A franciáknak elegük van a migránslázadásból

Elegük van a franciáknak a zavargáshullámból: elégedetlen polgármesterek a lakosságot mozgósítják, Macron rendteremtést követel – de megingathatja az elnök pozícióját a válság? -kérdezte a Mandiner.

A zavargáshullám immár hetedik napjára ébredtek a franciák hétfőn – a rémálomból viszont nincs ébredés. Mint arról lapunk is beszámolt, előző kedden a francia rendőrség megállított igazoltatásra egy lengyel rendszámú Mercedest vezető, algériai származású 17 éves fiatalembert, Nahel Merzoukot, aki azonban megpróbált elhajtani, így tüzet nyitottak rá, amibe belehalt. Ezt követően előbb a nanterre-i rendőrségnél, majd szerte Párizsban és más francia városokban durva zavargáshullámok kezdődtek, amik a mai napig nem értek véget.

A zavargások során eddig több mint háromezer embert vettek őrizetbe. Rendőrök és tűzoltók százai sérültek meg. Egy tüntető meghalt a zavargások során – fosztogatás során lezuhant egy Lidl bolt tetejéről –, illetve hétfő reggelre érkezett a hír, hogy egy tűzoltó is meghalt munkavégzése közben, ahogy lángoló autók tüzét próbálta megfékezni.

Vasárnapig 871 gyújtogatásról, 577 jármű, illetve 74 épület felgyújtásáról érkeztek hírek Franciaországból.

Lyonban ellentüntetők „Franciaország a franciáké” jelszavakat skandálva vonultak utcára.

Hétfő reggeli hír, hogy Franciaország polgármestereinek egy csoportja a lakosságot mobilizálná a zavargások ellen. A településvezetők arra szólították fel az embereket, hogy gyűljenek össze a városházáknál, ezzel fejezve ki ellenkezésüket a zavargásokkal szemben. A felhívásra azután került sor, hogy egy párizsi előváros polgármesterének házába belehajtottak egy lángoló autóval, hogy felgyújtsák a vezető otthonát.

Emmanuel Macron francia elnök vasárnap saját kormányát sürgette, hogy „tegyenek meg minden szükséges lépést a rend helyreállítására és a nyugalom visszaállítására”.

Macron emellett azt szorgalmazta, hogy átfogó vizsgálat induljon a kialakult helyzet mélyebb megértésére.

A francia elnök nem először és nem is másodszor néz szembe durva tüntetéshullámmal – gondoljunk csak a sárga mellényes tüntetések hónapjaira, a Covid-tüntetésekre vagy a francia nyugdíjrendszer elleni, néhány hónapja történt tüntetéssorozatra. Annak idején Nicolas Sarkozy elnök alatt is történtek rendszeres autógyújtogatások. A mostani agresszív és destruktív zavargáshullám azonban talán minden korábbin túltesz.

Macron ráadásul többszörösen kínos helyzetbe hozta magát.

Először is: kemény kritikák érték őt, hogy Elton John párizsi koncertjén bulizott akkor, amikor már kitört a zavargáshullám.

Aztán Brüsszelbe utazott az Európai Tanács ülésére. Ennek során a francia és a német vezetés át akart vinni egy közös közleményt az európai migrációs politikáról, azonban Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő mindvégig tiltakozott ez ellen. Hírek szerint Macron és Scholz német kancellár, valamint Charles Michel európai tanácsi elnök külön tárgyaláson, éjszakába nyúlóan győzködték Orbánt és lengyel kollégáját, akik azonban nem voltak hajlandóak csatlakozni a közös állásponthoz az újból előkerült migránskvótás tervek elutasítása miatt. Megállapodás végül nem is történt a csúcson. Macronnak viszont pont a migráns hátterűek egyre durvább zavargása miatt haza kellett utaznia az EU-csúcsról.

A harmadik kínos helyzet Macron számára, hogy a zavargások miatti hazaútja azt is megakadályozta, hogy a hétvégén elutazhasson egy nagyszabású németországi látogatásra, ami egy francia elnök első állami szintű látogatása lett volna Berlinben 23 év óta.

Bruno Cautres, a neves francia Sciences Po egyetem kutatója szerint a zavargások „nagyon rossz hírt jelentenek” Macron számára, aki nyugodt körülmények között vitte volna bele a nyári vakációba országát. „Az emberek meg vannak döbbenve, hogy a hazánkat milyen feszültség, erőszak és válság sújtja. Egy vezető sem reszkírozhat ennyi válságot ennyire rövid idő alatt” – mondja a kutató.

Emmanuel Macron jelenleg már a második ciklusát viszi elnökként, a következő elnökválasztásra 2027-ben kerülne majd sor, amin ő már nem indulhat el a francia alkotmány szerint. Népszerűsége – pontosabban népszerűtlensége – magáért beszél: a legújabb kutatások szerint

a franciák mintegy kétharmada elégedetlen vele, és jó, ha egyharmaduk értékeli pozitívan a tevékenységét.

A francia politikai berendezkedésnek és hagyományoknak megfelelően a válsággal bajlódó elnökök első körben kormányuk átszervezésével vagy éppen kormányfőjük lecserélésével próbálják megoldani a zsákutcás helyzeteket. Macron egyelőre kitart Élisabeth Borne miniszterelnök mellett, tehát a lecserélés ütőkártyáját még nem vette elő.

A francia rendszer lehetőséget ad arra, hogy Macron még így is, bukdácsolva és népszerűtlenül végig vigye a ciklusát – ha a nemzetgyűlés többsége kitart mögötte. De hogy saját elnökségéből milyen örökséget hagy hátra, s hogy képes lesz-e egy egyelőre ismeretlen utódjelöltet kinevelni a hátra lévő néhány – valószínűsíthetően nehéz – év során, vagy teljesen nyitott versengés és új felállás vár a francia politikára 2027 után, még a jövő zenéje. Addig még először a lángoló épületeket és autókat kellene eloltani, s aztán kezdeni valamit a folyamatosan forrongó francia közhangulattal.

„Allah akbar!”-t kiáltoznak a migránsok, akik felforgatják Franciaországot – írta a Magyar Nemzet online vasárnap.

Több mint 1300 embert vettek őrizetbe Franciaországban szombaton éjjel, a társadalmi nyugtalanság ötödik napján. Országszerte mintegy 45 ezer rendőrt vezényeltek ki, ám ez sem volt elég ahhoz, hogy megfékezze a feldühödött tüntetőket. A tiltakozók és a rendőrök összecsaptak Marseille városában, ahol a leghevesebb utcai harcokra került sor – áll a cikkben.

A lap emlékeztet arra, a zavargások azt követően kezdődtek, hogy a Párizstól nyugatra található Nanterre-ben kedd reggel egy rendőr agyonlőtt egy 17 éves fiút, az algériai származású Nahel M.-et, aki ellenállást tanúsított egy közúti ellenőrzéskor.

A francia városokban kialakult káoszért leginkább a bevándorlókat hibáztatják, akik gyújtogatnak és üzleteket fosztanak ki, de az is előfordul, hogy lövöldözni kezdenek – írták.

A közösségi médiában olyan megjegyzések terjednek, mint hogy „Franciaország úgy döntött, hogy nem finanszírozza a rendőrséget, és beengedi a migránsok millióit. Most mindenhol káosz van, és egyetlen üzlet sincs biztonságban!” – tették hozzá.

A cikk idéz egy Twitter-bejegyzést, amely szerint a bevándorlócsoportok azt kiáltozzák, hogy Allah akbar! (Allah a leghatalmasabb), miközben tönkreteszik Franciaországot. Rendőröket és járművezetőket lincselnek meg, akik a kötelességüket teljesítik – írja a felhasználó.

Az agresszív migránsokról készült felvételek közül az egyik arról tanúskodik, hogy a randalírozó tömeg kirángat egy franciát a teherautójából, majd rugdosni kezdik.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő eközben a lengyel városok nyugalmáról tett közzé egy videót, felhívva a figyelmet az európai határok védelmének fontosságára.

A felvételen a tüntetők által felperzselt Franciaországot állítja szembe a lengyel városok, mint Krakkó és Varsó nyugalmával. Az időzítés nem véletlen, hiszen az Európai Unió tagállamai Lengyelországot és Magyarországot hibáztatják az új migrációs paktum, vagyis még több bevándorló beengedésének elutasításáért – írta a Magyar Nemzet.

A polgármestereket és a lakosságot arra kérik, hogy hétfőn Franciaország-szerte gyülekezzenek a városházák előtt, amelyeken megszólalnak a rendkívüli veszélyhelyzetek és légitámadások esetére felszerelt szirénák. Így tiltakoznak a Párizs környéki L'Haÿ-les-Roses polgármesterének háza és családja ellen elkövetett, brutális vasárnapi terrortámadás ellen. Hasonló agressziót kíséreltek meg Tours városának szomszédságában is. Mivel hétfői gyülekezés békés célú, így a tervek szerint utána visszatér mindenki a munkájához.

Hatalmas politikai hullámokat vert és felkavarta a közvéleményt a Párizstól délre fekvő agglomeráció egyik települése, L’Haÿ-les-Roses polgármesterének otthona ellen elkövetett támadás, amelyre vasárnap, hajnali fél kettőkor került sor. A támadók mindeddig ismeretlen, mintegy húszfős csoportja egy égő autót irányított faltörő kosként Vincent Jeanbrun, a Köztársaságiak nevű konzervatív párt politikusa, a település polgármesterének házára.

A kétgyermekes apa feleségét és kisgyermekeit (akik a kertbe menekültek) a támadók tűzijáték-töltetekkel lőtték.

A konzervatív politikus feleségét most is kórházban ápolják. Az ügyben gyilkossági kísérlet miatt indult nyomozás.

L’Haÿ-les-Roses polgármesteri hivatalát is megtámadta egy nagyobb számú csoport, vasárnap hanali 3 órakor – derül ki a Twitteren közzétett videófelvételekből.

Szintén pontosan vasárnap hajnali 01:30-kor a Tours városával szomszédos, 11 ezres lélekszámú La Riche polgármesterének otthonában „a városháza egyik tisztviselője szerint, aki nevét a randalírozók fenyegetése miatt nem kívánta elárulni,

 bementek a polgármester kertjébe, és megpróbálták felgyújtani gépkocsiját”

– írja a Le Figaro. A polgármester nagyon gyorsan közbelépett, különben drámai véget is érhetett volna a támadás – derül ki a konzervatív lap értesüléséből. Catherine Sorita-Minard, a tours-i ügyész vasárnap az AFP-nek az ügy kapcsán elmondta, hogy ezek a bűncselekmények tíz év szabadságvesztéssel büntethetők.

Csendes éj

Gérald Darmanin belügyminiszter. aki vasárnap reggel még

arról beszélt a sajtó előtt, hogy „csendesebb volt az éjszaka”, mint a korábbiak, s a támadásról nem tett említést,

azóta meglátogatta a L’Haÿ-les-Roses-i polgármester lakását. Vele tartott Elisabeth Borne miniszterelnök is, aki támogatásáról biztosította a polgármestert és családját is, akik az eseményről szóló tudósítások szerint „még mindig sokkos állapotban vannak.”

Az esetet követően a francia polgármesterek szövetsége (AMF) úgy döntött, hétfőn az ország összes polgármesteri hivatala előtt kifejezik tiltakozásukat. Megszólalnak a szirénák is, amelyeket

egyszerre, országosan a második világháborúban használtak utoljára.

Mélenchon kétértelmű beszéde

A támadás a Le Figaro szerint „sokkolta a politikai osztályt”. A Franciaországban „iszlamista baloldalként” is említett baloldali és liberális pártok először hallgattak, majd támogatásukról biztosították a megtámadott tisztviselőt.

A konzervatív Éric Ciotti, a Köztársaságiak párt elnöke viszont kijelentette: az egyesült baloldal legtekintélyesebb vezetője, Jean-Luc Mélenchon és pártja, az Engedetlen Franciaország (LFI) „veszélyt jelentenek a köztársaságra”. Szerinte „a bíróságok feladata lesz értékelni” a kijelentéseiket, amelyeket Ciotti

„lázadásra való felhívásnak” tekint.

Pénteken az LFI vezetője felszólította „a társadalom legfiatalabb tagjait”, hogy ne bántsák az iskolákat és a könyvtárakat, hozzátéve, hogy az LFI soha nem támogatta az erőszakot. Ciotti szerint „ez a mondat felhívás arra, hogy szabadon támadhassanak meg más épületeket (…), beleértve a rendőrőrsöket és a városházákat”.

Zemmour: Franciaországra támadtak a vademberek

„Az erőszakhullám új szakaszához érkezett a szombatról vasárnapra virradó éjjelen” – kommentálta a történteket Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, aki felháborodott Darmanin félrevezető kijelentésén: „Hogyan lehet ezek után tisztességesen »nyugodtabb éjszakáról« beszélni?”

Lauren Nuñez rendőrfőnök a BFMTV francia hírtelevízióban elismerte, hogy a támadók „kétségtelenül egy új szintet léptek át”.

Eric Zemmour, a Visszahódítás párt elnöke így fogalmazott: „Ezek a vademberek hozzá mertek nyúlni a polgármester családjához, egy olyan emberéhez, akinek

egyetlen bűne, hogy Franciaországot képviseli.”

Lauren Nuñez rendőrfőnök a BFMTV-ben elismerte, hogy a randalírozók „kétségtelenül új szintet léptek át”.

„Egy polgármestert megtámadni azt jelenti, hogy mindannyiunkat, minden állampolgárt megtámadtak. Az egész nemzeti közösség együtt kell, hogy állj!-t kiáltson” – szólította fel a közvéleményt Olivier Klein városügyi miniszteri megbízott.