Bakondi György hangsúlyozta: a kötelező kvótával a migránsok szétosztása is állandóvá válna. Vagyis a tagállamoknak migránsok tízezreit kellene ellátni város méretű, nyitott migránsgettókban. Ráadásul Brüsszel csak 12 hetet ad a menekültügyi kérelmek elbírálására, és ha ennyi idő alatt nem születik eredmény, akkor a migránsokat be kellene léptetni az országba.

Közvetlen fenyegetést jelent Brüsszel migránskvótáról szóló terve, ami Magyarországot arra kötelezné, hogy Európa legnagyobb migránsgettóját építse fel – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány nem hajtja végre a migránspaktumot.

„Vért izzadtam, hogy bezárjuk a táborokat Debrecenben, Bicskén. Ezeket be kellett zárni. Végre megoldottuk a problémánkat, és most ezt vissza akarják tenni a nyakunkba. Ezt nem fogjuk megengedni, ki fogunk tartani, amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig nem lesznek migránsgettók” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor kiemelte:

a magyarok megtapasztalták, milyen, amikor a bevándorlók tömegesen masíroznak át az országon vagy támadnak rá a határt védő rendőrökre, ezért Magyarország kizárólag a saját – Európában egyedüliként sikeres – határvédelmi modelljét hajlandó követni.

Július 15-én, szombaton lincshangulat alakult ki a lengyelországi Bytom városi uszodájában, miután közel-keleti bevándorlók egy csoportja kislányokat molesztált a medencében - írja a helyi sajtó. A hatóságok gyors reagálása ellenére a helyiek maguk fogták el a gyanúsítottakat, és saját kezűleg próbálták megbüntetni őket. Egyedül a biztonsági őrök és a rendőrök lélekjelenlétének volt köszönhető, hogy végül nem történ önbíráskodás.

Szemtanúk elmondása szerint az elkövetők a gyerekmedencében fogdosták és zaklatták a 11 és 13 év közötti áldozatokat. Ezt észlelve először a gyerekek szülei rángatták ki a férfiakat a vízből, majd a strand biztonsági őrei elfogták és elzárták őket az öltözőbe. A fürdőzőközönség körében hamar híre ment az incidensnek, és az emberek önkezűleg akartak igazságot szolgáltatni. Ezt végül csak a helyszínre vezényelt rohamrendőröknek sikerült megakadályoznia, akik könnygázt is bevetettek a dühös tömeggel szemben. Az egyenruhásoknak sorfalat kellett állnia, hogy elszállíthassák a gyanúsítottakat. 

- fogalmazott közleményében a bytomi rendőség. A gyanúsítottak személyazonosságáról mindösszesen annyit árultak el, hogy 18 és 48 év közötti külföldi állampolgárok. Ugyanakkor a közösségi oldalakon megjelenő hírek szerint közel-keleti bevándorlók, feltehetően vendégmunkások lehettek. Mindannyiuk ellen "pedofília" és "társadalmilag elfogadhatatlan viselkedés" miatt emelhetnek vádat. Az előzetes letartóztatásukról az ügyészségnek kell döntenie.

Az EU-ba irányuló és az EU-n belüli migránscsempész-szolgáltatások piaca egyre nagyobb méreteket ölt, amit a kialakuló és súlyosbodó válságok, különösen a gazdasági recesszió, az éghajlatváltozás, valamint a konfliktusok és a demográfiai nyomás ösztönöz számos harmadik országban – olvasható az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) szerdán közzétett jelentésében.

A hágai székhelyű uniós ügynökség szerint az uniós régió stabilitása, valamint az EU célországaiban tapasztalható állandó munkaerőigény tovább erősíti a csempészszolgáltatások piacát.

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy migránscsempészet „dinamikusan fejlődő” bűnözési ág. A bűnözői hálózatok bizonyítottan gyorsan alkalmazkodnak az illegális migráció dinamikájában történő változásokhoz, és a bűnüldözési módszerek fejlődéséhez.

A csempészeti útvonalakat, a tarifákat és a szállítási módokat a közvetítői szolgáltatások iránti kereslet, a logisztikai igények és az új migrációs csomópontok megjelenése alapján variálják.

A fokozott hatósági ellenőrzések a bűnszervezeteket is arra késztetik, hogy átálljanak alternatív útvonalakra és működési módokra.

A bűnszövetkezetek további szolgáltatásokat is nyújthatnak ügyfeleiknek, beleértve a szállást az utazás különböző szakaszaiban, vagy hamis okmányok kiállítását. A migránscsempészet üzleti modelljét az együttműködés jellemzi, amely lehet eseti vagy állandó. Emellett a bűnszövetkezetek gyakran együttműködnek egymással az embercsempészési útvonalak különböző szakaszain. Néhány nagy és több helyszínen működő bűnszövetkezet közvetítői szolgáltatásokat is nyújt a teljes útvonalon – olvasható a jelentésben.

A bűnszövetkezetek összetettek és különböző szereplőkből – vezetőkből, közvetítőkből és alacsony szintű kiszolgálókból állnak. A csempészhálózatok irányítói magas szintű vezetői képességekkel rendelkeznek, képesek az illegális tevékenységeket a távolból vezérelni, míg a közvetítők többféle tevékenységben is részt vehetnek, például illegális migránsok toborzásában, valamint a logisztikai és pénzügyi folyamatok felügyeletében. A bűnszervezetek alacsony szintű kiszolgálói főként a migránsok szállításában vesznek részt.

A migránscsempész-hálózatok legyakrabban digitális módon hirdetik útvonalaikat és tarifáikat, továbbá ezen keresztül kommunikálnak az illegális migránsokkal és készítik el hamis dokumentumaikat.

Az embercsempészési tevékenységek végrehajtásához többször legális üzleti struktúrákat alkalmaznak.

A jelentés arra is kitér, hogy a migránscsempészek gyakran alkalmaznak erőszakot az illegális migránsokkal szemben, legtöbb esetben a csempészdíjak kikényszerítése végett. A bűnüldöző szervek alkalmazottai is több esetben estek áldozatul erőszakos fellépéseiknek – mutatott rá az Europol.

A magyar határvédelem jól működik, Brüsszel azonban kötelező migránskvóta segítségével kerülné meg – közölte az Alapjogokért Központ kedden az MTI-vel, hangsúlyozva, 8 éve védjük Európát az illegális migrációtól.

Zila János, a központ elemzője azt írta, Magyarország már a kezdetekkor nemet mondott az illegális bevándorlók Európa-szerte felfordulást okozó, nyakló nélküli befogadására és Soros György betelepítésről szóló tervére. Ennek a szimbóluma a déli határzár, amelynek éppen nyolc évvel ezelőtt készült el az első, 175 méter hosszú mintaszakasza.

„A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont”

- idézte Orbán Viktor miniszterelnököt, aki még 2015 januárjában mondta ezt, hozzátéve: a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz.

Hozzátette: „sajnos igazunk lett, hiszen a közelmúlt franciaországi képsorai, a kontinens nyugati felét rettegésben tartó terrorcselekmények és a párhuzamos társadalmak megerősödése nem csak emberéleteket követeltek, hanem a hagyományos európai társadalmi és kulturális örökség lerombolásának kísérőjelenségeiként is értelmezhetők”.

Míg az európai mainstream média a „wilkommenskultur” jelszavát harsogta, Magyarországon a tömeges illegális migráció elutasítása és a határvédelem hamar nemzeti egyetértési ponttá vált

– emlékeztetett az elemző.

Kiemelte, hogy a kormány a magyar emberek túlnyomó többségének oldalára állt, és a fizikai védelmi rendszert jogi eszközökkel is megerősítette. Ezzel szemben a baloldali pártok már akkor is úgy táncoltak, ahogy Soros György és a nemzetközi liberális elit „fütyült”.

Zila János kitért arra, hogy az illegális bevándorlók szétosztásáról, vagyis a kötelező kvótáról szóló javaslatát Brüsszel hosszú évek óta igyekszik minden lehetséges eszközzel megvalósítani, a magyarországi baloldal képviselői pedig az összes adandó alkalommal megszavazták az erre vonatkozó előterjesztéseket.

Az elemző közölte:

a kvóta áterőltetésére vonatkozó sorozatos kudarcok után annak szószólói az ukrajnai háború és az abból fakadó nehézségek leple alatt ismét leporolták a régi tervet, és egy brüsszeli belügyi tanácsülésen elfogadtatták a döntéshozóknak is csak húsz perccel korábban bemutatott javaslatukat.

Ennek megfelelően az Európai Unió területére érkező migránsok 28 százalékának menekültstátusz iránti kérelmét Magyarországon kellene elbírálni, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy itt jönne létre a közösség legnagyobb migránsgettója. Azokat az országokat, amelyek nem hajlandóak befogadni a rájuk kirótt számú bevándorlót, migránsonként 22 ezer euróra büntetnék – ismertette.

Megjegyezte, mindeközben azon valódi menekültek ellátásához, akiket az Ukrajnában dúló háború borzalmai űznek el otthonukból, Brüsszel mindössze 200 euró hozzájárulást ad.

„Az elmúlt évek tehát bizonyították, hogy a nyugati migrációs modell megbukott, a határvédelemre épülő magyar megoldás viszont működik, fenntartása nemzeti érdek. A jelenlegi kvótapuccs lényegében nem más, mint ennek a beismerése”

– írta.

Az Alapjogokért Központ elemzője hozzátette: a migrációpárti kormányok most erőnek erejével próbálnak szabadulni a bevándorlóktól, és hazánkba, illetve más közép-európai országokba küldenék őket.

„Azon már meg sem lepődünk, hogy a dollárbaloldal továbbra sem a magyar embereknek, hanem az apjánál is nagyobb politikai szerepet vállaló Alex Soros akaratának próbál megfelelni” – jegyezte me