Újabb 235 millió dolláros katonai csomag Ukrajnának

Az Egyesült Államok újabb 325 millió dolláros (mintegy 100 milliárd forintos) katonai támogatási csomagot jelentett be Ukrajna számára kedden.

A külügyminisztérium közleménye szerint az amerikai készletekből lehívott katonai csomag tartalmaz kritikusan fontos légvédelmi képességeket, további lőszert HIMARS rakétarendszerekhez és egyéb tüzérségi eszközökhöz, valamint szerepelnek benne páncélozott járművek, és további eszközök.

Az újabb katonai csomag az ukrajnai konfliktus kezdete óta a 40. katonai készletlehívás, amelynek keretében az Egyesült Államok fegyvereket és eszközöket bocsát Ukrajna rendelkezésére.

Az amerikai vezetés valószínűleg szegényített uránt tartalmazó lövedékeket fog adni az Ukrajnának küldendő Abrams tankokhoz – írja a Portfolio a The Wall Street Journal nyomán.

A kormányzat egy magas rangú tisztviselője szerint nincs komolyabb akadály a lőszer átadása előtt.

A szegényített uránt tartalmazó lövedékek nagyon hatékonyak az orosz páncélosok ellen, távolról is képesek áthatolni az orosz harckocsik homlokpáncélzatán.

A Pentagon szorgalmazta, hogy a tankokat ilyen típusú lövedékkel szereljék fel, amelyet az amerikai haderő is rendszeresen használ.

A Fehér Házon belül ugyanakkor vita volt azon, hogy az Egyesült Államok olyan lőszereket adjon át, amelyek egészségügyi és környezeti kockázatokat okozhatnak.

A szegényített uránt tartalmazó lövedék nem radioaktív, ugyanakkor kémiai összetétele miatt szennyező, bőrirritációt és veseelégtelenséget okozhat, illetve növelheti a rák kockázatát.

Márciusban került nyilvánosságra, hogy az Egyesült Királyság az Ukrajnába szállítandó Challenger 2-es harckocsikhoz szegényített uránt tartalmazó lövedéket adna. A hír nagy felháborodást váltott ki Moszkvában, holott az orosz haderő is már évtizedek óta használ ilyen típusú lövedéket, ahogy több NATO-ország, Izrael vagy éppen Pakisztán is.

Ma csak orosz légvédelmi rendszerek képesek a hiperszonikus rakéták megsemmisítésére – jelentette ki Gyenyisz Manturov, orosz ipari és kereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által kedden közölt interjúban.

„A harci repülés – a repülőgépek és a helikopterek – olyan terület, ahol ma mind minőség, mind mennyiség tekintetében meghaladjuk a konkurenciát. Ahogy egészében a hadiipari ágazatok többségében: elegendő azt a tényt megemlíteni, hogy egyedül a mi rendszereink képesek sikeresen ellenállni az egyedülálló hiperszonikus fegyvereknek, amelyek szintén a mieink” – állította a helyettes kormányfő.

Azt mondta, hogy az Sz-350-es Vityaz volt az első légvédelmi rendszer a világon, amely automatikus üzemmódban lőtt le egy célpontot. Manturov a gyártóra, az Obuhovra hivatkozva kijelentette, hogy mindez emberi beavatkozás nélkül, a mesterséges intelligenciára támaszkodva történt, az ukrajnai háborús övezetben.

A RIA Novosztyi hírügynökség május végén számolt be jólértesült forrásra hivatkozva, hogy a Vityaz a „különleges hadművelet” övezetében világelsőként hajtotta végre teljesen automatikusan, kezelői felügyelet nélkül ukrán harci gépek és drónok felderítését, követését és kiiktatását harci körülmények között.

Manturov reagált Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének arra a tavaly ősszel tett kijelentésére, amely szerint az orosz hadsereg külföldi mosogatógépekből és hűtőszekrényekből vesz ki chipeket haditechnikai eszközeinek javításához.

„Ez némileg furcsán hangzott, mert egy chip másodszori felhasználása, technológiai szempontból, a legtöbb esetben egyszerűen lehetetlen. Gyakran a berendezésekhez külön tervezik a mikroelektronikai chipeket, amelyeket közvetlenül a megrendelő igénye szerint gyártanak” – mondta.

Emlékeztetett rá, hogy a háztartási eszközökbe és készülékekbe szabadon hozzáférhető chipeket szerelnek be, amelyeket számos ország gyárt, köztük olyanok, amelyek barátiak Oroszországhoz. Rámutatott, hogy a fegyverekbe és hadfelszerelésbe szerelt chipekkel szembeni követelmények nagyságrendekkel magasabbak.

„Ezek a technológiák a sajátjaink” – hangsúlyozta Mant

Az amerikai védelmi minisztérium mögött álló egyik katonai és védelmi kutatóintézet vezető politológusa a tűzszüneti tárgyalások megkezdése mellett érvel az ukrajnai háborúban – hívta fel a figyelmet az Alapjogokért Központ keddi tájékoztatásában.

Samuel Charap, az évtizedek óta a Pentagon mögött álló katonai és védelmi agytröszt, a RAND Corporation vezető politológusa a tűzszüneti tárgyalások megkezdése mellett érvel, amely befagyaszthatja a konfliktust, hogy tartós fegyvernyugvást érhessenek el a felek között.

Samuel Charap a vezető amerikai külpolitikai lapban,

a Foreign Affairsban figyelemreméltó esszét jelentetett meg. „Mintha csak Orbán Viktort hallanánk, de a magyar miniszterelnök már a háború kezdete óta ezt képviseli: azonnali tűzszünet és béketárgyalások kellenek”

– kommentálta az amerikai szerző megállapításait az Alapjogokért Központ.

A jogi elemzőintézet a Foreign Affairsben megjelent esszé kulcsmegállapításai között említi, hogy „a csatamezőn nem lesz megoldása a konfliktusnak”, az ide-oda pár kilométereket vándorló frontvonalaknak nincs jelentőségük, ezért ebben a formában ez a háború intenzív, de befagyott konfliktusra kezd hasonlítani, amelynek „költségei viszont nem finanszírozhatók a végtelenségig”. Ezért – folytatta a cikk ismertetését az intézet – el kell kezdeni tárgyalni, akár titokban kezdve és informálisan is a tűzszünet céljával.

Folytatni kell Ukrajna nyugati támogatását, hogy Kijev a jövőben képes legyen elrettentő erőt kifejteni Moszkvával szemben, de a háború ezzel a kiterjedtséggel és intenzitással hamarosan kezelhetetlen költségvetési terheket fog azokra a nyugati szövetségesekre róni, akik finanszírozzák ezt a háborút, továbbá az emberélet-veszteség és a pusztítás mértéke sem „finanszírozható” ugyanezzel az intenzitással, mert a háború hatásai már jóval kiterjedtebbek a háború fizikai határainál – sorolta az Alapjogokért Központ.

A cikkből idézve azt írták:

diplomáciai eszközökkel „el kell kezdeni tehát felépíteni egy végjátékot”, és a célnak egy tartós, a politikai szembenállást ugyan nem kezelő, de a háborút befejező, azt minimalizáló, lokalizáló tűzszünetnek kell lennie,

a szerző szerint akár koreai mintára.

A tájékoztatás ismertetése szerint akár úgyis e tűzszüneti célt kell kitűzni elérendőként, hogy a kölcsönös orosz-ukrán területi problematikákat jó időre félreteszik. Hozzátették: Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége, „de túl sok szó esik a NATO-tagságáról”, és „a tagok között nincsen konszenzus az ország felvételében”.

Samuel Charap megállapítja azt is:

Ukrajna NATO-tagságával Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy érzékelné, hogy az Egyesült Államok támaszpontot akar telepíteni a keleti határaira, ezért a békekötés vagy a tűzszünet betartása helyett folytatná a háborút, „ám az Oroszországgal vívott közvetlen háborút továbbra is minden erővel el kell kerülni”.

„Ehelyett az Oroszországra kifejtett nyomás fenntartása mellett bizonyos szankciókat feltételesen enyhíteni lehetne, hogy a tűzszünet vonzóbbá váljon, mint a háború folytatása” – idézte az esszé további megállapításait az összegzés, azt is megjegyezve, hogy a szerző szerint a Nyugatnak emellett nyitottnak kellene lennie egy új európai biztonsági partnerségről szóló tárgyalásra, ami minimalizálná a valószínűségét annak, hogy hasonló válság pattanjon ki a jövőben Oroszországgal.

„Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek képesnek kell lenniük arra, hogy egyszerre támogassák Ukrajnát a csatamezőn és a tárgyalóasztalnál; itt az ideje, hogy ezt megkezdjék, húzza alá a szerző írásának legvégén” – zárta közleményét az Alapjogokért Központ.