A migránskvóta egy újabb támadási lehetőség is...

A kötelező migránskvóta felmelegítése csak egy újabb front, ahol támadni lehet Magyarországot és Lengyelországot a jövő évi európai parlamenti választások közeledtével – erről beszélt a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója a Kossuth Rádióban. Boros Bánk Levente szerint a migránskvóta arról szól, hogy a nyugati államok megpróbálják áthárítani a felelősséget, ugyanakkor a háttérben meghúzódhat a Soros-terv is, amely bevándorlóországokká tenné az olyan tagországokat, mint Magyarország, amely egyébként kimondja: csak a magyarok dönthetik el, hogy kikkel akarnak együtt élni.

Szinte minden irányból megpróbálnak Európába jutni a migránsok. Az illegális bevándorlók sokszor az erőszaktól sem riadnak vissza. Nápolyhoz közel az olasz haditengerészet különleges egységei szabadították ki a hétvégén egy török felségjelű, Franciaországba tartó hajó legénységét, miután a fedélzeten lévő 15 migráns túszul ejtette őket.

Egész Európát megrázta, hogy egy szír migráns a múlt héten Franciaországban négy bölcsődést késelt meg egy játszótéren, Annecy városában. A kisgyerekek életveszélyesen megsérültek. A támadás után a férfi elmenekült, majd újabb két felnőttre is rátámadt. A bevándorlót elfogták a rendőrök.

Az Európai Unió bevándorláspárti országai a határvédelemmel szemben az migránsok szétosztásában látják a megoldást.

Megkerülve az unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsot, múlt csütörtökön a belügyminiszterek tanácsában egyszerű többséggel fogadták el az illegális bevándorlók kötelező szétosztásáról szóló előterjesztést.

Lengyelország határozottan ellenzi a migránskvótát – erősítette meg Varsó álláspontját hétfőn a lengyel külügyminiszter, miután svéd kollégájával tárgyalt.

„Számunkra és a lengyel társadalom túlnyomó többsége számára ez egy olyan projekt, amely alapjaiban elképzelhetetlen. Elutasít sok olyan értéket, amelyeken közös életünk az Európai Unióban nyugszik” – hangsúlyozta Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter.

Hasonlóan nyilatkozott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is, aki egy kampányrendezvényen egyértelművé tette: „Nem engedjük, hogy az illegális migránsok akartunk, belegyezésünk és a tudtunk nélkül belépjenek Lengyelországba”.

A brüsszeli döntés következményeiről tájékoztattam a Fidesz parlamenti frakcióját – írta közösségi oldalán Orbán Viktor.

A miniszterelnök bejegyzésében hangsúlyozta: a kötelező migránskvóta elfogadása ellentétes a magyar emberek népszavazáson hozott döntésével. Hozzátette: Brüsszel nem élhet vissza a hatalmával, senki nem mondhatja meg a magyarok helyett, hogy kivel kell együtt élnünk!

Csaknem 3 400 000 magyar mondott nemet a 2016. október 2-án a népszavazáson arra a kérdésre, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa-e nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését. Az érvényesen szavazók több mint 98 százaléka nemmel voksolt.

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója a Kossuth Rádió reggeli műsorában kifejtette: „Vissza is élnek a hatalmukkal, és próbálják kisakkozni azt, hogy miképpen tudják a saját akaratukat a tagállami ellenkezés, így Magyarország vagy Lengyelország ellenkezése ellenére átvinni.”

A kötelező migránskvóta felmelegítése csak egy újabb front, ahol támadni lehet Magyarországot és Lengyelországot a jövő nyári európai parlamenti választások közeledtével. Boros Bánk Levente szerint „ezzel egy olyan témát hoztak újra az asztalra, ahol nyilvánvalóan egy törésvonal alakulhat ki Magyarországgal szemben, újabb politikai támadásokat indíthatnak Magyarországgal szemben, és olyan pozíciót alakíthatnak ki, ahol ismét gyakorlatilag boszorkányüldözés jellegű politikai támadásoknak lehetünk szemtanúi és elszenvedői”.

Hozzátette: a migránskvóta a nyugati államok részéről a felelősségáthárításról szól, ugyanakkor a háttérben meghúzódhat a Soros-terv is, amely bevándorlóországokká tenné az olyan országokat, mint Magyarország, amely kimondja, hogy csak a magyarok dönthetik el, hogy kikkel akarnak együtt élni.

A magyar déli határ túloldalán régóta feszült a helyzet a migránsok miatt. A Szabadkán és környékén élők, valamint a magyar és a szerb rendőrök is arról számolnak be, hogy az illegális migránsok egyre agresszívabbak. Géppisztolyokkal, szúróeszközökkel, vascsövekkel fegyverezték fel magukat. Időnként a határőrökre támadnak rá, néha egymással csapnak össze, de helybélieket is támadtak már meg.

Hatalmas a nyüzsgés a zombori befogadóközpont környékén. Az elmúlt hetekben jelentősen nőtt az oda érkező migránsok száma. A szinte kizárólag fiatal férfiakból álló csoportok elárasztották a környéket, kivétel nélkül mind az Európai Unióba tartanak.

Egy magát szírnek valló migráns azt mondja, minél hamarabb át akarnak jutni a határon, de a hatóságok sok problémát okoznak nekik.

„Sok bajunk van a rendőrséggel. A szerb rendőrök sűrűn eljönnek ide, és ha sok migránst találnak, akkor elviszik őket más befogadóközpontokba. A macedón és a bolgár rendőrökkel is meggyűlt a bajunk, de mi nem fordulunk vissza. Mindenki Európába tart” – fogalmazott a férfi.

De nemcsak a rendőrökkel gyűlik meg a bajuk. Az utóbbi időben egyre gyakoribbak a migránsbandák közötti összecsapások is. A Híradónak nyilatkozott egy zombori férfi, aki azt mondta, mindennapossá váltak a véres leszámolások.

„Itt villognak a kések és más fegyverek is. Őrület ami itt van. Láttam, amint hosszú vascsöveket visznek magukkal. Azokkal harcolnak. Verik és megsebesítik egymást. Azok a csövek nagyot ütnek, nem beszélve a késekről, amik szintén veszélyesek”– mesélte a férfi.

Szabadkánál ropogtak a gépfegyverek

Sorozatban sülnek el a gépfegyverek Szabadkánál is – hívta fel a figyelmet az M1 Híradója.

„Péntek este fél nyolckor elkezdtek itt a lőtérnél egészen eddig a rétig fél tizenegyig folyamatosan lövöldöztek”– mondta egy helyi lakos.

Szakértők szerint az erőszak nem áll meg az Unió határán. Európában is folyamatosan nő a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma.

Origo: Migránsok tartják rettegésben Európát

Migránsok tartják rettegésben Európát – ezzel a címmel közölt cikket az Origo. A portál az utóbbi időszak legmegrázóbb, migránsok által elkövetett erőszakos bűncselekményeket idézi fel. Kezdve a csütörtöki franciaországi esettel, amikor egy szíriai származású férfi fényes nappal megkéselt hat embert, köztük négy gyermeket, többeknek életveszélyes sérüléseket okozva.

Az Origo hozzáteszi: Franciaországban az elmúlt években számos olyan eset történt, amikor migránsok nőket erőszakoltak meg, és az sem ritka, hogy ezek a brutális támadások halállal végződnek. Októberben például egy 12 éves kislányt gyilkolt meg egy algériai illegális migráns, aki előbb társaival megerőszakolta, majd halálra kínozta a francia lányt.

Egyre gyakoribb az is, hogy a fiatalkorú migránsok rettegésben tartják és megalázzák kiskorú társaikat.

A Híradóban bemutatott videón például az látható, hogy egy migránsokból álló banda iskolás gyermekre támad. A portál hozzáteszi, az ilyen jellegű incidensek Svédországban az elmúlt időszakban már a mindennapok részévé váltak. Egy másik felvétel pedig már Finnországban készült. Ezen az látható, ahogy migrációs hátterű fiatalok térdre kényszerítenek két finn fiút, szidalmazzák őket, majd meg is ütik őket.

Az Origo írásában megjegyzi, miközben Brüsszel a migránsok európai elosztását erőlteti a tagállamokra, a migránsbűnözés kontrollálhatatlanná vált a kontinens nyugati felén.

Az Európai Parlament már ezen a héten elkezdené a háromoldalú tárgyalásokat a migrációs paktumról. A csomag két legérzékenyebb eleméről – beleértve a kötelező menekültkvótát is – múlt héten többségi döntés született meg a tagállamok között, de ahhoz, hogy jogszabály legyen belőle, még a társjogalkotó Európai Parlamenttel is meg kell állapodni.

Kemény tárgyalások lesznek, az eredmény még nem becsülhető meg – mondta Baraczka Eszter, a Közmédia központ tudósítója Brüsszelből. Mint fogalmazott: „a parlament képviselőinek első reakciói nem lelkesek a múlt heti döntéssel kapcsolatban. Igaz, csak a baloldalról érkeztek eddig reakciók. A szocialisták elutasítják a határon elvégzett kötelező menekülteljárásokat, különösen kisgyermekes családok, illetve kísérő nélküli gyermekek esetében.”

Hozzátette, nem tartják kielégítőnek a menekültkvótát sem. Ez volt Németország álláspontja is a tagállamok közötti tárgyaláson is, de ehhez nem volt megfelelő támogatásuk.

A zöldek azt mondják, hogy a megállapodás, amit a tagállamok kötöttek, szembemegy az európai értékekkel, az alapvető jogokkal és a jogállamisággal. Határozottan elutasítják a kötelező eljárásokat a határon, és azt mondják, harcolni fognak az ellen, hogy az EU külső határain zárt menekülttáborok jöjjenek létre.

Nem fogadnak el semmilyen kompromisszumot, és nem törekednek arra, hogy bármi áron megállapodás szülessen. Különösen akkor nem, ha ez a társadalmilag sebezhető csoportok érdekeinek figyelmen kívül hagyását jelenti.

„Azt mondják még a zöldek, hogy a tagállamok megállapodása a szélsőjobb álláspontját tükrözi, amely kiszervezi a migráció kezelését harmadik országba, autokrata vezetők kezébe, és ehhez ők nem járulnak hozzá.

Az Európai Parlament kezdettől fogva, tehát a 2015-16-os nagy menekültválság óta befogadáspárti és a menekültkvótát is támogatja. Ez valamelyest finomodott az elmúlt időszakban, de ettől még ott van az asztalon.

A mostani álláspontjuk szerint az önkéntes befogadásra helyeznék a hangsúlyt akkor, ha normális helyzetről beszélünk, vagyis nincsen megnövekedett migrációs nyomás. Ilyenkor 80 százalékban várnák el a többi tagállamtól, hogy a frontországokból átvegyenek menekülteket, illetve 20 százalékban várnának nekik pénzügyi támogatást. Kötelező menekültkvótát csak válsághelyzetben írnának elő, ehhez jönne még egy speciális eljárás, amely értelmében, bizonyos esetekben, bizonyos országokból érkező menekültkérők esetében még eljárást sem folytatnának le a menekültstátusz megadásához” – mondta Baraczka Eszter.

Kiemelte, válsághelyzet bármikor lehet, például akkor, amikor menteni kell a tengerből.

Biztos tehát, hogy kemény és nehéz tárgyalásokra lehet számítani. Nemcsak azért, mert a parlament sokkal befogadáspártibb, mint a tagállamok, hanem azért is, mert a parlamentben lényegében elindult a következő választások előtti kampány. A baloldal szívesen látja a menekülteket, a jobboldal pedig 180 fokos fordulatot tett és az Európai Néppárt is most már azzal kampányol, hogy szigorúbban kell a migrációt kezelni.

Sorra utasítják el az EU területén a kötelező szétosztási mechanizmust

Az M1 Híradó felvételein migránsokat ment az olasz parti őrség hajója Lampedusánál. Folyamatosan erősödik a migrációs nyomás a Földközi-tengeren. A Frontex adatai szerint Olaszországban az év első hónapjaiban az illegális határátlépések száma átlépte a rekordnak számító 2016-os szintet.

Az Európai Unióba érkező migránsokat a jövőben minden tagállamnak, így Magyarországnak is kötelező lesz befogadnia. Aki ezt nem teszi, az súlyos büntetésre számíthat: minden be nem fogadott illegális bevándorló után 22 ezer eurót, azaz 8 millió forintot kell fizetni.

Erről múlt héten született megegyezés.

Maria Malmer Stenergard migrációs ügyekért felelős miniszter jelentette be, hogy elfogadták az Európai Unió új migrációs csomagját.

Forrong Európa a migránskvóta bevezetése miatt – erről ír a Magyar Nemzet. A portál hangsúlyozza: sorra utasítják el az Európai Unió területén a kötelező szétosztási mechanizmust, amelynek értelmében a tagállamoknak nem lesz beleszólásuk abba, kik fognak élni a területeiken. A döntést lengyel, cseh, osztrák és német politikusok is hevesen bírálják.

Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán adott hangot felháborodásának. Brüsszel visszaél a hatalmával. Át akarják telepíteni Magyarországra erővel a migránsokat – írta a kormányfő. Hangsúlyozta: Ez elfogadhatatlan! Erősszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból.

A hazai baloldal ezzel szemben sajátos véleményen van.

A DK-s Arató Gergely szerint Brüsszel nem fog migránsokat áttelepíteni. Kijelentette: „Nem lesz kötelező áthelyezés.”

Arató Gergely pártjának vezetője, a baloldalt irányító Gyurcsány Ferenc DK-elnök a 2015-ös párizsi terrortámadás után relativizálta az illegális bevándorlást. Úgy fogalmazott: jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól, és többször is kimondta: be kell fogadni a migránsokat. „Magyarország igenis nemcsak, hogy képes befogadni messziről jött embereket, de jól is jár, jól is járna nagyon sokakkal” – fogalmazott.

De hogy mindennek nyomatékot adjon, egy alkalommal a pártvezér két migránsnak látszó fiatallal az oldalán vonult végig a Déli pályaudvaron, majd később azt állította: a szemlőhegyi villájában afgán, szír és kurd menekülteket látott vendégül. Felesége, Dobrev Klára árnyék-miniszterelnök egy mostani hasonló forgatókönyvre már kitérő választ adott, és tagadta a migránskvótára vonatkozó brüsszeli döntést is. „Nem volt brüsszeli döntés” – jelentette ki.

A baloldal azért tagadja a migránskvótát, mert nem akar veszíteni a már egyébként is alacsony támogatottságából – erről beszélt a XXI. Század Intézet vezető elemzője az M1-en. Deák Dániel szerint ezzel azonban komoly veszélybe sodorják Magyarországot. Mostanra ugyanis bebizonyosodott, hogy a migráció, a terrorizmus és az erőszak kéz a kézben jár.

„Azokban az országokban, amelyek a bevándorlásnak a célpontjai, látjuk, hogy ezek mind-mind valóra váltak. A bűnözés mértéke jelentősen nőtt, csak Németországban a tömeges csoportos nemi erőszak elképesztő mértékben nőtt, már napi kettő ilyet követnek el, és ezt többségében szinte teljes egészében külföldiek vagy bevándorló-hátterű személyek, afgánok, szírek, a statisztika alapján” – mondta a XXI. Század Intézet elemzője.

Deák Dániel emlékeztetett: a magyarok világosan kinyilvánították véleményüket, 98 százalékuk nemet mondott a kötelező kvótákra.