Újabb hatalmas összegek Ukrajnának

Az Egyesült Államok 1,31 milliárd dollár új gazdasági támogatást ajánl fel Ukrajna számára – közölte az amerikai külügyminisztérium, miután Antony Blinken külügyminiszter szerdán Londonban az ukrajnai újjáépítési konferencián bejelentette az amerikai szándékot.

A külügyminisztériumi közlemény szerint az újjáépítési támogatás tartalmaz általános gazdasági segélyt, valamint segítséget az ukrán energiainfrastruktúra helyreállításához és modernizálásához, emellett szeretné ösztönözni „Ukrajna elkötelezettségét energiaszektorának átalakítására”.

A bejelentés szerint 1,31 milliárd dolláros támogatási szándékról van szó, amelyen a külügyminisztérium a kongresszussal közösen dolgozik majd. Antony Blinken a londoni konferencián elmondta, hogy az összegből 520 millió dollárt az ukrán energiahálózat újjáépítésére fordítanak majd, úgy, hogy annak eredményeként környezetbarátabbá váljon és integráltabb legyen az európai energiahálózatba.

A támogatás értéke mintegy fele az orosz támadások által a hálózatban okozott károknak – jegyezte meg a külügyminiszter, aki arról is beszámolt, hogy 657 millió dollárt az ukrán kritikus infrastruktúra újjáépítéséhez ajánlja fel országa, ide értve a határátkelőket, vasútvonalakat, hogy jobb kapcsolatot biztosítsanak Európával.

100 millió dollárt szán az Egyesült Államok az ukrán vámrendszer és egyéb hálózatok digitalizálására gyorsítására és a korrupció kiküszöbölésére.

Az amerikai külügyminisztérium szerdai közleménye szerint az ukrajnai háború tavaly február 24-i kezdete óta az Egyesült Államok összesen mintegy 63 milliárd dollárnyi segítséget ajánlott fel Ukrajna számára katonai, gazdasági és humanitárius támogatás formájában.

Több milliárd euró nem katonai jellegű pénzügyi segítségre vállaltak kötelezettséget Ukrajna számára a világ legnagyobb ipari országai a szerdán kezdődött kétnapos londoni újjáépítési konferencián.

Rishi Sunak brit miniszterelnök a nagyszabású rendezvényen – amelyen jelen mások mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Antony Blinken amerikai és Annalena Baerbock német külügyminiszter – bejelentette, hogy Nagy-Britannia állami garanciát vállal 3 milliárd dollárnyi világbanki hitelre.

A három évre szóló program célja a létfontosságú ukrajnai közszolgáltatási intézmények, köztük az iskolák és a kórházak működésének finanszírozása. Sunak elmondta: Ukrajnában már most markánsan látszanak annak a „hihetetlen leleményességnek” az eredményei, amelyet a helyiek a háborús körülményekkel is dacolva tanúsítanak.

A brit kormányfő példaként említette, hogy Oroszország a télen megpróbálta megsemmisíteni Ukrajna energiahálózatát,

és februárra az ukrán energiatermelő kapacitás 40 százaléka működésképtelen volt. Mára azonban sikerült ismét beindítani a hálózatot, sőt Ukrajna már áramot is képes exportálni Európába. Rishi Sunak szerint ugyanakkor a kihívás valós mértékét mutatja, hogy az ukrán hazai össztermék (GDP) 29 százalékkal zuhant tavaly.

A brit miniszterelnök szerint Oroszországnak meg kell térítenie az általa okozott károkat, és London szövetségeseivel együtt már tanulmányozza, hogy ehhez miként lehet törvényes úton orosz vagyoneszközöket felhasználni.

Sunak felidézte, hogy a brit kormány által e héten beterjesztett törvénytervezet alapján Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszországgal szemben elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.

A tervezett jogszabály, amelyet a londoni külügyminisztérium ismertetett, lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák erre a célra befagyasztott vagyonukat, jóllehet nem számíthatnak az ellenük hozott brit szankciók enyhítésére akkor sem, ha ezt megteszik.

Rishi Sunak a londoni konferencia szerdai nyitónapján bejelentette: 38 országból négyszáznál több óriáscég vállalt kötelezettséget arra, hogy bekapcsolódik az ukrajnai helyreállítás finanszírozásába. Sunak elmondta, hogy e vállalatok összesített piaci tőkeértéke 4900 milliárd dollár, együttes éves forgalmuk meghaladja az 1600 milliárd dollárt.

A Downing Street a konferencia kezdete előtt közölte: a jelentkezők között olyan vállalatóriások vannak, mint a Virgin cégbirodalom, a Sanofi gyógyszeripari konglomerátum, a Philips technológiai cég, a Hyundai Engineering ipari csoport és Citi globális pénzügyi szolgáltató.

Annalena Baerbock német külügyminiszter a londoni konferencia szerdai munkanapján elmondta: Németország a háború kezdete óta 16,8 milliárd euró segélyt nyújtott Ukrajnának – beleértve a katonai segítséget -, és az idén további 381 millió euró értékű humanitárius támogatást ad Kijevnek.

A német külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna egyszer az Európai Unió tagja lesz.

Annalena Baerbock úgy fogalmazott: Németország azon is dolgozik partnereivel, hogy kiterjedtebb politikai és gyakorlati együttműködés alakulhasson ki Ukrajna és a NATO között.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter 1,3 milliárd dollár értékű új segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára. Közölte: a finanszírozási összegből több mint 500 millió dollárt lehet az ukrajnai energiahálózat javítására fordítani. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2027-ig szóló, 50 milliárd euró értékű támogatási programot ismertetett.

A brit kormány saját forrásból – a 3 milliárd fontos világbanki hitelcsomagra vállalt garancián felül – 240 millió font (105 milliárd forint) kétoldalú pénzügyi támogatást folyósít Ukrajnának életmentő célú programokra, köztük aknamezők felszámolására, katasztrófaelhárító felszerelések szállítására, reformprogramokra és energiaipari beruházásokra.

A londoni konferencia résztvevőihez Kijevből, videókapcsolaton keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is szólt,

és azt kérte, hogy a nemzetközi közösség jusson el „az elképzelésektől a megállapodásokig, a megállapodásoktól pedig a tényleges programokig”.

Zelenszkij alig burkolt utalást tett arra, hogy hazája NATO-csatlakozását szeretné. Úgy fogalmazott: a NATO csak akkor tölthet be morális vezető szerepet a béke védelmében, ha Ukrajna is a szövetség tagja. Az ukrán államfő hozzátette: Ukrajna már úton van a teljes jogú EU-tagság felé, és jelenleg az atlanti szövetség „közös szabadságzónáját védelmezi”.

„Most már csak arra várunk, hogy a szövetség vezetői tanúsítsanak bátorságot és politikailag is ismerjék el ezt a realitást” – fogalmazott a londoni konferencián közvetített beszédében az ukrán elnök. Hozzátette: Oroszország vezetői nagyon félnek az ukrán demokráciától, és ennek oka az, hogy a demokrácia kövezi ki a jogállamisághoz vezető utat a korrupció felszámolásával.

Az ukrán hadsereg tovább halad előre a Tavria elnevezésű katonai szektorban, azaz a főként Zaporizzsja megyét magába foglaló délkeleti országrészben, kiszorítva állásaiból az orosz csapatokat – jelentette ki Olekszandr Tarnavszkij, a térségben harcoló ukrán hadműveleti-stratégiai csapat parancsnoka.

Szavai szerint már most jól érzékelhetők az ottani ukrán katonai sikerek. Kiemelte, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek a nap folyamán 1119 tűzfeladatot teljesítettek.

„Az elmúlt nap során az ellenség vesztesége halottakkal és sebesültekkel együtt csaknem három századot tett ki, az orosz katonai felszerelésekből pedig 68 darab semmisült vagy rongálódott meg” – fejtette ki.

Tarnavszkij felsorolása szerint az orosz erők a nap folyamán egyebek mellett hat harckocsit, két Sztrela típusú légvédelmi rendszert, 15 páncélozott harcjárművet, valamint több tüzérségi eszközt veszítettek, ezen felül megsemmisült három orosz lőszerraktár is.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők fő erőfeszítéseiket Donyeck megyében változatlanul Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka térségére összpontosítják. Az említett településeknél heves harcok zajlanak, egy nap alatt több mint harminc összecsapásra került sor – derült ki a beszámolóból.

Az európai uniós tagállamok megállapodtak az Oroszország elleni legújabb, tizenegyedik szankciós csomagról, amelynek többek között az a célja, hogy megakadályozza a Moszkva ellen korábban bevezetett szankciók végrehajtásának megkerülését – jelentette be az Európai Unió Tanácsának svéd soros elnöksége szerdán.

A megállapodást az uniós nagykövetek szintjén kötötték meg Brüsszelben. Az intézkedések megtiltják az olyan javak és technológiák Oroszországon keresztül történő továbbítását, amelyeket az orosz hadsereg saját céljaira felhasználhat, vagy támogatják az orosz védelmi és biztonsági ágazatot.

Az intézkedések lehetővé teszik továbbá, hogy korlátozásokat vezessenek be az érzékeny kettős felhasználású technológiák eladására, valamint olyan országba szállításra, ahonnan Oroszország megvásárolhatja őket.

A szerdai megállapodás értelmében az EU meghosszabbítja öt orosz államilag finanszírozott médiaszolgáltató műsorszórási engedélyének felfüggesztését az unió területén.

Tavaly júniusban az EU betiltotta területén az Oroszországból tengeren szállított nyersolaj és kőolajtermékek vásárlását, importját és átvételét. Ennek megerősítéseképpen az új szankciós csomag megtiltja az uniós kikötőkbe való belépést azon hajók számára, amelyek hajóról hajóra történő áruszállítást végeznek, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a rakomány orosz eredetű.

A szerdán elfogadott megállapodás emellett további 71 személyt és 33 szervezetet sújt korlátozó intézkedésekkel, az Ukrajna elfoglalt területeiről származó ukrán gyermekek illegális deportálásában játszott szerepük miatt.

A frontvonalon most „egyfajta szélcsend” figyelhető meg, mivel az ukrán hadsereg komoly veszteségeket szenvedett el mind a személyi állományában, mind a hadfelszerelésében – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök egy interjúban, amely mind a Rosszija 24 hírcsatornán, mind a Kreml honlapján megjelent.

„A harci cselekmények bizonyos elemei – az ágyúzások, a felderítő harcok – természetesen folyamatban vannak. Aktív támadó cselekmények egyelőre nincsenek” – mondta az orosz elnök a Kremlben, a frissen végzett tiszti növendékek körében felvett nyilatkozatban.

Véleménye szerint az ukrán fegyveres erők jelenleg harcképességeik helyreállításával vannak elfoglalva. Azzal, hogy új egységeket hozzanak létre olyan dandárokból, amelyek súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor az orosz védelem áttörésével próbálkoztak.

Putyin az éjszaka kapott adatokra hivatkozva azt mondta, hogy az orosz hadsereg 245 ukrán harckocsit és 678 különböző típusú páncélozott járművet semmisített meg

a június 4-én elkezdődött ukrán ellentámadás során. Az ukrán fél által élőerőben elszenvedett veszteséget „nagyon jelentősnek” nevezte.

Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölt összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a „különleges hadművelet” kezdete óta összesen 10 256 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet veszítettek.

Az orosz államfő szerint a megsemmisített járművek között Leopard harckocsik, francia kerekes páncélozott járművek és amerikai páncélozott járművek is voltak.

Úgy vélekedett, az ukrán vezetés attól tart, hogy

ha továbbra is ilyen súlyosak lesznek a harci veszteségek, akkor az nemcsak a támadási potenciál, hanem az ukrán hadsereg egésze harcképességének elvesztéséhez is vezethet.

Megjegyezte, hogy ebben a helyzetben „van min elgondolkodni”.

„Ma azt látjuk, hogy ez a támadó potenciál még nem merült ki, vannak tartalékok, és az ellenség azon gondolkodik, hogy ezeket hová és hogyan helyezze át” – fogalmazott Putyin. Az elnök méltatta az orosz hadsereg önfeláldozó harcát, amely megakadályozta az ukrán haditerv végrehajtását.