Migránsok lövöldöztek a szerb-magyar határon

Ismét összecsaptak a migránsok a szerb–magyar határ mentén, több sérültje is van a lövöldözésnek.

Több órán át tartó tűzharc alakult ki a magyar határ közelében, a szerb oldalon. A helyi sajtó értesülései szerint migránsok közti leszámolás történhetett. A Blic szerb napilap tudósítása szerint két személy sérült meg az összecsapásban. Ők nem szerb állampolgárok. Információink szerint szombaton 13 óra körül kezdődött a leszámolás az illegális bevándorlók között a Szabadka környéki erdőkben. 

A rendőrség és a mentők is nagy erőkkel vonultak a helyszínre. A környékbeli lakosok nagyon megijedtek, s a közösségi oldalakon arra figyelmeztetik egymást, hogy óvakodjanak attól, hogy az erdő közelébe menjenek. 

A Magyar Nemzet megkeresésére az egyik név nélkül nyilatkozó szabadkai lakos, aki az erdő közvetlen közelében lakik, azt mondta: 

Annak ellenére, hogy a baloldali pártok támogatják a migránskvótát, az ellenzéki szavazók megosztottak a kérdésben.

Június 8-án az Európai Unió belügyminiszterei – Magyarország és Lengyelország tiltakozása mellett – jóváhagyták az Európai Unió migrációs rendszerének reformjáról szóló javaslatcsomagot, amely szerint a jövőben egy kötelező erejű uniós mechanizmus révén Brüsszel elosztaná az illegális bevándorlókat a tagországok között – emlékeztet a Századvég a legújabb kutatásában. Mint jelezték, az elfogadott dokumentum értelmében azon országoknak, amelyek nem fogadják be a kötelező kvótarendszer keretében rájuk osztott migránsokat, 22 ezer euró (8 millió forint) büntetést kell fizetniük minden be nem fogadott migráns után. A döntéshozatali eljárás következő lépcsőjeként az Európai Parlament elé kerül a javaslat.

A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta a magyarok álláspontját az illegális migránsok Brüsszel által tervezett kötelező, kvóták szerinti elosztásáról. A kutatási adatok tanúsága szerint az elmúlt időszakban a megkérdezettek 70 százaléka hallott Brüsszel tervéről, amely szerint újra kötelezővé akarják tenni az uniós tagállamok számára a migránsok kvóták szerinti elosztását, illetve a tagországokban a menekülttáborok létesítését és fenntartását. 

A kutatás szerint megállapítható, hogy a magyarok több mint kétharmada (68 százaléka) úgy vélekedik, hogy a Brüsszel által tervezett elosztási mechanizmus bevezetése esetén Magyarországnak ellen kell állnia a brüsszeli döntésnek, és tovább kell harcolnia a kötelező betelepítési kvóta ellen. 

– ismertették.

Ugyan sorra utasítják el az Európai Unió területén a migránsok kötelező szétosztásának mechanizmusát, melynek értelmében a tagállamoknak nem lesz beleszólásuk abba, kik fognak élni a területeiken, a hazai baloldal szerint nincs ok aggodalomra: Gyurcsány Ferenc pártja szerint ugyanis szó sincs arról, hogy az unió vezetése szétosztaná a migránsokat a tagállamok között, és a jövőben sem lesz kötelező betelepítési kvóta – írta az Origó. Rónai Sándor, a DK európai parlamenti képviselője is nyugalomra int, a múlt pénteken kiadott közleményében úgy fogalmazott: 

Az Origó emlékeztet, a baloldal szerint értelmetlen volt népszavazást tartani a bevándorlásról, a Gyurcsány-párt 2016 márciusában kiadott közleményében pedig arról írtak, okafogyottá vált a kvótaügyi népszavazás, hiszen nem létező dolgokról nem lehet népszavazást tartani. A kötelező betelepítés elutasításáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazás előtt, 2016 szeptemberében a DK-s Niedermüller Péter akkor még EP-képviselőként az ATV-ben azt mondta: – Szó nincs kötelező kényszerbetelepítésről. Juncker [az Európai Bizottság akkori elnöke] azt mondta, ezt a szolidaritást nem lehet kikényszeríteni, ez önkéntes alapon, szívből jön.

Néhány nap múlva a szintén DK-s EP-képviselő, Molnár Csaba ugyancsak az ATV-ben hasonlóan érvelt a referendum ellen: – A tanács úgy döntött múlt pénteken a pozsonyi csúcson, hogy a jövőben nem lesz már kötelező kvóta. Úgy fogalmaztak, hogy a menekültbefogadásnak önkéntesnek, szívből jövőnek kell lenni. Ez egy szép fogalmazás, nyilván arról szól, hogy a tagállamok ezentúl erre nem lesznek kötelezve.

Gyurcsány Ferenc maga is jelentékteleníteni próbálta azt a veszélyt, amit a migráció és a vele együtt járó terrorizmus jelent. A DK elnöke a 2015-ös párizsi terrortámadás után cinikusan úgy fogalmazott: jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól. A bukott miniszterelnök felesége pedig 2019-ben mondta azt, hogy a migrációtól egyáltalán nem kell tartani, mert az nem is létezik – írta az Origó, kiemelve, hogy Gyurcsányék még a migránsvízumról szóló határozatot is támogatták, amely már azelőtt beutazási engedélyt adott volna a bevándorlóknak, mielőtt kiderülne, hogy egyáltalán jogosultak-e a menekültstátusra. 

A migránsok kötelező elosztásáról szóló terveket az MSZP is tagadta az elmúlt években. A már említett népszavazás előtt, 2016 szeptemberében a párt úgy fogalmazott:

Molnár Gyula akkori pártelnök egy tatabányai fórumon úgy fogalmazott: – Nincs ma olyan komolyan vehető politikusa Európának, aki arról beszélne, hogy a menekültkérdés megoldásának érdekében kötelező betelepítési kvótákat szeretnének bevezetni. Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője 2016 szeptemberében pedig egy Facebook-videóban tagadta a kötelező betelepítés tervét. Ebben elmondta, néhány fontos dolog kiderült számunkra: az egyik, hogy nincs és nem is lesz semmifajta kötelező kvóta a menekültek letelepítése kapcsán.

Kunhalmi Ágnes már 2015-ben álproblémának nevezte a bevándorlást. Az MSZP társelnöke 2015-ben egy szocialista utcai performanszon kerítést húzott a Fidesz-székház köré, és a sajtótájékoztatón azt állította, hogy a bevándorlással kapcsolatban nincs érdemi problémája Magyarországnak.

Később, a referendum előtti napon Kunhalmi ismét úgy nyilatkozott, hogy a kvótákról szóló népszavazási kérdés kamu, hiszen szerinte nincs és nem is lehet kötelező kvóta.

Lattman Tamás baloldali jogász egy facebookos bejegyzésében írta le az álláspontját, mely szerint nem szavaztak meg semmilyen kvótát, ami ráadásul nem is azt jelenti, mint aminek azt beállítják. „Ennek az egésznek tényleg semmi értelme nincs. Nekem meg tényleg nagyon tele van a bugyrom azzal, hogy egyedül vagyok az ún. szakmában, aki tisztességesen próbál információkat átadni, folyamatokat elmagyarázni” – állította.

„Biztosítanunk kell területünk integritását. Tudnunk kell, ki lép az EU területére, és nekünk kell meghoznunk a döntést arról, hogy ezt megteheti-e.”
Ez áll az uniós tagországok állam- és kormányfőiből álló Euró­pai Tanács által elfogadott Új stratégiai agenda 2019–2024 című dokumentumban. Ez egyértelműen a területi integritás körébe sorolta annak a meghatározását, hogy ki léphet be és beléphet-e egyáltalán az uniós tagállamokba írta Ádám Atila  ügyvéd, Európa-jogi szakjogász a Magyar Nemzetben.

Ennek érvényesülése körében a saját döntése alapján az állam nemzetközi szerződésekben, szervezetekben vehet részt, amelyek adott esetben a felségjogok önálló gyakorlását részben vagy egészben más államokkal, szervezetekkel való önkéntes együttműködéshez köthetik. A lényeg, hogy minden ilyen megállapodás kizárólag az érintett állam kifejezett beleegyezésével és csak az annak megfelelő terjedelmi korlátok között jöhet létre és működhet. Akarata ellenére vagy azon túlterjeszkedve más államok sem együttesen, sem külön-külön nem rendelkezhetnek a területi felségjogával, mert az a területi integritása sérelmével járna.

 Ezzel konform módon az Új stratégiai agendában leszögezte az Európai Tanács is, hogy a bevándorlás ügyében minden tagállam egyhangú döntésére van szükség, „egyetértésre (!) kell jutnunk egy hatékony migrációs és menekültügyi politikáról. Konszenzust (!) kell elérni a dublini rendeletre vonatkozóan, hogy a felelősség és a szolidaritás egyensúlyára építve […] meg lehessen azt reformálni”.

Mindeddig a bizottság deklarált álláspontja sem volt más, amit még a 2015-ös európai migrációs menetrendről kiadott közleményében félreérhetetlenül ki is nyilvánított: 

Mindezek ellenére az unióban olyan jogalkotási folyamat indult meg, ami az egyhangúság követelménye helyett minősített többségű döntéshozatallal kívánja bevezetni a tagállamok terhére a harmadik országokból beérkezett migránsok kvóták szerinti kényszerbefogadását, illetve ennek a kötelező pénzbeli megváltását tartalmazó új szabályokat. A minősített többségű döntés alkalmazása azzal jár, hogy a rendelet elfogadását elutasító tagállamok akarata ellenére a többi tagállam döntené el azt, hogy a területükre beléphet-e az új szabályok szerint meghatározott számú migráns. Ez önkényesen elvonja a tiltakozó tagállamoktól a területi integritást biztosító alapvető állami funkciót, megfosztja annak a nemzetközi és uniós normákban garantált jogától.

 Az pedig nyilvánvaló, hogy a jogsértő módon előírt kényszerbefogadás teljesítésének pénzügyi megváltását jelentő „kötelező szolidaritás” sem lehet jogszerű, hiszen annak olyan kötelezettség az alapja, ami eleve jogellenes.

A helyzet az uniós jogbiztonság hiányán kívül felveti az Euró­pai Tanács tekintélyének és hatáskörének sérelmét is. Azt üzeni, hogy az uniós jogalkotó szervek minden következmény nélkül figyelmen kívül hagyhatják a tagállamok legmagasabb szintű képviselete mellett működő testület álláspontját és politikai kompetenciáit. Ha ebbe belenyugszanak az állam- és kormányfők, az azt jelzi, hogy az EU irányítása lényegében idegen kezekbe került.