Az ukránok bevetették a kazettás bombákat

Orosz jelentés szerint az ukránok 21 tüzérségi lövedéket és 3 kazettás lőszert lőttek ki egy MLRS sorozatvetőből az oroszországi Belgorod megyei Zsuravlevka falura. Ezenkívül az ukránok bevetettek egy kamikaze drónt is – közölte Belgorod térség kormányzója. Vjacseszlav Gladkov szerint az ukrán támadásnak nem voltak áldozatai.

Ukrajna kazettás lőszereket kapott az Egyesült Államoktól ebben a hónapban, de Kijev ígéretet tett arra, hogy felhasználásukat az ukrajnai csatatérre korlátozza.

Újra indult a forgalom a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Krími hídon szombaton, csaknem egyórányi útzár után.

Közép-európai idő szerint fél 10 körül került fel a Telegram-csatornára az a hatósági üzenet, miszerint ideiglenesen megtiltották a járművek mozgását a Krími hídon. A hídon és az ellenőrzési zónában tartózkodókat nyugalomra intették, valamint arra, hogy kövessék a közlekedésbiztonsági személyzet utasításait.

A közlekedés leállításának okát nem ismertették.

Csaknem egy órával később feloldották az útzárat. A forgalom ideiglenes leállítása miatt a híd egyik oldalán 245, a másik oldalán 370 autó torlódott fel.

Orosz rakétatámadás érte az észak-ukrajnai Csernyihiv megyét, eltaláltak egy művelődési házat, amelynek egyik alkalmazottja életét vesztette – közölte Vjacseszlav Csausz, a régió kormányzója pénteken a Telegramon.

Hozzátette, hogy még tart a megrongálódott épület romjainak eltakarítása. A délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében négy ember halt meg, és kettő szenvedett sebesüléseket azt követően, hogy az orosz erők ágyútüzet nyitottak egy infrastrukturális létesítményre – tájékoztatott Jurij Malasko, a régió kormányzója.

A bolgár parlament pénteken megszavazta a kormány javaslatát, amelynek alapján az ország mintegy száz páncélozott járművet, főként harckocsikat küld az Oroszország által indított háborúban védekező Ukrajnának.

Ez az első alkalom, hogy a balkáni ország, amelyet szoros történelmi kapcsolatok fűznek Oroszországhoz, közvetlen katonai segítséget nyújt Kijevnek.

A bolgár parlament 148 igen és 52 nem szavazattal hagyta jóvá az új kabinet javaslatát. A korábbi – a belpolitikai nehézségek miatt többnyire ügyvezető – kormányok nem kívántak beleavatkozni a konfliktusba, de a mostani kormány új stratégiát kezdeményezett, és ennek részeként született a pénteken megszavazott javaslat.

A BTR típusú, szovjet gyártmányú harcjárművek, amelyeket Szófia az 1980-as években vásárolt, soha sem álltak hadrendben.

„Bulgáriának nincs szüksége erre a felszerelésre, amely azonban értékes segítséget nyújthat Ukrajnának a függetlenségéért és a területi épségéért vívott harcban” – áll a parlamenti határozatban.

Az egykori kommunista párt utódpártja, a Bolgár Szocialista Párt ellenezte a döntést, hasonlóan az újonnan alakult Újjászületéshez, amely „árulásnak és szégyennek” nevezte a döntést.

Az EU- és NATO-tag Bulgária jelentős mennyiségű egykori szovjet gyártmányú hadfelszereléssel és fegyverrel rendelkezik, és lőszereket is gyárt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július elején Szófiában járt, hogy tárgyaljon a szállításokról. A bolgár gazdasági minisztérium adatai szerint az ország fegyveripari ágazatának exportja az ukrajnai háború kezdete óta ugrásszerűen megnőtt.

Őrizetbe vették az orosz rendvédelmi szervek pénteken Igor Sztrelkovot, valódi nevén Igor Girkint, az orosz katonai hírszerzés ezredesét, aki 2014 után vált ismertté mint a szakadár „Donyecki Népköztársaság” „védelmi minisztere” – közölték a rendvédelmi szervek és Girkin ügyvédje, Alekszandr Molohov az RBK orosz hírportál beszámolója szerint.

A rendvédelmi szervek munkatársai helyi idő szerint dél körül vitték el Girkint moszkvai otthonából, a nyomozók pedig házkutatást tartottak.

Girkin felesége, Miroszlava Reginszkaja a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy nem volt otthon, amikor a nyomozók megérkeztek. „Barátaitól sikerült megtudnom, hogy a férjemet az Oroszországi Föderáció büntető törvénykönyvének 282. cikke alapján felbujtással vádolják” – írta Reginszkaja.

Az említett cikk büntetni rendeli egyebek mellett a média vagy az internet felhasználásával szélsőséges cselekmények elkövetésére való felbujtást, amiért akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható – mutatott rá a RIA Novosztyi orosz hírportál.

Girkint pénteken bíróság elé állították Moszkvában, hogy döntsenek fogva tartása körülményeiről. A vád képviselői a férfi letartóztatásának elrendelését kezdeményezték a bíróságon.

Igor Girkin 2014-ben a donyecki szakadárok egyik vezetője volt – számos harci cselekményben vett részt a Donyec-medencében -, még abban az évben, augusztus 14-én azonban eltávolították a „védelmi miniszteri” posztról, majd visszatért Oroszországba – emlékeztetett az RBK. Tavaly azonban, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, ismét feltűnt a Donyec-medencében.

Girkin nyilatkozataiban támogatta Oroszország Ukrajna elleni háborúját, viszont bírálta a moszkvai vezetést, a védelmi minisztériumot, Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnököt és a Wagner csoport alapítóját, Jevgenyij Prigozsint is.

Távollétében Girkint életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a hágai kerületi bíróság, mert felelősnek találták a malajziai utasszállító repülőgép Donyeck fölötti lelövéséért 2014 augusztusában. A férfi nem vett részt a bírósági tárgyalásokon, és kategorikusan tagadta bűnösségét.

A Nyugat csalódott az ukrajnai ellentámadás miatt, amely nem hozott eredményeket – jelentette ki pénteken Vlagyimir Putyin elnök az orosz Biztonsági Tanács ülésén.

„Ma nyilvánvaló, hogy a kijevi rezsim nyugati kurátorai egyértelműen csalódtak az úgynevezett ellenoffenzíva eredményeiben, amelyet a jelenlegi ukrán hatóságok az előző hónapokban nagy hangon híreszteltek” – mondta az államfő.

Putyin figyelmeztetett, hogy Oroszország minden rendelkezésére álló eszközzel válaszolni fog, ha a Nyugat agressziót indít Fehéroroszország ellen. „Fehéroroszország az (orosz-fehérorosz) Szövetségi Állam része, a Fehéroroszország elleni agresszió elszabadulása az Oroszországi Föderáció elleni agressziót jelenti. Erre minden rendelkezésre álló eszközzel válaszolni fogunk” – jelentette ki.

Az ülésen Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) vezetője azt mondta, a lengyel vezetés egyre erősebben hajlik arra, hogy csapatokat küldjön Nyugat-Ukrajnába, és így ellenőrzése alá vonja a területet.

Putyin kijelentette, hogy a lengyel-litván-ukrán katonai egységet a tervek szerint Nyugat-Ukrajna területeinek megszállására használják fel.

„Nem tehetek mást, mint hogy kommentálom az imént elhangzottakat és a sajtóban megjelent jelentéseket egy bizonyos úgynevezett lengyel-litván-ukrán magasabb egység létrehozásának terveiről. Vagyis nem valamiféle zsoldosok csoportosulásáról van szó – ilyenekből van elég, és azokat megsemmisítik –, hanem egy szabályos, felszerelt katonai egységről, amelyet ukrán területen tervezett műveletekre kívánnak felhasználni” – mutatott rá Putyin.

„Ideértve a modern Nyugat-Ukrajna biztonságának állítólagos szavatolását, sőt, ha a dolgokat a nevükön nevezzük, e területek későbbi megszállását. Hiszen a perspektíva nyilvánvaló – ha lengyel egységek belépnek például Lembergbe vagy más ukrán területekre, akkor ott is maradnak. Ott maradnak örökre” – hangoztatta.

A Nyugat az „ukrán ágyútöltelék” mellett lengyeleket, litvánokat és mindenkit be akar vetni, akit nem sajnál. Putyin szerint a lengyel hatóságok „revansista terveket” szőnek, ugyanakkor nem mondanak igazat a népüknek.

„Az igazság az, hogy az ukrán ágyútöltelék a Nyugat számára nyilvánvalóan már nem elég. Ezért új, feláldozható anyagot terveznek felhasználni – magukat a lengyeleket, a litvánokat és a listán lejjebb mindenkit, akit nem sajnálnak” – fejtette ki Putyin.

Úgy vélekedett: „nincsenek eredmények (az ukrán ellentámadásnak) – legalábbis még nincsenek. Nem segítenek sem a kijevi rezsimbe pumpált kolosszális erőforrások, sem a nyugati fegyverek – tankok, tüzérség, páncélozott járművek, rakéták – szállítása, sem a több ezer külföldi zsoldos és tanácsadó bevetése, akik a legaktívabb módon próbáltak meg áttörni hadseregünk frontján” – jelentette ki.

Az orosz elnök egyúttal emlékeztetett arra, hogy Lengyelország Joszif Sztálin döntésének köszönhetően kapta meg nyugati területeinek jelentős részét. Varsó ezt látszólag elfelejtette, de Moszkva kész emlékeztetni rá

– hangoztatta.

„A Szovjetuniónak, Sztálin álláspontjának köszönhetően Lengyelország jelentős nyugati, korábbi németországi területeket kapott. Ez pontosan így van, a mai Lengyelország nyugati területei Sztálin ajándéka a lengyeleknek. Varsói barátaink elfelejtették ezt? Emlékeztetni fogjuk őket erre” – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin.

Varsó provokációnak tekinti Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentéseit Lengyelország határairól, és határozottan visszautasítja őket – jelentette ki Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes szombati sajtóértekezletén, miután találkozott Oroszország berendelt varsói nagykövetével.

Szergej Andrejev nagykövetet szombat délelőtt azonnali hatállyal kérették be a külügyminisztériumba Putyin „provokatív kijelentései” és Lengyelországgal szembeni fenyegetései, valamint amiatt, hogy az Oroszországi Föderáció „ellenséges lépéseket tesz Lengyelországgal és szövetségeseivel szemben” – közölte Jablonski.

Ezzel arra utalt, hogy Putyin elnök pénteken Nyugat-Ukrajnára vonatkozó „revansista tervek” előkészítésével vádolta meg Varsót, és „Sztálin ajándékának” nevezte azt, hogy Lengyelország a második világháború után kelet-németországi területeket kapott.

A „nagyon rövid” találkozón Jablonski ismertette a nagykövettel Varsó „határozott álláspontját”. Lengyelország provokációnak, a helyzet eszkalálására tett kíséretnek tekinti Putyin „áltörténelmi fejtegetéseit”, valamint az arra irányuló orosz kísérleteket is, hogy „megpróbálják tisztára mosni az olyan háborús bűnösöket, mint amilyen Sztálin volt, és mint amilyen most Putyin” – fogalmazott Jablonski.

Elítélte „a történelmi revízióra” tett orosz próbálkozásokat, valamint azt, hogy Moszkva – varsói megítélés szerint – „propagandista tevékenységéhez, hibrid hadviseléséhez” használja fel ezeket.

A találkozón – Jablonski beszámolója szerint – hangsúlyozta továbbá az államhatárok sérthetetlenségét, valamint hogy Lengyelország visszautasít minden határrevíziós kísérletet.

A miniszterhelyettes „nagyon idegesnek és ellenségesnek, a diplomáciai protokoll elveit felrúgónak” nevezte az orosz nagykövetnek a találkozón tanúsított magatartását. Ez „tükrözi az általa képviselt állam hozzáállását” – jegyezte meg. Úgy látta: Oroszország „diplomáciai eszközökkel semmilyen célt nem szándékozik elérni”.

A tervezett válaszlépéseket tudakoló újságírói kérdésre Jablonski leszögezte: Lengyelország „mindig a nemzetközi joggal összhangban jár el”. Jelezte: Varsó szövetségeseivel együtt „továbbra is nyomást gyakorol Oroszországra, hogy hagyjon fel agresszív magatartásával”.

A találkozó után az orosz nagykövet újságíróknak nyilatkozva elmondta, a megbeszélés témája Lengyelországnak Ukrajnával és Oroszországgal szemben politikája volt. „Elutasítottam Lengyelország minden, Vlagyimir Putyinnal szembeni vádját, ezek teljesen alaptalanok” – jelentette ki.

„Az úgynevezett lengyel keleti területek történelmileg Oroszország területei, (…) és 1991 után Ukrajna és Fehéroroszország területévé váltak”

– szögezte le, de hozzátette: Lengyelországnak nincsenek területi követelései, „ami alátámasztja azt, hogy ezek a lépések történelmileg megalapozottak voltak”.

Arra a kérdésre, hogy lengyel területi követelések híján Putyin miért vádolta meg Lengyelországot Nyugat-Ukrajna megszállásának tervével, a nagykövet úgy válaszolt: Moszkva „így értelmezi Lengyelország jelenlegi politikáját ezekben az ügyekben”.