Az ukránok előre törnek, de még vannak nehézségek

Az ukrán csapatok előre nyomulásuk során területi nyereséget érnek el a néhány napja indított kelet-ukrajnai offenzíva során, de a művelet sok nehézséggel is jár – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára egy interjúban kedden.

„Minél nagyobb területet nyernek (az ukránok), annál valószínűbb, hogy (Vlagyimir) Putyin orosz elnök megérti, hogy tárgyalóasztalhoz kell ülnie” – mondta Stoltenberg az amerikai CNN hírtelevízónak.

Az ukrán offenzíva azonban még „az elején jár”, ezért sok nehézségbe ütközik – ismerte el a NATO főtitkára.

Az amerikai védelmi minisztérium mögött álló egyik katonai és védelmi kutatóintézet vezető politológusa a tűzszüneti tárgyalások megkezdése mellett érvel az ukrajnai háborúban – hívta fel a figyelmet az Alapjogokért Központ keddi tájékoztatásában.

Samuel Charap, az évtizedek óta a Pentagon mögött álló katonai és védelmi agytröszt, a RAND Corporation vezető politológusa a tűzszüneti tárgyalások megkezdése mellett érvel, amely befagyaszthatja a konfliktust, hogy tartós fegyvernyugvást érhessenek el a felek között.

Samuel Charap a vezető amerikai külpolitikai lapban,

a Foreign Affairsban figyelemreméltó esszét jelentetett meg. „Mintha csak Orbán Viktort hallanánk, de a magyar miniszterelnök már a háború kezdete óta ezt képviseli: azonnali tűzszünet és béketárgyalások kellenek”

– kommentálta az amerikai szerző megállapításait az Alapjogokért Központ.

A jogi elemzőintézet a Foreign Affairsben megjelent esszé kulcsmegállapításai között említi, hogy „a csatamezőn nem lesz megoldása a konfliktusnak”, az ide-oda pár kilométereket vándorló frontvonalaknak nincs jelentőségük, ezért ebben a formában ez a háború intenzív, de befagyott konfliktusra kezd hasonlítani, amelynek „költségei viszont nem finanszírozhatók a végtelenségig”. Ezért – folytatta a cikk ismertetését az intézet – el kell kezdeni tárgyalni, akár titokban kezdve és informálisan is a tűzszünet céljával.

Folytatni kell Ukrajna nyugati támogatását, hogy Kijev a jövőben képes legyen elrettentő erőt kifejteni Moszkvával szemben, de a háború ezzel a kiterjedtséggel és intenzitással hamarosan kezelhetetlen költségvetési terheket fog azokra a nyugati szövetségesekre róni, akik finanszírozzák ezt a háborút, továbbá az emberélet-veszteség és a pusztítás mértéke sem „finanszírozható” ugyanezzel az intenzitással, mert a háború hatásai már jóval kiterjedtebbek a háború fizikai határainál – sorolta az Alapjogokért Központ.

A cikkből idézve azt írták:

diplomáciai eszközökkel „el kell kezdeni tehát felépíteni egy végjátékot”, és a célnak egy tartós, a politikai szembenállást ugyan nem kezelő, de a háborút befejező, azt minimalizáló, lokalizáló tűzszünetnek kell lennie,

a szerző szerint akár koreai mintára.

A tájékoztatás ismertetése szerint akár úgyis e tűzszüneti célt kell kitűzni elérendőként, hogy a kölcsönös orosz-ukrán területi problematikákat jó időre félreteszik. Hozzátették: Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége, „de túl sok szó esik a NATO-tagságáról”, és „a tagok között nincsen konszenzus az ország felvételében”.

Samuel Charap megállapítja azt is:

Ukrajna NATO-tagságával Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy érzékelné, hogy az Egyesült Államok támaszpontot akar telepíteni a keleti határaira, ezért a békekötés vagy a tűzszünet betartása helyett folytatná a háborút, „ám az Oroszországgal vívott közvetlen háborút továbbra is minden erővel el kell kerülni”.

„Ehelyett az Oroszországra kifejtett nyomás fenntartása mellett bizonyos szankciókat feltételesen enyhíteni lehetne, hogy a tűzszünet vonzóbbá váljon, mint a háború folytatása” – idézte az esszé további megállapításait az összegzés, azt is megjegyezve, hogy a szerző szerint a Nyugatnak emellett nyitottnak kellene lennie egy új európai biztonsági partnerségről szóló tárgyalásra, ami minimalizálná a valószínűségét annak, hogy hasonló válság pattanjon ki a jövőben Oroszországgal.

„Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek képesnek kell lenniük arra, hogy egyszerre támogassák Ukrajnát a csatamezőn és a tárgyalóasztalnál; itt az ideje, hogy ezt megkezdjék, húzza alá a szerző írásának legvégén” – zárta közleményét az Alapjogokért Központ.

Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök a törvényt, amely felmondja az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatában való együttműködésről szóló orosz-ukrán megállapodást, a dokumentumot kedden tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A csatolt anyagokban kifejtett indoklás szerint a Donyecki Népköztársaság, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszországhoz „csatlakozásával” az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros partjai kizárólagos orosz tulajdonba kerültek. Mivel Ukrajna „elvesztette” parti állami státuszát ezen vizek tekintetében, szükségessé vált a szerződés felmondása -olvasható a dokumentum indoklásában.

A vonatkozó szerződést 2003. december 24-én írták alá Kercsiben. A dokumentum rámutatott az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros fontosságára a két ország gazdasági fejlődése szempontjából, valamint arra, hogy az azovi és kercsi vízterületet egységes gazdasági és természeti komplexumként kell megőrizni. Idén februárban az ukrán parlament felmondta valamennyi együttműködési megállapodást, amelyet Ukrajna az Azovi-tengerrel kapcsolatban Oroszországgal kötött.

A Moszkva által elfogadott felmondási törvényben megemlített ukrajnai régiók orosz elcsatolását a nemzetközi közösség nem ismerte el.

Ma csak orosz légvédelmi rendszerek képesek a hiperszonikus rakéták megsemmisítésére – jelentette ki Gyenyisz Manturov, orosz ipari és kereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által kedden közölt interjúban.

„A harci repülés – a repülőgépek és a helikopterek – olyan terület, ahol ma mind minőség, mind mennyiség tekintetében meghaladjuk a konkurenciát. Ahogy egészében a hadiipari ágazatok többségében: elegendő azt a tényt megemlíteni, hogy egyedül a mi rendszereink képesek sikeresen ellenállni az egyedülálló hiperszonikus fegyvereknek, amelyek szintén a mieink” – állította a helyettes kormányfő.

Azt mondta, hogy az Sz-350-es Vityaz volt az első légvédelmi rendszer a világon, amely automatikus üzemmódban lőtt le egy célpontot. Manturov a gyártóra, az Obuhovra hivatkozva kijelentette, hogy mindez emberi beavatkozás nélkül, a mesterséges intelligenciára támaszkodva történt, az ukrajnai háborús övezetben.

A RIA Novosztyi hírügynökség május végén számolt be jólértesült forrásra hivatkozva, hogy a Vityaz a „különleges hadművelet” övezetében világelsőként hajtotta végre teljesen automatikusan, kezelői felügyelet nélkül ukrán harci gépek és drónok felderítését, követését és kiiktatását harci körülmények között.

Manturov reagált Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének arra a tavaly ősszel tett kijelentésére, amely szerint az orosz hadsereg külföldi mosogatógépekből és hűtőszekrényekből vesz ki chipeket haditechnikai eszközeinek javításához.

„Ez némileg furcsán hangzott, mert egy chip másodszori felhasználása, technológiai szempontból, a legtöbb esetben egyszerűen lehetetlen. Gyakran a berendezésekhez külön tervezik a mikroelektronikai chipeket, amelyeket közvetlenül a megrendelő igénye szerint gyártanak” – mondta.

Emlékeztetett rá, hogy a háztartási eszközökbe és készülékekbe szabadon hozzáférhető chipeket szerelnek be, amelyeket számos ország gyárt, köztük olyanok, amelyek barátiak Oroszországhoz. Rámutatott, hogy a fegyverekbe és hadfelszerelésbe szerelt chipekkel szembeni követelmények nagyságrendekkel magasabbak.

„Ezek a technológiák a sajátjaink” – hangsúlyozta Manturov.