Hatalmas NATO gyakorlat Németországban

A Murinus, Plumbeus, Griseus és Cinereus keleti nemzetekből álló OCCASUS nevű ellenség megszállta Németországot, és megpróbál északra, a Balti-tengerig nyomulni – közölte a német hadsereg, vagyis a Bundeswehr közleményében. A megszállásra válaszul a NATO életbe léptette az V. cikkelyt, amely Németország kollektív védelmére szólít fel. Mindez csupán fikció, de ez az Air Defender ’23, a Németország által vezetett és Európa-szerte zajló, június 12-én kezdődött nagyszabású légi hadgyakorlata.

A gyakorlatot már évek óta tervezték – jóval azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 februárjában elrendelte volna Ukrajna invázióját. A NATO számára azonban egyértelmű, hogy katonai erejének megerősítésére van szükség.

A német légierő Airbus A400M repülőgépe különleges Air Defender 2023 festéssel a farkán (Fotó: Julian Stratenschulte/Getty Images)

Németország drámai változást ígért a védelmi politikában és a hadi kiadások növelésében. Az Air Defender ’23 gyakorlat során pedig most tesztelik a szövetség azon képességét, hogy légi erővel is meg tudja-e védeni magát.

A gyakorlaton mintegy 10 000 főnyi személyzet és 250 repülőgép vesz részt a NATO-országokból és Japánból. Ezek közül közel 100 repülőgép amerikai, majdnem mind a légi nemzeti gárda állományából.

A–10 Thunderbolt II szubszonikus sugárhajtású csatarepülőgép az Air Defender ’23 gyakorlaton (Fotó: Cuneyt Karadag/Anadolu Agency/Getty Images)

Az Air Defender a NATO legnagyobb légierőgyakorlata a megalakulása óta

A gyakorlatban olyan repülőgépek is szerepelnek, mint az F–35-ösök, F–15-ösök, F–16-osok, A–10-esek, MQ–9-esek, C–130-asok, KC–135-ösök, C–17-esek és KC–46-osok. Ráadásul a németországi spangdahlemi légibázis aktív szolgálatban lévő F–16-osai is csatlakoznak. Az európai légierők vadászgépeket és más repülőgépeket hoznak, például Eurofightereket, Tornadókat, Gripeneket, valamint amerikai gyártmányú exportált F–16-osokat és F–18-asokat.

Mivel a gyakorlat középpontjában a keletről érkező fenyegetés és a kombinált válaszlépések állnak, a repülőgépek a Csehországban és a keleti szárnyon fekvő Észtországban és Lettországban lévő előretolt bázisokról is bevetésre kerülnek.

A–10 Thunderbolt II szubszonikus sugárhajtású csatarepülőgép az Air Defender ’23 gyakorlaton (Fotó: Alexander Koerner/Getty Images)

A német és az amerikai hadsereg szerint a gyakorlat sokkal több mint repülőgépek összehangolt repülése, ugyanis a gyakorlat valósághű, de szimulált harcot is magába foglalja.

A gyakorlat méretét az is jól mutatja, hogy annak ideje alatt a német légtér egyes részeit ideiglenesen lezárják a polgári repülőgépek elől.

Tornado repülőgép az Air Defender ’23 gyakorlaton (Fotó: Cuneyt Karadag/Anadolu Agency/Getty Images)

„Egyre durvább a háború a szomszédban, egyre többen halnak meg és egyre nő az eszkaláció kockázata. Itt az ideje, hogy felcsavarjuk a békepárti többség hangerejét” – írta Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter leszögezte: most emberéleteket kell menteni, és az csak békében lehetséges.

„A béketeremtésben kritikus fontosságú szerepet töltenek be (vagy inkább kellene, hogy betöltsenek) a nemzetközi intézmények, közülük is leginkább az ENSZ. Nincs szélesebb körű szervezet az ENSZ-nél, ezért a működését nem szabad(na) átpolitizálni, hiszen pont az ENSZ-nek van a legnagyobb esélye a béketárgyalások megkezdésére” – fogalmazott posztjában a miniszter.

Hozzátette: ebből a szempontból jó hír, hogy szeptembertől egy olyan ember veszi át az ENSZ Közgyűlésének elnöki pozícióját, aki hozzánk hasonlóan elkötelezett a béke ügye iránt. A Trinidad és Tobagó-i Dennis Francis számára kulcskérdés a béke ügyének előmozdítása – hangsúlyozta, kiemelve: New York-i találkozójukon biztosították egymást kölcsönös támogatásukról.

Biztosítani kell, hogy amikor a háború véget ér, megfelelő helyzet álljon elő Ukrajna biztonságának szavatolásra, valamint arra, hogy Oroszország ne indíthasson ismét támadást szomszédjai ellen – jelentette ki a NATO főtitkára szerdán Brüsszelben.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozása előtt azt mondta, még korai lenne megmondani, hogy a nemrég megkezdett ukrán ellentámadás fordulópontot jelent-e a háborúban.

„Minél több területet foglal vissza Ukrajna, annál erősebb lesz pozíciója a béketárgyalások asztalánál” – húzta alá a NATO főtitkára.

Ukrán beszámolók szerint legalább hat ember életét vesztette hajnalban, amikor orosz rakétatámadások érték Donyeck és Odessza megyét. Független források közben megerősítették, hogy az ukrán csapatok lassan, de sikeresen nyomulnak előre a Donyeck megyei fronton. Az orosz vezetés szerint az ukránok minden négyzetméterért súlyos árat fizetnek, és rendkívüli veszteségeket szenvednek el naponta az ellentámadásban.

A dél-ukrajnai Odessza kikötővárost a hajnali órákban érte orosz rakétacsapás. A támadásban a lakóházak mellett egy bevásárlóközpont épülete is megsérült. A hatóságok halálos áldozatokról és sérültekről is beszámoltak. Közben

az ukrán csapatok kitűzték az ország lobogóját a Donyeck megyei Neszkucsne falujában. Független források megerősítették, hogy az ukrán csapatoknak kedden sikerült visszafoglalniuk a települést.

„Három nappal ezelőtt az oroszok még itt voltak. Másfél évig a kezükön volt ez az ukrán falu, de végre sikerült kiűznünk őket” – mondta egy ukrán katona. A településnek azonban mára egyetlen lakója sem maradt. A katonák csak üresen álló, romos házakat találtak. Az ukrán elnök ennek ellenére nagy örömmel fogadta a visszaszerzett területek hírét.

„Köszönet minden katonánknak, aki védi a pozícióinkat, vagy azok előretolásáért harcol. Szeretném külön kiemelni a Bahmut térségében küzdő alakulatainkat, akik a megszállók számbeli fölényével szemben is helyt állnak és sikeresen törnek előre” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A múlt héten megindult ellentámadásban az ukrán csapatok folyamatosan próbálják délebbre tolni a frontvonalat Donyeck és Zaporizzsja megyékben. Az ukránok az elmúlt hónapokban kapott nyugati harcászati eszközök bevetésével igyekeznek előnyhöz jutni.

Az orosz vezetés továbbra is azt állítja:

sikerrel verik vissza az ukrán támadási kísérleteket.

Vlagyimir Putyin szerint az ukrán offenzíva eddig katasztrofális kudarcként értékelhető. Azt ugyanakkor az orosz elnök is elismerte, hogy a harcok kimenetele nagyban függ az ukrán ellentámadás eredményétől.

„Jelenleg mi vagyunk védekező állásban, ami nekünk kedvez, a veszteségeink pedig meg sem közelítik az ukránokét. Minden elesett orosz katonára tíz ukrán fegyveres jut” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki szerint a harcok jelenlegi állása nem indokolja, hogy országos mozgósítást rendeljen el, ugyanakkor meg kell növelni a hadiipar gyártókapacitását.

Közben az amerikai és az brit kormány bejelentette:

az ellenoffenzíva támogatásához újabb fegyverszállítmányt küldenek Ukrajnának, ezúttal összesen 450 millió dollár, vagyis mintegy 154 milliárd forint értékben.

Az Egyesült Államok újabb fegyver- és lőszerszállítmányt küld Ukrajnába – közölte az amerikai külügyminisztérium szerdán.

Antony Blinken külügyminiszter közleménye szerint ezúttal 300 millió dollár (mintegy 110 milliárd forint) értékben küldenek felszerelést az amerikai hadsereg készleteiből.

A szállítmány tartalmaz HIMARS mobil rakétatüzérségi és egyéb rakétakilövő eszközökhöz használható rakétákat, valamint tüzérségi és harckocsi lőszereket, harckocsi-elhárító fegyvereket, rakétákat, kisebb fegyvereket lőszerrel, teherutókat és egyéb szállítóeszközöket, valamint pótalkatrészeket.

Az amerikai összesítés szerint az újabb szállítmány a 37. amerikai katonai csomag, amelyet az Egyesült Államok készleteiből bocsátanak Ukrajna rendelkezésére önvédelmi célokra Oroszország ellen.