Brüsszel kifordul önmagából

Az uniós intézmények az eredetileg rájuk vonatkozó rendelkezéseket használják fel arra, hogy számon kérjék a tagállamokat – közölte a Magyar Nemzettel a Magyarország soros uniós elnökségét támadó EP-állásfoglalás utóhatásairól Gát Ákos Bence, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója. A Danube Institute külkapcsolati vezetője szerint a jövő évi magyar uniós soros elnökség különleges kontextusban valósul majd meg.

Az Európai Parlament állásfoglalásával párhuzamosan aktivizálták magukat a Magyarország ellen felszólaló szokásos lobbisták is − fejtette ki lapunk megkeresésére a Magyarország soros uniós elnökségét támadó EP-állásfoglalás utóhatásairól Gát Ákos Bence, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Euró­pa Stratégia Kutatóintézetének kutatója. A Danube Institute külkapcsolati vezetője példaként említette Alberto Alem­manót, aki a Politico brüsszeli lapnak különböző alternatívákat vázolt fel arra, hogyan lehetne szabotálni a magyar elnökséget. Alemmano egyébként az HEC Paris európai uniós jogi professzora és a The Good Lobby alapítója.

Gát Ákos Bence szerint sokat elmond az illető hozzáállásáról az, hogy a cikkben Magyarországot és Lengyelországot konzekvensen „engedetlen”, „rebellis” országoknak nevezi, amely egyfajta birodalmi szemléletet sugall, holott az EU eredeti hivatása, hogy független nemzetek szabad együttműködését segítse elő.

Gát Ákos Bence emlékeztetett arra, 

Ha az ­uniós jog megsértésének vélelme felmerül, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljáráson keresztül állapodik meg a tagállammal, vagy ennek hiányában az Európai Unió Bírósága dönt, amely ítéleteket Magyarország is mindig tiszteletben tartja. Abból a tényből, hogy Magyarország ellen 7-es cikkes eljárás van folyamatban, szintén nem következik, hogy az ország megsértené az uniós jogot vagy uniós értékeket. Egyrészt nem szabad elfelejteni, hogy az eljárás még nem zárult le. Azzal, hogy megelőlegezik annak hazánk számára hátrányos kimenetelét, összekeverik az „ítéletet” a „váddal”, amellyel éppen Magyarország bírálói sértik meg súlyosan a jogállamiság elvét – emelte ki a szakértő.

Hozzátette, hogy a hazánkkal szembeni 7-es cikk első bekezdés szerinti eljárás egyébként nem is zárulhat annak megállapításával, hogy hazánk megsérti az uniós értékeket. Ebben az eljárásban legfeljebb csak azt állapíthatja meg az Európai Unió Tanácsa, hogy ezen értékek megsértésének veszélye fennáll. Az ilyen jellegű megállapításhoz nem hiába nem köt jogkövetkezményeket az uniós alapszerződés, az pedig, hogy ezt megkerülve, már a 7-es cikkes eljárás elindításához is hátrányos jogkövetkezményeket akarnak kieszközölni Magyarország ellen, súlyos jogi aggályokat vet fel. A szakértő szerint ilyen fiaskót nem engedhet meg magának az uniós intézményrendszer, ha meg akarja őrizni a hitelességét; ha az uniónak valóban fontos a jogállamiság, be kell hogy tartsa saját szabályait.

A szakértő azt is megjegyezte, hogy az uniós alapszerződésekbe eredetileg azért került be az alapvető jogok és értékek védelme, mert a tagállamok kötelezni akarták az uniós intézményeket, hogy azok is tartsák be a nemzeti alkotmányos hagyományokból eredő jogelveket. Ehhez képest mára oda jutottunk, hogy az uniós intézmények ezeket, a rájuk vonatkozó rendelkezéseket használják fel arra, hogy számon kérjék a tagállamokat.

A kutató a jövő évi elnökségről elmondta: a magyar elnökség különleges kontextusban valósul majd meg, az euró­pai parlamenti választások után új ötéves politikai ciklus kezdődik, és ilyenkor könnyebben be lehet csatornázni az intézményrendszerbe olyan friss, új gondolatokat, amiket ciklus közben kevésbé.

„Míg az ilyenfajta felhívások jól rezonálnak az Európai Parlament főként liberális, magyarellenes többségében, a valóságban ez nem több vágyvezérelt gondolkodásnál” – reagált az EUobserverben megjelent cikkében Kovács Zoltán azokra az uniós baloldali felvetésekre, miszerint elvennék Magyarországtól a 2024-es uniós soros elnökséget.

„Arról beszélni, hogy Magyarországtól elvehető az uniós elnökség, nem több puszta badarságnál” – fogalmazott Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár az EUobserveren megjelen cikkében, reagálva arra, hogy korábban a portál véleményrovatában megjelent egy írás „Ezért nem szabad megengedni Magyarország számára, hogy betöltse az uniós elnökséget” címmel. A kormánypárti politikus jelezte, hogy a szerzők, Samira Rafaela és Tom Theuns az Európai Parlamentben folytatott, politikailag motivált kampányban elhangzott szélsőséges véleményeket tényekként mutatják be.

– szögezte le Kovács Zoltán.

Jelezte, hogy a június 5-én megjelent cikkben nyíltan arra hívják fel az uniós intézményeket, hogy fosszák meg Magyarországot attól a jogától, hogy 2024. második felében betöltse az Európai Unió Tanácsának elnökségét.

Veszélybe sodorják az EU alapjait

„Míg az ilyenfajta felhívások jól rezonálnak az Európai Parlament főként liberális, magyarellenes többségében, a valóságban ez nem több vágyvezérelt gondolkodásnál. Szilárdan hisszük, hogy ez így is marad, és a többi uniós intézményben a felnőttek nem fognak csatlakozni az Európai Parlament legújabb, politikailag motivált, Magyarország elleni kampányához. Mert ha másként tesznek, akkor ez veszélybe sodorhatja az Európai Unió alapjait” – hangsúlyozta az államtitkár.

– hívta fel a figyelmet Kovács Zoltán.

Mint fogalmazott, ennek a hipotetikus forgatókönyvnek az esetében a tagállamoktól megvonhatóak lennének a szerződésekben lefektetett jogaik pusztán azért, mert nem értenek egyet az Európai Parlament baloldali többségével bizonyos politikai kérdésekben.

Az EP célja a nagyobb hatalom

„Az Európai Uniót alkotó szuverén államok az Európai Parlament politikai szeszélyeinek áldozataivá válnának. És az Európai Parlament pontosan ezt akarja. Ez lenne a következő lépés egy, a nagyobb hatalomért és befolyásért évtizedek óta vívott harcban. Arra szeretnék kérni mindenkit, hogy nézzen az objektivitás látszata mögé és vizsgálja meg az Európai Parlament igazi szándékait” – tette hozzá.

„Miként is ásná azokat alá? Persze az elnökségnek azt a jogát, hogy meghatározzuk a viták napirendjét, valóban felhasználnánk arra, hogy végre párbeszédet kezdeményezzünk olyan kérdésekben, melyek fontosak számunkra, de végül a döntés továbbra is az európai állam- és kormányfők kezében maradna. Aki azt gondolja, hogy egyetlen tagállam céljai és politikai törekvései – még ha az éppen a soros elnökséget adó ország is – ennyire könnyen eltéríthetik az uniós szakpolitikákat saját javára, az egyszerűen nem ismeri az unió működésének az alapjait” – szögezte le Kovács Zoltán.

Felhívta a figyelmet, hogy Rafaela és Theuns több alkalommal is megbélyegzi Magyarország demokratikus rendszerét olyan jelzőkkel, mint „siralmas” vagy „erodált”, de semmilyen ténnyel nem támasztják alá ezeket az állításokat. Az államtitkár kiemelte, hogy a magyarországi demokrácia nagyon jól van, köszöni, az egész Európai Unióban a legszélesebb választói támogatással Orbán Viktor miniszterelnök kormánya mögött, továbbá Magyarországon a választói részvétel – az európai parlamenti választásokkal ellentétben – mindig is magas volt. Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy a kérdéses cikk egy, a 2022-es magyarországi választásokról szóló EBESZ-jelentést idéz, de azokról a további jelentésekről nem tesz említést, melyek nem találtak semmilyen hibát a mi választási eljárásainkban. 

– szögezte le.

Csupán körkörös hivatkozások

A kormánypárti politikus jelezte, hogy a cikk ezt követően megemlíti az Európai Parlamentnek azt a határozatát, mely Magyarországot „választási autokráciának” minősíti, de ez nem több körkörös hivatkozásnál, továbbá azt nem jegyzik meg, hogy az Európai Parlamentet egy túlnyomóan liberális többség dominálja, mely több mint egy évtizede erősen magyarellenes.