Az egész világot felforgatta az orosz-ukrán háború

Globális kihívásokkal tombol az orosz–ukrán regionális háború. Ez igaz az energiapiacokra, az élelmiszerpiacokra, a gazdaság egész területére és az ezzel együtt járó migrációs válságra egyaránt. Nógrádi György cikke a Magyar Nemzetben jelent meg.

Az Európai Unió öt állama, a lengyelek, a szlovákok, a románok, a bolgárok és mi, magyarok el tudtuk érni, hogy Brüsszel ideiglenesen korlátozta az ukrán gabonaimportot ezekbe az államokba. Ugyanakkor az EU agrárkérdésekkel foglalkozó lengyel biztosa az öt ország delegációja előtt kijelentette Brüsszelben, hogy meg kell hozni ezen országok gazdáinak az áldozatot az ukránokért addig, amíg utóbbiak teljes jogú EU-tagok nem lesznek. Ez optimális esetben is jó tíz évet jelentene, és addig a GMO-kezelt, gyenge minőségű ukrán búza, amely semmilyen EU-s előírásnak nem felel meg – és a földek tulajdonosainak jelentős része pedig már régen nem ukrán –, ömlene be ellenőrizetlenül az EU piacaira. 

Fejenként húszezer eurós büntetés? 

Ráadásul csak akkor keletkezne igazi extraprofit, ha az öt tiltakozó országra rá tudnák kényszeríteni az olcsó gabonafajtákat, mert akkor még a szállítási költségeken is lehetne keresni. Hogy ez szétverné az öt ország agrárpiacát, az senkit sem érdekel. Ahogy az sem, hogy eredetileg ezeket a termékeket a harmadik világ piacaira szánták.  

A migrációról elfogadott brüsszeli állásfoglalás többségi előterjesztés. Ami benne van, az kompromisszumok sorozata. A jobboldali német CDU számára ugyanúgy nem megfelelő, ahogy a baloldali liberális német Zöldeknek sem. A többségi tervezet azt jelenti, hogy a közép- és kelet-európai tagállamok zöme, így a lengyelek és a magyarok is vagy tartózkodtak, vagy nemmel szavaztak. 

E tervezet szerint amelyik tagállam nem vesz fel a kötelezően előírt kvóta alapján migránsokat, annak a rájuk osztott kvóta alapján fejenként húszezer eurót kell fizetnie. Ez a szegényebb tagállamok számára csődközeli helyzetet eredményezhet. Brüsszelben ez sem érdekel senkit.  

Naponta újabb béketervek

Ukrajna jelenleg újabb szankciós csomagot követel Oroszországgal szemben. Most a nukleáris energia területén. Véleménye szerint a Roszatom terrorista tevékenységet támogató szervezet. Hogy egy ilyen csomagnak milyen hatásai lennének többek között Magyarország energiaellátására, azzal nem foglalkoznak.

Naponta újabb és újabb béketervek vannak. Ezek a kínai, az indonéz, a brazil, a vatikáni kompromisszumokra épülnek. Ukrajna még tárgyalni sem hajlandó róluk. Véleményük szerint egyetlen béketerv lehetséges: az ukrán. Területfeladásról szó sem lehet. A világ támogassa az ő tízpontos tervüket.

A szlovén államfő kijelentette, hogy a béke melletti kiállás nem jelent oroszbarátságot.

Offenzíva áttörés nélkül?

A legfejlettebb országok G7-csúcstalálkozójára meghívott harmadik világbeli államok, Brazília, India, Indonézia sokkal differenciáltabban látták a háború menetét és a lehetséges kimenetelét, mint a nyugati országok.

Új elem, hogy három NATO-tagállam – Szlovákia, Bulgária és Görögország – lakosságának a többsége is úgy véli, hogy az orosz–ukrán háborúért a felelősség nem egyedül az oroszokat terheli.

Időközben elkezdődött a régen várt offenzíva. A cél nyilvánvaló. Az ukránok a nyugati igényeknek megfelelően támadnak, és a vilniusi NATO-csúcsra eredményt akarnak felmutatni. A támadás első óráiban sikeres áttörés nem látszott, de nagyszámú emberáldozat igen. Az oroszok eddig feltartóztatták az ukrán támadást, és a nyugati technika komoly veszteségeket szenvedett el. Hogy ebből mennyi volt az orosz siker és mekkora szerepet játszott az ukrán katonák esetleges gyenge kiképzése, az majd a háború utáni elemzésekből fog kiderülni.

A nyugati szakértők május közepére várták az ukrán támadást. A késés hatásait szintén napok vagy hetek múlva lehet megítélni. Az ukrán álláspont az, hogy a támadás csúszásának oka, hogy a Pentagonból dokumentumok szivárogtak ki. Az, hogy ebben mennyi az igazság, szintén kérdéses.

Anders Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára bejelentette, hogy ha a csúcson nem lesz érdemleges előrelépés az ukrán biztonság szavatolásában, akkor elképzelhetőnek tartja, hogy több tagállam is katonákkal fogja segíteni Kijevet. Ez még a legjobb forgatókönyv alapján is a háború újabb, brutális eszkalációját jelentené.

Norvég zsoldosok, német csatahajók

Norvégia közölte, hogy hajlandó zsoldosokat és egészségügyi személyzetet küldeni Ukrajnába. Oroszország elkezdte visszavásárolni a korábban eladott orosz fegyvereket Indiától és Mianmartól.  A gátszakadás ügyében a Nyugat óvatosan fogalmaz. Ukrajna már bejelentette, hogy kér egymilliárd eurót a gát kijavítására és újabb egymilliárdot a keletkezett károkra. Az, hogy a gát jelenleg orosz ellenőrzés alatt van, úgy néz ki, hogy nem szempont.

Egy év alatt az ukrán GDP harminc százalékkal csökkent. A szegények aránya – ukrán szintről van szó – ötről 24 százalékra növekedett.

A jó hír, hogy folyamatosan konzultálnak a háborúról az oroszok és az amerikaiak. Az is jó hír, hogy ezekről a megbeszélésekről eddig semmi sem szivárgott ki. A CIA korábbi főigazgatója, Mike Pompeo Kijevbe látogatott. Több amerikai elemző felvetette, hogy a jövőben szükség lesz egy Kína elleni amerikai–európai–orosz összefogásra. A papír persze mindent kibír.  

A Távol-Keleten szintén nőtt a feszültség. Az USA vezetésével Kína-ellenes szövetségek jönnek létre. A német védelmi miniszter bejelentette, hogy 2024-ben Berlin két hadihajót küld a csendes-óceáni térségbe. Ilyen csatahajók küldése Európából a Távol-Keletre a történelemben az esetek többségében mindeddig nem volt sikeres.

Véleményem szerint a Távol-Keleten a feszültség jobban eszkalálódik, mint az orosz–ukrán fronton, csak a világ – legalábbis az amerikai és az európai közvélemény – kevesebb figyelmet szentel ennek a kérdésnek.