Bakondi György: Nemet mondunk a migránsgettókra

A magyar kormány nem tehet mást, mint nemet mond a migránsgettókra, amit Brüsszel akar ránk erőltetni, nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Ismert, kötelező kvóták szerint Brüsszel osztaná szét az illegális migránsokat az unió tagállamai között.

Kötelező kvóták alapján Brüsszel akarja szétosztani az illegális migránsok tömegét az uniós tagállamokba, amivel rákényszerítenék a nemzetállamokat migránsgettók létrehozására, ezt azonban a magyar kormány az emberek és Magyarország biztonságának garantálása érdekében határozottan elutasítja – fogalmazott Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Magyar Nemzetnek.

A Soros-terv 

Bakondi György emlékeztetett rá, hogy 2015-ben egyik napról a másikra indult meg a tömeges illegális migráció, aminek akkor még volt ideológiája is, hogy miért szükséges, miért jó, ha tömegek érkeznek ismeretlen személyazonossággal, jogellenesen, embercsempész bűnözői hálózatok segítségével, pénzért Európába. – Az ideológia alapját a Soros-terv tartalmazta, amelynek az volt a lényege, hogy évente legalább egymillió illegális bevándorlót kell befogadni, mihamarabb integrálni őket a társadalomba, mindez pedig a nemzetállamok meggyengítését, végső soron az Európai Egyesült Államok létrehozását célozta – emlékeztetett a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

– A koronavírus-járvány időszakában – amikor a hadseregüket is bevetették a nemzetállamok, sőt több esetben a határt is lezárták – jelentős mérséklődést hozott az illegális migrációban – tette hozzá, egyben megjegyezte, hogy a nemzetállamok hozzáállása az illegális migrációhoz kétségtelenül megváltozott az elmúlt években. Míg 2015-ben a német kancellár még azt mondta, mindenkit befogadnak, valamint a lakosság is nagyrészt segítőkészen állt a migránsokhoz, napjainkra ez gyökeresen megváltozott. – Nyugat-Európában is szembesültek az illegális migráció negatív következményeivel, mint például a franciaországi súlyos, száznál több halálos áldozatot követelő terrortámadásokkal, a nizzai brutális gázolással vagy a közelmúltból említhetjük azt a tragikus esetet, amikor egy késes támadó a játszótéren babakocsiban fekvő csecsemőket szurkált meg. 

Súlyos figyelmeztetés ugyanakkor napjainkban a franciaországi migránslázadás is, sok esetben második, harmadik generációs bevándorló-hátterű fiatalok őrjöngtek és vertek szét üzleteket, gyújtottak fel autókat. A zavargás villámgyorsan átterjedt több vidéki városra, majd átcsapott Belgiumba is. A zavargók semmibe veszik az állami intézményeket, nem fogadják el az állam törvényeit, egy más szisztémában, más ideológiai, vallási megközelítésben élnek – sorolta az elrettentő példákat.

A baloldal tagadja a valóságot

Bakondi György arra is emlékeztetett, hogy amikor először beszéltek a no go zónákról, a baloldal azt állította, nem léteznek ilyenek, aztán kiderült, hogy mégis. Felidézte: az Európai Bizottság elnöke és a néppárti frakció vezetője nemrég már arról nyilatkozott, hogy a határokat őrizni kell, sőt akár a kerítésépítést is finanszírozni szükséges. A főtanácsadó szerint nyolc év alatt jutottak el eddig a brüsszeli bürokraták, ám utóbb kiderült, mindössze politikai nyilatkozatot tettek, vélhetően az egyre dühösebb európai lakosság megnyugtatására. Nem sokkal kinyilatkoztatásuk után ugyanis megjelent a migrációs paktumra vonatkozó elképzelés, amiben már szó sincs a külső határok őrizetéről, ellenben újra előkerült a kötelező kvóta, amit a magyarországi baloldali pártok természetesen letagadtak, kitalációnak minősítettek.

– A migrációs paktum tervezetét nem az Európai Tanács, nem az állam- és kormányfők elé nyújtották be, hanem a belügyminiszterek tanácsa elé, ahol húsz perccel a kezdés előtt kiosztották, és egy Európa jövőjét hosszú távon, alapvetően befolyásoló döntést villámgyorsan, többségi szavazattal elfogadtak. Természetesen Magyarország és Lengyelország ellene szavazott, négyen ország pedig tartózkodott – idézte fel, hozzátéve, hogy a belügyminiszterek tanácsán villámgyorsan áterőltetett tervezettel azonos álláspontot fogalmazaott meg az Európai Parlament már hetekkel korábban.

Bakondi György kiemelte: az egyeztetések során olyan új elemek is előkerültek, amelyek korábban nem voltak ismertek. Az egyik, hogy legalizálni kell az érkezéseket.

– A mi értelmezésünk szerint a legalizálás azt jelenti, hogy amennyiben valaki érvényes úti okmánnyal érkezik, vízummal, munkavállalási vagy letelepedési engedéllyel, akkor beszélhetünk legális bevándorlásról. Avagy politikai menedékjogot kérnek az érkezők, mielőtt a határt megközelítik, és a politikai menedékről szóló döntés birtokában jogszerűen lépik át az államhatárt – ismertette a magyar álláspontot a főtanácsadó.

Azonban az Európai Bizottság és Európai Parlament egyeztetése során kiderült, nem a magyar kormány által megfogalmazottakat tekintik a migráció legalizálásának. – Úgy gondolják, hogy ha egy hajón elindulnak embercsempészek által szervezett illegális migránsok, akkor az államnak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex) közösen kutató-mentő tevékenységet kell folytatni, kimenteni és azonnal legalizálni a beérkezésüket Európába – ismertette a főtanácsadó, egyben rámutatott, ennek a következményei beláthatatlanok lennének.

Milliók kelhetnek útra

Bakondi György szerint a illegális migráció utánpótlásánaka mértékét jól mutatja, hogy az ENSZ friss jelentése szerint Szudánból hárommillióan menekültek el a polgárháború miatt, jelentős részük Csádba. – Csád lakosságának egyharmada maga is szociális segélyre szorul, a milliószámra odaérkező szudániak miatt a rendszer összeomlás-közeli állapotban van. A brüsszeli migrációs tervek hatására, két-három vagy akár harmincmillió ember is azt gondolhatja, itt a nagyszerű alkalom, hogy Európába induljon. A brüsszeli legalizálás súlyos következményei szinte felmérhetetlen veszélyeket hordoznak a közbiztonsági, a nemzetbiztonsági, a közegészségügyi, és a szociális ellátórendszer vonatkozásában. Amennyiben valaki az így érkezők integrációját, a munkaerőpiaci megjelenésüket gondolja pozitívnak, akkor csak meg kell nézni, hogy a 2015 óta érkezettek vajon milyen arányban tanulták meg a befogadó ország nyelvét, tettek szert valamiféle szakmai végzettségre, és hányan dolgoznak a tömegesen érkezőkhöz képest, és hányan gondolták, hogy a szociális ellátórendszer számukra jó megélhetést biztosít – vázolta a helyzetet.

Örökös bevándorlás

A főtanácsadó szerint óriási veszélyt hordoz a válsághelyzetben életbe lépő kötelező kvóta terve, mivel Brüsszel értelmezése szerint akkor van válsághelyzet, ha úgynevezett kutató-mentő eljárás van folyamatban.

Bakondi György leszögezte: a migránsokat szállító hajók mindig jönnek, mindig kutatják, keresik, mentik a rajta érkezőket, vagyis a válsághelyzet állandó, így a szétosztás is állandó lenne. – Brüsszel az újonnan érkezetteket kívánja szétosztani a tagállamokba, de adódhat olyan helyzet is, hogy ha valahol már túl sokan vannak, akkor az uniós központ döntése alapján egy másik tagállamnak kell őket befogadnia. A tagállamoknak ezért tíz-, húsz-, de akár harmincezer fő ellátására, elhelyezésére képes migránsgettókat kell létrehoznia. Ezekben a városnyi méretű gettókban kellene megoldani a migránsok elhelyezését, ellátását. Közben pedig el kell indítani a menekültügyi eljárásukat, ami ha 12 héten belül nem zárul le, akkor be kell őket léptetni az országba. Ugyanakkor a gettóknak nyitottnak kellene lenniük, vagyis a menedékkérelmük elbírálására várók ki-be járhatnának szabadon – mutatta be a kötelező kvóta elsődleges következményeit Bakondi György.  

Emlékeztetett a 2015-ben történtekre, amikor is az illegális migránsok bementek a táborokba, megvacsoráztak, pihentek és aztán folytatták az útjukat Nyugat-Európába.

Világos magyar álláspont

Bakondi György arra is rámutatott, hogy Magyarországon volt nemzeti konzultáció és népszavazás is a migráció ügyében, amiben – utóbbi alkalmával csaknem 3,4 millió állampolgár állt ki amellett, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország.

– Ez több mint a Fidesz szavazóbázisa, tehát a magyarok nagy többsége ezt így gondolja. Ezt követően a kormány az alaptörvényben is rögzítette, hogy idegen népesség betelepítése ilyen módon nem lehetséges – idézte fel Bakondi György, aki hozzátette: ha van egy láthatóan közveszélyt okozó uniós eljárás, és van egy, az emberek által megerősített akarat, valamint alkotmányos tilalom, akkor nyilvánvalóan nem tehet mást a magyar kormány, mint hogy nem fogadja el a brüsszeli döntést a kötelező kvótákról, és elzárkózik attól, hogy olyan körülmények alakuljanak ki Magyarországon is, amelynek számos elrettentő példáját látjuk Nyugat-Európában.

– Van egy világos magyar álláspont és egy világos magyar gyakorlat. Ha a brüsszeli migránskvótarendszer életbe lépne, az egész határőrizeti rendszerünk értelmét vesztené. Ha mindenkit be kell engedni, akkor minek őrizni a határt? – tette fel a kérdést a belbiztonsági főtanácsadó, aki a magyar kormány álláspontja ismertetve leszögezte: aki menekültstátust akar kérni, még az unió határain kívül be kell nyújtania a kérelmét, azt a hatóságok elbírálják, és aki jogosult menekültstátusra, azt be fogják engedni. – Aki pedig nem jogosult vagy nem veti magát alá ennek az eljárásnak, az nem jöhet be. Ilyen egyszerű ez a dolog. Ez egy működő rendszer, ami nagy tömeg kezelésére alkalmas, minden eleme kialakult: rendőri és határvadász erők, többszörösen megerősített műszaki akadályrendszer és jogi határzár. Bármelyik megszüntetése az egész rendszer összeomlásával járna, ezáltal a belbiztonság súlyos romlását eredményezné. A belbiztonság kétségtelenül a határnál kezdődik, ha nem tudjuk, kik lépnek be, nem beszélhetünk belső biztonságról – szögezte le a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, hozzátéve:

Annak ellenére, hogy a baloldali pártok támogatják a migránskvótát, az ellenzéki szavazók megosztottak a kérdésben.

Június 8-án az Európai Unió belügyminiszterei – Magyarország és Lengyelország tiltakozása mellett – jóváhagyták az Európai Unió migrációs rendszerének reformjáról szóló javaslatcsomagot, amely szerint a jövőben egy kötelező erejű uniós mechanizmus révén Brüsszel elosztaná az illegális bevándorlókat a tagországok között – emlékeztet a Századvég a legújabb kutatásában. Mint jelezték, az elfogadott dokumentum értelmében azon országoknak, amelyek nem fogadják be a kötelező kvótarendszer keretében rájuk osztott migránsokat, 22 ezer euró (8 millió forint) büntetést kell fizetniük minden be nem fogadott migráns után. A döntéshozatali eljárás következő lépcsőjeként az Európai Parlament elé kerül a javaslat.

A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta a magyarok álláspontját az illegális migránsok Brüsszel által tervezett kötelező, kvóták szerinti elosztásáról. A kutatási adatok tanúsága szerint az elmúlt időszakban a megkérdezettek 70 százaléka hallott Brüsszel tervéről, amely szerint újra kötelezővé akarják tenni az uniós tagállamok számára a migránsok kvóták szerinti elosztását, illetve a tagországokban a menekülttáborok létesítését és fenntartását. 

A kutatás szerint megállapítható, hogy a magyarok több mint kétharmada (68 százaléka) úgy vélekedik, hogy a Brüsszel által tervezett elosztási mechanizmus bevezetése esetén Magyarországnak ellen kell állnia a brüsszeli döntésnek, és tovább kell harcolnia a kötelező betelepítési kvóta ellen. 

– ismertették.