Kritizálta Orbán Viktor az EU-bővítés folyamatát

Elfogadhatatlan és szégyenteljes, hogy milyen lassan halad az Európai Unió bővítésének folyamata – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Tiranában, miután albániai hivatalos látogatásán megbeszélést folytatott Edi Rama albán kormányfővel.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Edi Rama albán kormányfő tárgyalásuk után sajtótájékoztatót tartanak Tiranában 2023. június 16-án

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A magyar miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Albániának 13 évbe telt, mire megkezdhette a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. Európának kizárólag a Balkánon van gazdasági növekedési tartaléka, saját versenyképességének fenntartása érdekében is gyorsítani kell a térség integrációját – szögezte le Orbán Viktor, megerősítve, hogy Magyarország, ahogy eddig is, határozottan támogatja Albánia csatlakozási folyamatát.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az Edi Rama albán kormányfővel tárgyalásuk után közösen tartott sajtótájékoztatón Tiranában 2023. június 16-án

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A kormányfő emlékeztetett arra, hogy jelenleg Európát is súlyosan érintő átrendeződések zajlanak a világgazdaságban, ezek rámutatnak a régió gyenge pontjaira, és globális színtéren romlik a versenyképessége. Hangoztatta, hogy ebben az összefügésben lehetőségként kell tekinteni Albánia és a Nyugat-Balkán integrációjára. Az Európai Unióba jelenleg is Közép-Európa viszi be a dinamikát - szögezte le.

Úgy fogalmazott, hogy gazdasági és biztonsági értelemben is meg kell erősíteni Európa térségét.

Nyugat-Európában azonban még mindig nem uralkodó az a meggyőződés, hogy a bővítés segíti az integrációt, ezért a kérdést napirenden kell tartani, "tovább kell dolgozni" Albánia tagságáért is - közölte.

Mint mondta, Magyarország támogatja azt az elképzelést, hogy az Európai Uniótól kapott felzárkóztatási támogatások 2030-ra arányosan elérjék azt a szintet, amelyben a korábban csatlakozók is részesülnek. A kormány üdvözölte azt a felvetést is, hogy schengeni térség bővítésével sem kell megvárni, hogy egy ország tagja legyen az EU-nak - tette hozzá.
 
A magyar miniszterelnök hivatalos látogatást tett Tiranában. Megbeszélést folytatott Lindita Nikollával, az albán parlament elnökével is.

A látogatás során a magyar és az albán delegáció több együttműködési megállapodást is aláírt, egyebek között a vízipar, vízgazdálkodás területén, illetve az európai integrációs folyamatról. A delegáció tagja volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. A két kormány között tíz éve gazdasági vegyesbizottság működik.

Vendéglátójával együtt Orbán Viktor azt is megerősítette, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés terén jelentős eredményeket értek el az elmúlt években, és egyetértettek abban, hogy ezt a munkát a következő években is folytatják.

A magyar kormányfő emlékeztetett arra, hogy a két országot egy "közös szenvedéstörténet" is összeköti, mert mindkettőnek kommunista rendszerekben kellett élniük 40 évig.

Hangoztatta: örömmel hallotta Edi Rama értékelését arról, hogy a magyar befektetők tiszteletteljesen viselkednek, és bizodalmát fejezte ki, hogy ez így is marad. Hozzátette: azt kérte, hogy albán befektetők is jöjjenek Magyarországra, Magyarország készen áll arra, hogy fogadja őket.

Mindketten úgy vélekedtek, hogy a két országot a hagyományos bilaterális kapcsolatoknál mélyebb viszony fűzi össze. Edi Rama méltatta, hogy "Orbán Viktor régóta hisz Albániában", és legutóbbi budapesti találkozójuk óta az együttműködés "új irányt vett".

Leszögezte, hogy a magyar kormány konkrét lépésekkel is támogatja Tirana integrációját, például szakembereket küldött, tapasztalatokat adott át az uniós csatlakozásban minden olyan területen, ahol Albániának szüksége volt rá, és a nyugat-balkáni integrációt támogató alap létrehozásában is fontos szerepet játszott.

A két ország között kiváló a kapcsolat, nemrégiben Novák Katalin köztársasági elnök is járt Tiranában - emelte ki.

Edi Rama külön méltatta, hogy Orbán Viktor a fő előmozdítója a magyar befektetéseknek Albániában. Kiemelte, hogy a magyar vállalkozások számos újdonságot vittek az országba, Tirana nagyon elégedett velük, és külön köszöni, hogy tiszteletben tartják a törvényeket és szem előtt a helyi érdekeket is. A magyar cégek cserében otthon érezhetik magukat Albániában - hangsúlyozta.

Rama szerint az eddigi magyar jelenlét különösen a távközlés és a bankszektor területén kiemelkedő - itt megemlítette a 4iG Nyrt. és az OTP Bank tevékenységét -, új lehetőségek pedig főként az energetikában és a turizmus terén nyílnak. A turizmus híd a két ország között - fogalmazott.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban kijelentette: Magyarországnak nincs tengere, a turizmus mégis a nemzeti össztermék több mint 11 százalékát adja.

Kérdésre válaszolva Edi Rama kitért a koszovói helyzetre is. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi közösség már felvázolt egy megoldási javaslatot a Koszovó és Szerbia között súlyosan kiéleződött feszültségre, és ez "történelmi lehetőség" lenne a megbékélésre.

Úgy vélte, hogy a koszovói rendőrség tagjait, akiket Szerbia területén tartóztattak le, szabadon kellett volna engedni, mert nem követtek el bűncselekményt. Hozzátette: minden lehetséges csatornát felhasználnak annak érdekében, hogy ez mielőbb megvalósuljon.

Ugyancsak egy kérdésre Orbán Viktor megjegyezte, hogy hamarosan találkozik Aleksandar Vucic szerb elnökkel, és reményei szerint addigra az említett probléma megoldódik.

A magyar kormány elutasítja, hogy az Európai Bizottság még erőteljesebben beavatkozhasson a tagállamok költségvetésébe, mert az újabb kettős mércét jelentene – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter pénteken Luxembourgban.

Varga Mihály

Fotó: Facebook/Varga Mihály

 Varga Mihály, az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte, az Európai Bizottság szorosabb felügyelet alá vonná a tagállamok költségvetési politikáját, vagyis erőteljesebben kívánna beleszólni az egyes tagállamok gazdaságpolitikájába.

Hangsúlyozta: Magyarország egyetért azzal, hogy a koronavírus okozta világjárvány és az orosz-ukrán háború kitörése után a tagállamoknak egy fegyelmezettebb költségvetési politikára van szüksége, azonban kifejezetten veszélyesnek tartja azt, hogy az uniós bizottság tagországokra szabott döntésekkel, kettős mércét alkalmazva olyan döntéseket hozzon, amelyekkel a költségvetéspolitika alakítását kiveszik a tagállamok kezéből.

"Abba, hogy a fegyelmezettebb költségvetési politikát hogyan alakítjuk ki, nem gondolom, hogy a bizottságnak túlzott hatásköröket, jogköröket kellene adni. Ezt továbbra is rá kell bízni a nemzeti kormányokra, nekik kell kialakítani a megfelelő, az adott országnak leginkább hasznos gazdaságpolitikát" - fogalmazott.

Szavai szerint a magyar kormány már megkezdte ezt a munkát, a pandémia óta csökkenti az államadósság és az államháztartási hiány mértékét. A 2024-es költségvetésben már 3 százalék alatti, 2,94 százalékos hiányt tervez, az államadósság mértéke pedig az előző évhez hasonlóan tovább fog csökkenni.

"Magyarország az idei év után jövőre 66,7 százalékra javítja az államadósság szintjét, ami 10 százalékkal kedvezőbb az uniós átlagnál, miközben a hazánknak járó forrásokat még mindig visszatartja Brüsszel. Tehát Magyarország ebben a tekintetben is jó példát mutat és jó döntéseket hoz" - fogalmazott.

A nap folyamán előterjeszteni tervezett országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban Varga Mihály az mondta: az uniós források lehívásához megkövetelt uniós vállalásokat Magyarország igazolhatóan teljesítette, az Európai Bizottság azonban újabb és újabb kifogásokkal áll elő annak érdekében, hogy a jogosan járó támogatásokat továbbra se folyósítsa.

"Úgy érezzük, hogy a dokumentum alapján az Európai Bizottság továbbra is azt készíti elő, hogy hogyan ne adja oda a Magyarországnak járó forrásokat. Ez elfogadhatatlan" - fogalmazott.

Megjegyezte, ha ezek a pénzek már megérkeztek volna a magyar költségvetésbe, akkor Magyarország tavalyi gazdasági növekedése nem 4,6 százalék, hanem 5 százalék fölötti tartományban lett volna.

"Hazánk számos reformot végrehajtott az uniós pénzekhez való hozzáférés érdekében, így a 2024-es költségvetésben a teljes összeggel számolunk" - mondta.

A pénzügyminiszter végezetül összegezte: két olyan fontos dokumentum van a pénteki tanácsülés napirendjén, amelyek esetében az uniós bizottság jogköreinek kiterjesztését, lopakodó beavatkozását készíti elő a tagállamok gazdaságpolitikájába. A magyar kormány ezeket nem tudja elfogadni, és továbbra sem fog hozzájárulni, hogy a brüsszeli testület bármilyen eszközzel veszélyeztesse azokat az eredményeket, köztük a rezsivédelem kialakítását, amiket Magyarország az elmúlt években elért - tette hozzá Varga Mihály.